7

Kortizol

Utolsó frissítés: december 5, 2023

Featured Image

Table of Contents

A kortizol egy szteroid hormon, amelyet a mellékvesék termelnek stressz hatására. Létfontosságú szerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszrendszerében, szabályozza az anyagcserét, a vércukorszintet, az immunrendszer működését és a szív- és érrendszeri funkciókat.

A kortizol magyarázata

A kortizol, vagy stresszhormon, a glükokortikoid hormonok osztályába tartozó alapvető szteroid hormon, amely a szervezet szinte minden szervére hatással van.

A létfontosságú hormon szabályozza a stresszre adott választ, az anyagcserét, az immunműködést, a szív- és érrendszeri szabályozást és a központi idegrendszer modulációját.

A szervezet fiziológiájában betöltött bonyolult szerepe kiemeli a kortizolszint egészséges egyensúlyának fenntartásának fontosságát az optimális egészség és jólét érdekében.

Kortizol termelés és szabályozás

kortizol termelés és szabályozás magyarázata

Termelés a mellékvesékben

A kortizolt elsősorban a mellékvesekéreg külső rétege, a zona fasciculata termeli és választja ki.

A zona fasciculatais a mellékvesék legnagyobb régiója, amelyek a vesék tetején található kis háromszög alakú mirigyek.

A kortizoltermelés napszakos ritmust követ, szintje reggel a legmagasabb, és a nap folyamán fokozatosan csökken.

Bioszintézis és anyagcsere

A kortizol bioszintézisének folyamata számos enzimatikus reakciót foglal magában, és jelzőmolekulák összetett kaszkádja szabályozza.

A kortizol termelése a koleszterin felvételével kezdődik a mellékvesekéreg sejtjeibe. A koleszterin a kortizolszintézis prekurzor molekulája. Ezt a keringő lipoproteinekből nyerik, vagy magában a mellékvesében szintetizálódik.

A mellékvesekéreg sejtjeiben a koleszterin egy sor enzimatikus átalakuláson megy keresztül. A kortizolszintézis sebességkorlátozó lépése a koleszterin pregnenolonná történő átalakulása, amelyet a koleszterin oldallánc-hasító enzim, más néven P450scc katalizál.

A pregnenolon ezután a mellékvesekéreg sejtjeinek endoplazmatikus retikulumában enzimatikus reakciók sorozatán megy keresztül, és kortizol keletkezik.

Ezek a reakciók több enzim, köztük a 3β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz (3β-HSD), a 17α-hidroxiláz, a 21-hidroxiláz, a 11β-hidroxiláz és a 17β-hidroxi-szteroid-dehidrogenáz (17β-HSD) működését foglalják magukban.

A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozása

A kortizol termelését a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozza.

A hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, amely az elülső agyalapi mirigyet adrenokortikotrop hormon (ACTH) kiválasztására serkenti.

Az ACTH ezután a mellékvesekéreg sejtjeinek specifikus receptoraihoz kötődik, és olyan jelátviteli utakat aktivál, amelyek növelik a kortizol termelését és felszabadulását.

Visszajelzési mechanizmusok

A kortizoltermelés szabályozásában egy visszacsatolási mechanizmus is szerepet játszik. A kortizol gátolja a CRH hipotalamuszból történő kiválasztását azáltal, hogy közvetlenül a CRH-t felszabadító neuronokra hat. Csökkenti a CRH szintézisét és felszabadulását, ami az agyalapi mirigy stimulálására való rendelkezésre állásának csökkenéséhez vezet.

Az agyalapi mirigy szintjén a kortizol negatív visszacsatolással elnyomja az ACTH szekrécióját.

A kortizol az elülső agyalapi mirigy kortikotróf sejtjeinek specifikus receptoraihoz kötődik, gátolva az ACTH szintézisét és felszabadulását. Ez csökkenti a mellékvesék stimulációját, ami csökkent kortizoltermelést eredményez.

A negatív visszacsatolási rendszer úgy van beállítva, hogy a kortizolszintet egy szűk tartományon belül tartsa.

Amikor a kortizolszint a normál tartomány alá csökken, a csökkent negatív visszacsatolás lehetővé teszi a CRH és az ACTH fokozott felszabadulását. Ez serkenti a mellékveséket, hogy több kortizolt termeljenek és szabadítsanak fel, visszaállítva a kortizolszintet az optimális tartományba.

A kortizol hatása a szervezetre

Stresszválasz és a "harcolj vagy menekülj" reakció

A stresszválasz, vagy a "harcolj vagy menekülj" reakció alapvető túlélési mechanizmus, amely segít az egyénnek reagálni az észlelt fenyegetésekre vagy kihívásokra.

A kortizol központi szerepet játszik ennek a több lépésben zajló fiziológiai válasznak a megszervezésében:

  1. Stresszes ingerek: Amikor az agy stresszhelyzetet érzékel, a hipotalamusz, egy agyi régió, CRH-t szabadít fel.
  2. Kiválasztás ösztönzése: A CRH serkenti az agyalapi mirigyet az ACTH kiválasztására.
  3. Amellékvesék kortizolt bocsátanak ki: Az ACTH viszont arra készteti a mellékveséket, különösen a mellékvesekéregben, hogy kortizolt szabadítson fel a véráramba.
  4. Hormonok: A kortizol és más stresszhormonok, mint az adrenalin és a noradrenalin, felkészítik a szervezetet a cselekvésre.
  5. A véráramlás növekedése: Növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, fokozza az izmok és az agy vérellátását, és energiát von el a nem létfontosságú funkcióktól, például az emésztéstől és a szaporodástól.
  6. Szükséges élettani változások: Ezek a fiziológiai változások segítenek az egyéneknek szembeszállni a fenyegetéssel vagy elmenekülni.

Anyagcsere és vércukorszint-szabályozás

A kortizol döntő szerepet játszik az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában.

  • Lebontja a tápanyagokat: A fehérjék, zsírok és szénhidrátok lebontásának fokozásával mobilizálja az energiaraktárakat stressz esetén.
  • Glükózt készít: A kortizol serkenti a glükoneogenezist, a glükóz szintetizálását nem szénhidrátforrásokból, például aminosavakból és glicerinből. Ez emelkedett vércukorszinthez vezet, biztosítva a szervezet stresszhelyzetekben jelentkező igényeinek megfelelő energiaellátást.
  • Szabályozza az inzulint: A kortizol gátolja az inzulinaktivitást, csökkentve a perifériás szövetek glükózfelvételét.

A kortizol ezen anyagcsere-hatásai segítenek a szervezetnek a stresszel való megbirkózáshoz szükséges üzemanyaggal ellátni, de hozzájárulhatnak az inzulinrezisztenciához és az anyagcsere egyensúlyhiányához, ha a kortizolszint krónikusan emelkedik.

Az immunrendszer modulációja

A kortizol erős immunszuppresszív és gyulladáscsökkentő hatást fejt ki. Gátolja a pro-inflammatorikus citokinek, például az interleukin-1 (IL-1) és a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa) termelését, és csökkenti az immunsejtek, köztük a limfociták és a makrofágok aktivitását.

Miközben ezek a hatások segítenek megelőzni a túlzott gyulladást és immunválaszt, a kortizolszint tartós emelkedése károsíthatja az immunfunkciót.

A krónikus stressz és a magas kortizolszint az immunrendszer szabályozásának zavarához vezethet, ami az egyént fogékonyabbá teszi a fertőzésekre, károsítja a sebgyógyulást, és hozzájárul az autoimmun betegségek kialakulásához.

Szív- és érrendszeri hatások

A kortizol különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja a szív- és érrendszeri funkciókat. Azáltal növeli a vérnyomást, hogy elősegíti az érszűkületet, azaz szűkíti az ereket.

A kortizol fokozza az erek érzékenységét más érösszehúzó anyagokra, például az adrenalinra és az angiotenzin II-re. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre, amely a vérmennyiséget és a vérnyomást szabályozza, szintén hatással van.

A kortizolszint krónikus emelkedése hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz, az érelmeszesedéshez és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához.

A kortizol továbbá befolyásolja a testzsír eloszlását, kedvezve a zsír lerakódásának a hasi régióban, ami a szív- és érrendszeri problémák fokozott kockázatával jár együtt.

Központi idegrendszeri hatások

A kortizol jelentősen befolyásolja a központi idegrendszert, befolyásolja a hangulatot, a megismerést és az alvás-ébrenlét ciklust. A magas kortizolszint hozzájárulhat a szorongáshoz, az ingerlékenységhez, sőt a depresszióhoz is.

A kortizolreceptorok, beleértve az érzelmi szabályozás és a kognitív funkciók régióit is, széles körben eloszlanak az agyban.

Az emelkedett kortizolszintnek való tartós kitettség memóriazavarokhoz, csökkent figyelemhez, valamint tanulási és döntéshozatali nehézségekhez vezethet. A kortizol az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában is szerepet játszik.

A reggeli megemelkedett kortizolszint elősegíti az ébrenlétet és az éberséget, míg az éjszakai alacsonyabb szintek hozzájárulnak az alvás beindításához és fenntartásához.

A kortizol-minták zavara, például olyan állapotok esetén, mint az álmatlanság vagy bizonyos alvászavarok, hátrányosan befolyásolhatja az alvás minőségét és az általános neurológiai működést.

Kortizol és stressz

A krónikus stressz hatása a kortizolszintre

A krónikus stressz, amelyet a stresszoroknak való tartós és ismételt kitettség jellemez, a HPA tengely diszregulációjához vezethet. Krónikus stressz esetén a kortizolszint krónikusan emelkedetté válhat.

Ez káros hatással lehet a szervezet különböző rendszereire. A magas kortizolszintnek való tartós kitettség a következőkhöz vezethet:

  • Az immunrendszer működésének zavarai
  • Anyagcsere-egyensúlyhiány
  • Kognitív károsodások
  • Hangulati zavarok
  • Fokozott fogékonyság a betegségekre.

Akut Vs. Krónikus stresszreakciók

A szervezet akut stresszre, például hirtelen fenyegetésre vagy rövid távú kihívást jelentő helyzetre adott válaszreakcióját a kortizolszint átmeneti emelkedése jellemzi. Ez az adaptív akut stresszválasz segít az egyéneknek megbirkózni a közvetlen stresszorral. Amint a fenyegetés megszűnik, a kortizolszint visszatér a normális szintre.

Ezzel szemben a krónikus stressz, amely hosszú távú stresszhatásnak való kitettséget jelent megfelelő regenerációs időszakok nélkül, a kortizolszint tartós emelkedését eredményezheti.

Ez a krónikus emelkedés megzavarhatja a HPA tengely normális működését, és különböző fiziológiai és pszichológiai következményekhez vezethet.

A krónikus stressz kortizolszintre gyakorolt hatása hozzájárulhat a stresszel összefüggő rendellenességek kialakulásához, és hosszú távú hatással lehet az egészségre.

A kortizol és a stressz közötti kapcsolat, a krónikus stressz kortizolszintre gyakorolt hatásainak, valamint a CRH és az ACTH kortizolszabályozásban betöltött szerepének megértése betekintést nyújt a stressz és a szervezet fiziológiai válaszai közötti összetett kölcsönhatásba.

A stressz hatékony kezelése és a stresszcsökkentő stratégiák alkalmazása segíthet fenntartani a kortizolszint egészséges egyensúlyát és elősegítheti az általános jólétet.

A kortizoltermelés zavarai

Addison-kór

A mellékveseelégtelenség, más néven Addison-kór, olyan rendellenesség, amelyet a mellékvesék elégtelen kortizol- és gyakran aldoszterontermelése jellemez. Ez az állapot lehet elsődleges vagy másodlagos.

Az elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség akkor fordul elő, amikor a mellékvesék károsodnak vagy elpusztulnak, gyakran autoimmun reakció következtében.

Másodlagos mellékvesekéreg-elégtelenség akkor fordul elő, ha az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz működési zavara az ACTH csökkent termelését eredményezi.

A mellékveseelégtelenség tünetei eltérőek lehetnek, de általában fáradékonyság, fogyás, izomgyengeség, alacsony vérnyomás, só iránti sóvágy és bőrsötétedés.

A mellékveseelégtelenségben szenvedő egyéneknél fennáll a mellékvese-válság kockázata, amely egy olyan életveszélyes állapot, amelyet súlyos tünetek, például hasi fájdalom, hányás, kiszáradás, alacsony vércukorszint és zavartság jellemez.

A mellékveseelégtelenség kezelése általában kortizollal és néha aldoszteronnal végzett hormonpótló terápiát jelent a normális hormonszint helyreállítása és a tünetek kezelése érdekében.

Cushing-szindróma

A Cushing-szindrómára jellemző, hogy túl sok kortizol van a szervezetben. Különböző tényezők, többek között a kortikoszteroid gyógyszerek tartós alkalmazása vagy hormonális egyensúlyhiány okozhatják.

A leggyakoribb ok a kortikoszteroid gyógyszerek, amelyeket gyakran asztma, reumatoid artritisz és autoimmun betegségek kezelésére írnak fel.

A Cushing-szindróma azonban túlműködő mellékvesék vagy az ACTH-t túltermelő agyalapi mirigy daganat miatt is kialakulhat.

A Cushing-szindróma tünetei közé tartozhat a súlygyarapodás, különösen az arc és a has területén, az izomgyengeség, a bőr elvékonyodása, a könnyű véraláfutások, a magas vérnyomás és a fertőzésekre való fokozott fogékonyság.

A Cushing-szindróma kezelési lehetőségei a kiváltó októl függnek, és magukban foglalhatják a daganatok eltávolítását célzó műtétet, a gyógyszeres kezelés módosítását vagy más beavatkozásokat a kortizolszint normalizálására.

Hipofízis tumorok és ACTH termelés

Az agyalapi mirigy daganatai az ACTH termelésének és felszabadulásának befolyásolásával megzavarhatják a kortizoltermelés normális szabályozását.

Ez a Cushing-szindrómával járó tüneteket és szövődményeket eredményezi. Másrészt az agyalapi mirigyben lévő daganatok, amelyek befolyásolják az ACTH normális termelését, csökkent ACTH-szintet, majd mellékveseelégtelenséget okozhatnak, ami csökkent kortizoltermeléshez vezet.

A kortizolszabályozást érintő agyalapi mirigy daganatok diagnózisa és kezelése jellemzően képalkotó vizsgálatok, hormonszintmérések és egyéb speciális vizsgálatok kombinációját foglalja magában.

A kezelési lehetőségek a daganat konkrét típusától és méretétől függnek, és lehetnek műtét, sugárkezelés, gyógyszeres kezelés vagy ezek kombinációja.

A kortizolszintek mérése

A szervezet kortizolszintje vizelet- és vérvizsgálattal mérhető.

  • Vizeletvizsgálatok: A kortizol vizeletvizsgálatok során 24 órás vizeletmintát vesznek, amelyet aztán elemeznek a kiválasztódó kortizol teljes mennyiségének mérésére. Ez a vizsgálat hosszabb időszak kortizoltermelését értékeli, segítve a teljes kortizoltermelés értékelését.
  • Vérvizsgálat: ezek a vizsgálatok a kortizolszint mérésének másik módszere. A reggeli kortizolszint-mérés során vérmintát veszünk, amikor a kortizolszint jellemzően a legmagasabb. Ez a vizsgálat segíthet olyan állapotok diagnosztizálásában, mint a Cushing-szindróma vagy a mellékveseelégtelenség.
  • Szuppressziós vizsgálatok: A dexametazon-szuppressziós teszt egy másik vérvizsgálat, amely azt vizsgálja, hogy a szervezet hogyan reagál a szintetikus kortikoszteroid dexametazonra. Segít megkülönböztetni a kortizol-szabályozási zavarok okait.

A kortizol vizelet- és vérvizsgálat értékes eszköz a kortizoltermelés és -szabályozás zavarainak diagnosztizálásához és nyomon követéséhez.

Fontos információkat szolgáltatnak a kortizolszintekről, segítve az egészségügyi szakembereket a megfelelő kezelési módszerek meghatározásában és a beavatkozások hatékonyságának értékelésében.

Gyakran ismételt kérdések a kortizolról

Milyen hatással van a krónikus stressz a kortizolszintre?

A krónikus stressz megemelkedett kortizolszinthez vezethet a szervezetben.

Amikor a szervezet fenyegetést észlel, vagy hosszan tartó stresszhelyzeteket él át, az agyban lévő hipotalamusz kortikotropin felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, amely az agyalapi mirigyet az adrenokortikotrop hormon (ACTH) felszabadítására serkenti.

Az ACTH viszont a mellékveséket kortizol felszabadítására serkenti. Krónikus stressz esetén ez a folyamat diszregulálódhat, ami krónikusan magas kortizolszintet eredményez, ami káros hatással lehet a szervezet különböző szervrendszereire.

Melyek a kortizoltermeléssel összefüggő gyakori rendellenességek?

A kortizoltermeléssel összefüggő rendellenességek közé tartoznak:

  • Mellékvese-elégtelenség
  • Cushing-szindróma,
  • ACTH-termelést befolyásoló hipofízis-tumorok.

Mellékveseelégtelenségben a kortizoltermelés elégtelen, míg Cushing-szindrómában a kortizoltermelés túlzott. Az agyalapi mirigy tumorok növelhetik vagy csökkenthetik az ACTH-termelést, ami kóros kortizolszintet eredményezhet.

Hivatkozások

Fiziológia, kortizol - StatPearls

Kortizol - ScienceDirect

Stressz és a HPA tengely - PMC

A kortizol hatása a testtömegre, a vérnyomásra és a koleszterinszintre az általános népességben - AHA

Cushing-kór / Cushing-szindróma - OHSU

Krónikus stressz, kortizol-diszfunkció és fájdalom: a stresszkezelés pszichoneuroendokrinológiai indoka a fájdalom rehabilitációjában - PMC

Addison-kór - Mayo Clinic

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.

Krónikus fájdalom

12 min read

Krónikus fájdalom

A fájdalom olyan szubjektív élmény, amelyben tényleges vagy potenciális fiziológiai károsodás következik be. Ez az érzés mindenki számára más és más,...

Hormonok

16 min read

Hormonok

A hormonok a szervezet mirigyei és szövetei által termelt kémiai hírvivő anyagok, amelyek szabályozzák és koordinálják az élettani folyamatokat,...

Plantaris fasciitis

9 min read

Plantaris fasciitis

A plantáris fasciitis nevű állapot a láb, különösen a sarok fájdalmának egyik leggyakoribb oka. Ez egy fájdalmas sarokszindróma, amely a lábfej egy...

Hormonális egyensúlyhiány tünetei

9 min read

Hormonális egyensúlyhiány tünetei

A hormonális egyensúlyhiány olyan állapot, amikor a szervezet egy bizonyos hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Ez különböző testi funkciókat...

Kineziológia

6 min read

Kineziológia

A kineziológia természettudomány, amely az emberi mozgás tanulmányozását írja le. A kineziológia az anatómia, a biológia, a biomechanika, a...

Iciatica nyújtások

6 min read

Iciatica nyújtások

Az isiászfájdalom legyengítő lehet. Ezek az egyszerű nyújtások isiász esetén csökkenthetik a fájdalmat, és visszaadhatják a fájdalommentes életet!