A vagusideg vagus idegként és X. koponyaidegként is ismert. Számos létfontosságú funkciója van, és elengedhetetlen a szervezet egészségének megőrzéséhez. Ez a paraszimpatikus idegrendszer - a "pihenés és emésztés" rendszer - főidege.
Mi az a Vagus ideg?
A vagus ideg felelős a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek közötti kommunikációért. Szabályozza az emésztést, az immunrendszert és a gyulladást, sőt a hangulatot is. Mindezek a cselekvések önkéntelenek, ami azt jelenti, hogy a teste anélkül teszi azt, amit tennie kell, hogy Ön gondolkodna rajta.
A nervus vagus az agytörzsből indul, és a nyakon keresztül a mellkasba és a hasba nyúlik. Ez egy hosszú, vékony ideg, amely különböző testrészekbe ágazik. A nervus vagus számos funkcióhoz létfontosságú, többek között:
- Jelek küldése az agy és a bél között
- Az emésztés és a jóllakottság elősegítése
- Az immunrendszer szabályozása és a gyulladás csökkentése
- A szívritmus és a vérnyomás szabályozása
- Segít az alvás és az ébrenlét szabályozásában
- A beszéd és nyelés segítése
Mint láthatod, a vagus ideg sok mindenért felelős!
A jóga, a nyújtás és a meditáció mind kiváló módja a vagus ideg stimulálásának. A vagus ideg stimulációnak számos előnye van, például csökkenti a gyulladást, elősegíti a relaxációt és javítja a hangulatot.
Hol van a Vagus ideg?
A nervus vagus a leghosszabb ideg az emberi testben. Az agytörzsből indul és a vastagbélben végződik. Az agytörzs az agy alját köti össze a gerincvelővel. A közvetlenül az agyból kiinduló idegeket koponyaidegeknek nevezzük. Összesen 12 koponyaidegpár létezik, és a jobb és bal oldali vagus idegpár a tizedik koponyaideg.
A nervus vagus a nyakon keresztül a mellkasba és a hasba fut. Beceneve a "vándorideg", mivel számos ága van, amelyek a test különböző szerveit idegzik. Ilyenek például a következők:
- A torok
- A szív
- A tüdő
- A máj
- A hasnyálmirigy
- A lép
- Az emésztőrendszer
A nervus vagusnak mind érzékelő, mind motoros idegsejtjei, illetve rostjai vannak. Az érzékelő, vagy afferens idegrostok a testből az agy felé szállítják az információkat. A motoros vagy efferens idegrostok az agytól távolodó jeleket továbbítják a test többi része felé.
Hogyan működik a Vagus ideg az autonóm idegrendszerben?
A nervus vagus ideg idegrendszerbeli elhelyezkedése segít megmagyarázni a szerepét. A nervus vagus a paraszimpatikus idegrendszer főidege, amely a vegetatív idegrendszer (ANS ) része.
Az ANS irányítja a szervezet önkéntelen funkcióit, beleértve a szívritmust, a vérnyomást, a légzést és az emésztést. Az ANS a szimpatikus, a paraszimpatikus és a bélrendszerből áll.
A paraszimpatikus idegrendszer felelős a szervezet nyugalmi és emésztési reakciójáért. Ez a rendszer elősegíti a relaxációt és a nyugalmat. A vagus ideg a paraszimpatikus innerváció mintegy 75%-át képviseli.
A szimpatikus idegrendszer a harcolj vagy menekülj rendszer. Ez felelős a szervezet stresszre adott természetes válaszreakciójáért, amely a szívverés, a vérnyomás és a légzés fokozásával készíti fel a szervezetet a cselekvésre.
Normális körülmények között a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyban van egymással. A szimpatikus idegrendszer aktiválása tehát a vagus ideg kompenzációs ingerlését okozhatja.
Az enterális idegrendszer (ENS) az emésztőrendszerben található idegek hálózata. Az idegrendszer többi részétől függetlenül képes az emésztés irányítására. Az ENS és az agy közötti kapcsolatot "agy-bél tengelynek" nevezik. A vagusideg kölcsönhatásban van az ENS-szel, hogy e kommunikáció egy részét biztosítsa.
Vagus ideg funkciók
A nervus vagus egy koponyaideg, amely számos testi funkcióhoz létfontosságú. Jeleket küld az agy, a gyomor-bélrendszer, a szív és más szervek között. A nervus vagus alapvető szerepet játszik az agy-bél tengelyben. Ez az agy és a bél közötti kommunikációs útvonal.
Emésztés
A bélben található vagus idegrostok 90%-a afferens (érzékelő). Amikor eszünk, a gyomorban lévő nyúlványok és kémiai receptorok érzékelik az étel mennyiségét és összetételét. A gyomor-bélrendszeri vagus afferens neuronok ezt az információt az emésztőrendszerből az agyba küldik.
Ezután az agy feldolgozza ezt az információt, és a vagális efferens (motoros) rostok segítségével szól a bélnek, hogy indítsa el az emésztést. Ez jelzi a teltségérzetet is, ha eleget ettél. A vagusideg szabályozza a glükóztermelést és -tárolást, valamint az inzulinelválasztást a vércukorszint szabályozására.
Gyulladás
Az akut gyulladásos reakció elengedhetetlen az immunrendszer működéséhez, de a túlzott vagy krónikus gyulladás számos egészségügyi problémát okozhat. A vagus ideg egyik kritikus szerepe a gyulladás szabályozása az immunválasz során.
Az immunrendszer gyulladáskeltő részecskéket, úgynevezett citokineket bocsát ki, amikor a szervezetet fertőzés vagy sérülés éri. A receptorok érzékelik az emelkedett szisztémás proinflammatorikus citokineket, és a vagus afferens rostok közlik ezt az agyval. Ezután az efferens vagusidegen keresztül történő jelátvitel gátolja a további citokintermelést a gyulladás csökkentése érdekében. A gyulladás vagális gátlása az agy-bél tengely egyik fő aspektusa, így a vagusideg zavarai az agy-bél tengelyre is hatással vannak.
Egyéb funkciók
A nervus vagusnak a szájban és a torokban érzékelő és motoros rostjai vannak, amelyek részt vesznek az ízlelésben, a szaglásban, a nyáltermelésben, a nyelésben és a beszédben. A vagus afferens rostjai a külső fül körül hőmérséklet-, fájdalom- és tapintási információkat továbbítanak.
A vagális jelátvitel csökkenti a szívfrekvenciát és a vérnyomást, szűkíti és merevíti a légutakat kilégzés közben, szabályozza az alvást, valamint hányingert és hányást okoz. A szerotonin, a dopamin és a noradrenalin anyagcseréjének és jelátvitelének befolyásolásával a hangulatban is részt vesz.
Vasovagális válasz
A vagális aktivitás hirtelen megugrása ájulást okozhat. Ez az ájulás leggyakoribb típusa, amelyet vasovagális reakciónak vagy vasovagális szinkópének neveznek. A hirtelen és szélsőséges érzelmi stressz, a félelem és a fájdalom aktiválhatja a vasovagális szinkópát. Ezért van az, hogy egyes emberek vér látványára elájulnak.
A javasolt mechanizmus szerint ezek a helyzetek szimpatikus (harcolj vagy menekülj) választ váltanak ki, és a paraszimpatikus idegrendszer megpróbálja kompenzálni. Ha ez a kompenzáció túl szélsőséges, a vagus ideg gyors szívverést és vérnyomásesést stimulál. Nem jut elég vér az agyba, és az ember elveszíti az eszméletét. Általában a szervezet ezt gyorsan korrigálja, és nincs maradandó károsodás.
Vagus idegi rendellenességek
A vagus ideget különböző állapotok befolyásolhatják. Ezek közé tartoznak a pszichiátriai és gyulladásos rendellenességek, fertőzések és autoimmun betegségek. A vagus diszfunkciójából eredő krónikus gyulladás további problémákat okozhat.
A vagusideg diszfunkciója és az orvosi rendellenességek között gyakran "tyúk és tojás" kapcsolat áll fenn. A vagusideg diszfunkciója gyulladást és más, betegségekhez vezető problémákat okozhat, de ezek közül sokan a vagusideget is megzavarhatják.
A vagusideg diszfunkciójával összefüggő betegségek közé tartoznak:
- Rossz bélrendszeri egészség és emésztési problémák
- Irritábilis bél szindróma
- Gyulladásos bélbetegség
- Elhízás
- Kettes típusú cukorbetegség
- Reumás ízületi gyulladás
- Egyéb autoimmun betegségek
- Krónikus gyulladás
- Magas vérnyomás
- Szívritmuszavarok
- Alvászavarok
- Hangulati és szorongásos tünetek
- PTSD
- Beszéd- és nyelési problémák
Az ilyen állapotok kezelése az okoktól függően változik. Néhány általános terápia azonban segíthet a tünetek javításában. Ezek közé tartoznak az életmódváltás, az étrend megváltoztatása és a táplálékkiegészítők. Az orvosok egyes állapotokat olyan eszközzel is kezelhetnek, amely apró elektromos impulzusokat küld a vagusidegnek.
Az egészségtelen életmódbeli tényezők is vezethetnek a vagus ideg diszfunkciójához. Ezek közé tartoznak:
- Krónikus stressz
- Rossz étrend
- A testmozgás hiánya
- Alkoholfogyasztás
- Dohányzás
Ha úgy gondolja, hogy problémája lehet a vagus idegével, feltétlenül forduljon orvoshoz. Ők tudják diagnosztizálni az okot, és a legjobb kezelési módot tudják javasolni.
Vagális tónus
A vagus tónus a vagus ideg aktivitásának mérése a vegetatív idegrendszer egészségének értékelésére. Az egészséges autonóm idegrendszernek magas vagustónussal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a vagusideg nagyon aktív és kommunikál a test szerveivel.
A vagusidegre ható egészségügyi állapotok és életmódbeli tényezők általában csökkentik a vagustónust. A vagus ideget stimuláló módszerek növelik a vagustónust, és védelmet nyújtanak bizonyos pszichiátriai és gyulladásos rendellenességek ellen.
A nervus vagus a paraszimpatikus idegrendszer szerves része. A paraszimpatikus innerváció segít szabályozni a szervezet pihenés és emésztés válaszát. A vagusideg ingerlése növelheti a paraszimpatikus aktivitást, a paraszimpatikus ingerlés pedig a vagusideg aktivitását.
A paraszimpatikus és a vagus ideg stimulációját jógával, nyújtással és meditációval érheti el. A vagusideg masszázs is segíthet.
Milyen módszerek léteznek a Vagus ideg stimulációra?
Vagus ideg masszázs & Masszázsterápia
A vagus ideg masszázs egy olyan terápia, amely mérsékelt nyomást és rezgést alkalmaz a nyak körül a vagus ideg stimulálására és a paraszimpatikus aktivitás elősegítésére. A trapézizom és a szegycsonti izomzat masszírozása a nyak oldalsó és hátsó részén a nyak alattuk futó vagus idegre irányul.
Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint 10 perces vagus idegi masszázs jelentősen növelte a vagus aktivitást és elősegítette a relaxációt. A könnyű nyomású vállmasszázs hasonlóan javította a vagusaktivitást és a relaxációt, valószínűleg a paraszimpatikus idegrendszer egészének stimulálásával.
Az általános masszázsterápia kiváló módja a vagális tónus növelésének. Széles körben aktiválhatja a paraszimpatikus idegrendszert, és akaratlanul is okozhat vagusmasszázst. A masszázsterápia vagális közvetítésű előnyei közé tartozik a szerotonin és a dopamin szintjének növekedése, a depressziós és szorongásos tünetek javulása, a fokozott figyelem, a krónikus fájdalom csökkenése és a kortizolszint csökkenése.
Mély és lassú légzés
A rezonanciafrekvenciának nevezett lassúlégzés kiegyensúlyozhatja a vegetatív idegrendszert és javíthatja a stressz kezelésének képességét. Ez a paraszimpatikus aktivitás (pihenés és emésztés) növelésével és a szimpatikus aktivitás (harcolj vagy menekülj) csökkentésével történik. A rezonanciafrekvencia személytől függően percenként négy és fél és hét légzés között mozog.
Egy 2017-es tanulmányban a résztvevők 15 perc rezonanciafrekvenciás légzést végeztek, majd stressztesztnek vetették alá magukat. Azt találták, hogy a rezonanciafrekvenciás légzés javította a hangulatot, növelte a vagális aktivitást, csökkentette a vérnyomást és pufferelte a stresszválaszt.
Meditáció és jóga
A meditáció, a nyújtás és a jóga szintén hatékony stratégiák a stresszreakciók szabályozására a vagus ideg stimulálásával.
Egy vizsgálatban a résztvevők négy héten keresztül heti négy órányi vezetett meditációs foglalkozást végeztek. Minden egyes évszak két óra hosszú volt, és tartalmazott nyújtást, légzőgyakorlatokat, az érzések és érzések tudatosítását, valamint hálaadás gyakorlását. A foglalkozások hatására a kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan magasabb volt a vagustónus és alacsonyabb a szorongás szintje.
Egy metaanalízis 17 véletlenszerűen ellenőrzött vizsgálat adatait értékelte, amelyek a jóga autonóm idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. A heti 60-90 perces jógagyakorlatok hatékonyan csökkentették az érzékelt stresszt, és paraszimpatikus dominanciára váltottak. Ez azt jelenti, hogy a paraszimpatikus válasz erőteljesebbé válik, mint a szimpatikus, így a vegetatív idegrendszer nyugodtabb marad.
Következtetés
A nervus vagus vagy vagus ideg egy koponyaideg, amely létfontosságú a szervezet számára. Segít szabályozni a test számos önkéntelen funkcióját azáltal, hogy jeleket küld az agy és az emésztőrendszer, a szív és más szervek között. Az agy-bél tengely egyik főszereplője is. A vagusideg működési zavara számos pszichiátriai és gyulladásos rendellenességhez kapcsolódik. A vagusideg stimulálása számos előnnyel jár, például csökkenti a gyulladást, elősegíti a relaxációt és javítja a hangulatot. A vagusideg stimulálásának módszerei közé tartozik a vagusideg masszázs, a légzőgyakorlatok, a meditáció és a jóga.
Mi az a Vagus ideg - GYIK
Mi a vagus ideg elsődleges funkciója?
A nervus vagus elsődleges szerepe az agy és a gyomor-bélrendszer, a szív és számos más szerv közötti jelek küldése. Segít a paraszimpatikus idegrendszer funkcióinak szabályozásában, beleértve az emésztést és az alvást. A vagusideg létfontosságú a krónikus gyulladások megelőzésében, amelyek számos egészségügyi problémát okozhatnak. Ez is része az agy-bél tengelynek.
Mi okozhat vagus idegi problémákat?
Az olyan egészségtelen életmódbeli tényezők, mint a magas zsír- és cukortartalmú étrend, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya mind károsíthatják a vagus ideget. A vagusideg harcol a túlzott gyulladás és a kortizol ellen, de ezekből túl sok lehet, és hatással lehet a működésére.
Mi történik, ha a nervus vagus sérül?
A vagusideg károsodása a pszichiátriai és gyulladásos rendellenességek széles skáláját okozhatja. Egyesek a gyomor-bélrendszerben fordulnak elő, mint például a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma. Az agyban a vagus működési zavarai ronthatják a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar tüneteit.
Hogyan masszírozza a vagus ideget?
A vagus ideg masszírozásához nyomást és rezgést kell alkalmaznia. Az ujjaival vagy egy masszírozó eszközzel néhány percig mérsékelt nyomást és rezgést gyakoroljon a nyaki vagusideg körüli területre. Ez segít az ideg stimulálásában és a tünetek javításában.
Hogyan javíthatom a vagális tónusomat?
A vagus tónusát javíthatja olyan dolgokkal, amelyek stimulálják a vagusideget. Ilyen például a mély légzés, a meditáció, a jóga és az akupunktúra. A bélrendszer egészségének javítása olyan kiegészítőkkel, mint az omega-három zsírsavak és a probiotikumok, szintén segítheti a vagus tónusát és jótékonyan hathat az agy-bél tengelyre.
Hivatkozások
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5859128/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539845/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4082307/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470277/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5961632/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5467308/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5575449/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7828286/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6262541/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7479151/
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
