8

Alvászavarok

Utolsó frissítés: július 13, 2024

Featured Image

Table of Contents

Az alvászavar egy gyűjtőfogalom, amely különböző egészségügyi állapotokat jelent, amelyek megváltoztatják az ember alvási szokásait. Az alvászavaroknak számos típusa létezik, amelyek mindegyike különböző tünetekkel és tünetekkel jelentkezik. Az alvászavarok hatással lehetnek az egyén fizikai, mentális és érzelmi egészségére, valamint általános életminőségére.

A legfontosabb tudnivalók

  • Meghatározás: Az alvászavarok olyan állapotok, amelyek befolyásolják az alvási szokásokat, és kihatnak az általános egészségi állapotra.
  • Típusok: Ide tartozik az álmatlanság, az alvási apnoe, a nyugtalan láb szindróma és a narkolepszia.
  • Tünetek: Elalvási nehézségek, alvásmegmaradás, túlzott nappali álmosság és rendellenes légzés.
  • Okok: Stressz, életmódbeli tényezők, egészségügyi állapotok és genetika.
  • Kezelések: Életmódváltás, kognitív-viselkedésterápia, gyógyszeres kezelés és olyan eszközök használata, mint a CPAP-gép.
  • Jelentősége: Az alvászavarok kezelése kulcsfontosságú az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegségek és a cukorbetegség megelőzésében.

Az alvás az a fizikai folyamat, amelynek során a test és az elme a teljes nyugalom állapotába kerül; a fizikai mozgékonyság hiánya, valamint lassú szemmozgások, a külső ingerekre adott csökkent reakció, a kognitív funkciók károsodása és a visszafordítható öntudatlan állapot jelentkezik. Bár nem világos, hogy miért van szükség az alvásra, a kutatások azt mutatják, hogy ez a folyamat lehetővé teszi a test és az elme számára számos funkciót, például a fizikai helyreállítást, a tanulást és a memória megszilárdítását.

Az alvás fontossága

Az alváshiány bizonyítottan számos rövid és hosszú távú problémát okoz. Az emberek életük körülbelül egyharmadát töltik alvással. Ezért fontos hangsúlyozni a jó minőségű alvás fontosságát a káros hatások elkerülése érdekében. A rossz alvás rövid távú következményei közé tartoznak a memóriazavarok, a tisztán gondolkodás nehézségei, a figyelem és a koncentráció csökkenése, az életminőség romlása, a hiányzások számának növekedése, a termelékenység csökkenése és a munkahelyi, otthoni vagy közúti balesetek kockázatának növekedése.

A hosszabb ideig tartó rossz alvás alváshiányhoz vezet, ami megnövekedett morbiditást és mortalitást eredményez, a koszorúér-betegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás, elhízás, kettes típusú cukorbetegség, stroke memóriazavar és depresszió léphet fel, ha az egyén nem alszik. Az alvászavarok nagymértékben befolyásolhatják az életminőséget és a családi életet.

A cirkadián ritmus

Az embereknek van egy belső biológiai órájuk, amely szabályozza az alvási és ébredési folyamatot. Ez a folyamat létrehozza az úgynevezett cirkadián ritmust. Ennek a ciklusnak napi ritmusa van, amely körülbelül 24 órán keresztül ismétlődik. Ezt az alvás-ébrenlét ritmust az agyban egy hipotalamusz nevű terület szabályozza, amely bizonyos fiziológiai funkciókat szabályoz az alvás és az ébrenlét elősegítése érdekében. Ennek a ciklusnak a megfelelő működése pihentető alváshoz és normális alvásmintákhoz vezet.

A cirkadián ritmust, bár belsőleg szabályozott, külső környezeti tényezők is befolyásolják, mint például az időjelzések és a fény. Ezeknek a külső tényezőknek a változása, például az időváltozás vagy az éjszakai műszak, eltérést okozhat, és bizonyos alvási problémákhoz vezethet.

Az alvás állapotában az emberi test két különböző alvási fázison megy keresztül. Az első a gyors szemmozgás (REM), amely egy könnyebb és kevésbé pihentető alvási szakaszból áll. REM-ben a test összes izma mozdulatlan, kivéve a szemet és a légzőizmokat, amelyek aktívak maradnak, innen a "gyors szemmozgás" elnevezés Ezt a szakaszt általában "álomszakaszként" azonosítják, mivel a legtöbb álom és rémálom az egyén alvási szakaszában történik. A ciklusnak ez a része általában rövid, és az éjszaka előrehaladtával egyre hosszabb lesz.

A második fázis, az úgynevezett nem gyors szemmozgású alvás (NREM), 3 külön szakaszra osztható. Az NREM az a szakasz, amelyben az egyén alvása nagy részét tölti; az NREM a könnyű alvás, a mélyebb alvás és a legmélyebb alvás ciklusain keresztül halad.

Az alvászavarok típusai

alvászavarok típusai

Cirkadián ritmuszavarok

A cirkadián ritmus szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Bármilyen probléma ezzel a ciklussal vagy a külső tényezők változásai rendellenességeket okozhatnak. Az alvás jellemzően órákkal azután győzi le az egyént, hogy a hipotalamusz melatonint (egy fáradtságot okozó alváshormont) választ ki.

Fázis zavarok

A cirkadián ritmus, vagyis az alvás-ébrenlét ciklus jellemzően egy 24 órás órát követ. Néhány esetben az emberi alvási ciklus rövid vagy alig több mint 24 órás. Ez azt okozza, hogy az egyén cirkadián ritmusa fokozatosan a normálisnál korábban vagy későbbre tolódik. Ez az állandó lökdösődés jelentősen eltérítheti a cirkadián ritmust, ami azt eredményezi, hogy az ember más alvási ütemtervet követ, mint a többi. Ez gyakori a vakoknál, mivel nincsenek fény-sötét jelzések.

Bizonyos esetekben a melatonin kiválasztási folyamata a társadalom által meghatározott alvásidőhöz képest túl későn következik be. Ez az úgynevezett késleltetett alvás-ébrenléti fázis zavarát eredményezi. Ez az állapot nem okoz rossz alvásminőséget vagy negatív tüneteket; jellemzően csak késlelteti az alvást egy bizonyos ideig. Az egyén még mindig felfrissülten és kipihenten ébred, de a normálisnál később alszik el. A tünetek kis száma miatt gyakran nem diagnosztizálják vagy tévesen diagnosztizálják olyan rendellenességekkel, mint például az álmatlanság.

Másrészt az alvási folyamat az emberi alvás normális idejéhez képest túl korán is bekövetkezhet, ami előrehaladott alvás-ébrenléti fázishibát okozhat. Ez pontosan ugyanaz, mint a késleltetett alvás-ébrenléti fázis zavar, azonban az alvási ciklust egy bizonyos idővel előrehozza.

Műszakos alvászavar

Az utolsó cirkadián ritmuszavar a műszakos alvászavar, amely már a nevével is magyarázható: a váltott műszakban dolgozó emberek hajlamosak ennek a zavarnak a kialakulására, mivel szándékosan más alvási rendet követnek. Ez az álmatlansághoz hasonló tüneteket okoz, például alvási nehézségeket a normál órákban és túlzott álmosságot a nem megfelelő órákban.

Dyssomniák

A diszomniák kifejezés az álmatlansági állapotokat és a hipersomniákat jelöli, beleértve a narkolepsziát és az idiopátiás hipersomniát.

Álmatlanság

Az álmatlanság olyan rendellenesség, amely során az emberek nehezen alszanak el és nehezen is tudnak elaludni. Az ebben az állapotban szenvedők gyakran panaszkodnak rossz alvásminőségre, elalvási nehézségekre vagy késői alváskezdésre, valamint gyakori ébredésre az éjszaka közepén vagy kora reggel. Ez egy frusztráló állapot, és más álmatlansági tüneteket is okoz, például túlzott álmosságot napközben, kognitív problémákat, például memória- és figyelemzavarokat, valamint hangulatzavarokat. Ennek a speciális alvászavarnak a hosszan tartó megjelenése krónikus álmatlanságot okozhat, ami hosszú távú álmatlansági tüneteket eredményez.

E rendellenesség okainak elemzésekor kimutatták, hogy az álmatlanságban szenvedő emberek agykéregének aktivitása az alvás kezdete és a REM alvás idején nagyobb, ami miatt éberebbnek érzik magukat, vagy több zavaruk van a REM fázisok alatt. Ez a túlműködő agykéreg a genetikai, viselkedési, kognitív és érzelmi tényezőkkel együtt hozzájárul az álmatlansághoz.

Hipersomnia

A hipersomnia még megfelelő mennyiségű éjszakai alvás mellett is túlzott nappali álmosságot okoz, és a szokásosnál vagy a szükségesnél hosszabb alvási időt. Más alapjául szolgáló alvászavarok, fejsérülés vagy idiopátia is okozhat hipersomniát. Ha a hipersomnia ok nélkül jelentkezik, akkor az illetőnek idiopátiás hipersomniája van.

Parasomniák

A paraszomniák olyan rendellenességek, amelyek az éjszakai alvási vagy ébrenléti időszakokban rendellenes mozgásokat és viselkedést okoznak. A paraszomniák nem olyan gyakoriak, mint más alvászavarok, és gyakran tévesen diagnosztizálják őket, néha tévesen görcsrohamoknak hiszik őket a szokatlan mozgásminták miatt.

Egyes paraszomniák közé tartozik a REM alvási viselkedési zavar. Ez az idősebbeknél gyakrabban megfigyelhető, és úgy írják le, hogy az izomvesztés miatt elmarad a REM-alvás, és alvás közbeni szokatlan motoros tevékenységekkel jelentkezik. Amikor megfigyelik őket, ezek az egyének erőszakos mozgással és álmokat megjelenítő viselkedéssel jelennek meg, ami gyakran önmaguk vagy mások sérüléséhez vezet.

Pavor Nocturnus

Az alvási terror vagy Pavor Nocturnus a nem gyors szemmozgású alvás legmélyebb fázisában intenzív autonóm és motoros tünetekkel járó időszakokat okoz, mint például a sikoly. Ez az alvászavar nagyon gyakori 5 és 7 éves kor között, különösen azoknál a gyermekeknél, akiknek a kórtörténetében már előfordult alvajárás. Ezek a személyek zavartan és vigasztalhatatlanul ébrednek, minden nyilvánvaló ok nélkül.

Narkolepszia

Egy másik, kevésbé gyakori paraszomnia a narkolepszia, egy olyan rendellenesség, amelyben az érintett személy túlzott nappali álmosságot tapasztal, és ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy nem megfelelő órákban és körülmények között elaludjon, valamint megmagyarázhatatlan és hirtelen izomgyengeséget tapasztal. Sokan ezeket az epizódokat "alvási rohamoknak" nevezik, mert hirtelen és kiszámíthatatlanul jönnek. Ezek az alvásrohamok 20-30 percig tarthatnak, és a személy általában felfrissültebbnek érzi magát, amikor befejezi őket.

A cirkadián ritmus jellemzően könnyen meghatározható az alvás-ébrenlét szakaszai alapján. Az olyan állapotok, mint az alvásparalízis, szétfeszíthetik ezeket a határokat. Ez egy olyan állapot, amikor az egyén fizikailag képtelen mozogni, akár közvetlenül elalvás, akár ébredés után. A személy fizikai bénulást tapasztal, miközben elméjében teljesen magánál van, gyakran tapasztal vizuális, alvással kapcsolatos hallucinációkat és azt a benyomást, hogy megfullad.

A klinikai rejtély, ez a paraszomnia feltehetően egy vegyes tudatállapotból ered. A hallucinációk gyakran ijesztőek lehetnek, és az érintett félelmet és szorongást érezhet.

Alvással összefüggő légzési zavarok

Az alvással összefüggő légzészavarok közé tartozik az obstruktív alvási apnoe, a centrális alvási apnoe és az alvással összefüggő hipoventilláció. Az alvási apnoe egy másik általános kifejezés, amely 3 típust foglal magában: obstruktív alvási apnoe, központi alvási apnoe és központi alvási apnoe. Ezek mindegyike ugyanabba az általános meghatározásba tartozik: pillanatnyi légzési szünet alvás közben. Obstruktív alvási apnoe akkor alakul ki, ha alvás közben a felső légutak elzáródnak, és a légzés legalább 10 másodpercig szünetel. Ez fizikai problémának tekinthető, mint például a légutak szerkezete.

Másrészt a központi alvási apnoét a légáramlás szünete okozza, amikor a légzésre irányuló erőfeszítés hiánya következik be. Ezt az agy légzőközpontjából eredő fiziológiai problémának tekintik. Az alvási apnoe mindkét típusának kombinációját komplex alvási apnoénak nevezzük.

Ez az állapot hosszú ideig észrevétlen maradhat, mivel a tünetek általában megfigyelhetőek. Az ebben az állapotban szenvedő egyén horkolást, fulladást vagy zihálást, az ágyban fekvő partner által tapasztalt apnoe-epizódokat, napközbeni túlzott fáradtságot és fejfájással való ébredést tapasztal.

Ez az alvászavar igen súlyos lehet, és kezeletlenül hagyva az egyént számos súlyos betegség kockázatának teheti ki. Például magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség és szív- és érrendszeri betegségek léphetnek fel, ha nem kezelik őket.

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma olyan állapot, amelyben kellemetlen érzés jelentkezik, ami a lábak állandó mozgatásának késztetését okozza. Bár ez az állapot a leggyakoribb alvászavarok közé tartozik, gyakran nem diagnosztizálják vagy tévesen diagnosztizálják, mivel a tünetek nagyon szubjektívek és nehezen leírhatóak, valamint a diagnosztikai vizsgálatok hiánya miatt.

A nyugtalan láb szindróma egy egész életen át tartó állapot, amelyet jellemzően fiatalabb korban észlelnek, de gyakran nem diagnosztizálják, amíg az élet későbbi szakaszában nem jelentkezik. A tünetek jellemzően az alsó végtagokban, a térd és a boka között jelentkező különféle érzések, például bizsergés, fájdalom, égő érzés és egyéb tünetek. Ezek az érzések csillapíthatatlan késztetést okoznak a lábak mozgatására, innen a "nyugtalan láb szindróma".

Ezt az állapotot alvászavarnak tekintik, mivel az ilyen embereknél észlelt nyugtalanság leggyakrabban a nap végén jelentkezik, amikor az egyén megpróbál elaludni. Ez elalvási nehézségeket okoz, és alvászavarokhoz vezethet, ami az egyik fő oka annak, hogy ezek az emberek általában orvoshoz fordulnak.

Periodikus végtagmozgás-zavar

Bár hasonló a nyugtalan láb szindrómához, ennek a betegségnek eltérő tünetei vannak, és más a diagnózisa és a kezelése. Ez az állapot a lábak és a karok alvás közbeni mozgását okozza. Ez az állapot gyakran vezet nappali álmossághoz, és gyakran okozhatja nyugtalan láb szindróma.

Alvászavarok és mentális egészség

hogyan befolyásolják az alvászavarok a mentális egészségetAz alvás és a mentális egészség nagyon gyakran összefügg egymással. Bár gyakran mentális egészségügyi állapotok következménye, az alvászavarok is okozhatnak mentális problémákat. Köztudott, hogy aki rosszul alszik, az másnap gyakran rosszkedvű lehet.

Az alvás gyakran kapcsolódik a mentális egészséghez, és összefüggést mutat olyan állapotokkal, mint a depresszió, a szorongás, a bipoláris zavar és még sok más betegség. Ezek a mentális egészségi állapotok gyakran megnehezítik az alvást, ami alvászavarhoz vezet. Az alvászavarok, mint például az álmatlanság, rendkívül megnehezíthetik a pihentető alvást, ami a korábban említett mentális egészségi állapotokhoz vezethet.

Kimutatták, hogy az alvási ciklus hatással van az agy érzelmi információk feldolgozásának képességére. Az alvás különböző szakaszaiban jelenlévő és megjelenő különböző agyi tevékenységek mindegyike hatalmas szerepet játszik az ember érzelmi egészségében. Ha nincs elég ilyen agyhullám, és nem töltünk elég időt ezekben a speciális szakaszokban, az embereknél mentális egészségügyi állapotok alakulhatnak ki. Nem csak ez, hanem a krónikus alváshiányos állapot gyakran mutatja az alvással kapcsolatos pszichózis kialakulását, ami egy másik mentális egészségügyi probléma.

Alvászavarok és neurodegeneratív betegségek

Számos neurodegeneratív betegséget általában összefüggésbe hoznak bizonyos alvászavarokkal. A REM alvási viselkedészavar példaként említhető; gyakran megfigyelhető az idősek körében, és gyakori a Parkinson-kórban, a multiplex rendszer atrófiában, a demenciával járó diffúz Lewy-testes betegségben, a kortikobazális degenerációban, az olivopontocerebelláris atrófiában, a progresszív szupranukleáris bénulásban szenvedő egyéneknél. Az RBD kialakulása ezekben a neurológiai betegségekben szenvedő embereknél az izomvesztés vagy az izommódosítás közös témájának tulajdonítható, amelyet a betegek tapasztalnak.

Diagnózis

Mivel számos alvásállapotot mögöttes problémák okoznak, az alvászavarok diagnosztizálása gyakran az ok felderítésével kezdődik. Ha nincs kiváltó ok, a diagnózis felállítása fizikális vizsgálat és tünetalapú diagnózis alapján történik. A tünetek jelentkezésekor érdemes alvási naplót vezetni, feljegyezni az összes tünetet és nyomon követni az alvásmintát. Ez sokat segít a könnyű diagnózis felállításában.

Számos alvászavar alvásvizsgálatot igényel, amely során a személyt alvás közben különböző berendezéseken keresztül figyelik meg. Ez nyomon követ minden szokatlan mozgást vagy zajt, agyi aktivitást és légzési aktivitást. Mindez lehetővé teszi a különböző alvászavarok, például az álmatlanság, az alvási apnoe, az alvásparalízis és más alvászavarok diagnosztizálását.

Az alvászavarok kezelése

az alvászavarok kezeléseBár egyesek nehezen kezelhetők, a legtöbb alvászavar a megfelelő beavatkozásokkal könnyen kezelhető. Az alvászavarok kezelésének első lépése az okok feltárása. Ha az okot azonosítottuk, ez az alapprobléma általában kezelhető. Például, ha valaki szorongásos zavarban szenved, és alvászavarral küzd, akkor először a szorongásos zavar miatt kell kezelni.

A kiváltó ok kezelése vagy nem szünteti meg ezt az okot, vagy egyszerűen nincs hatása az alvászavarra. A következő lépés az alvászavar közvetlen kezelése különböző beavatkozásokkal. A gyakori kezelések közé tartozik a kognitív viselkedésterápia , mint nem gyógyszeres kezelés, valamint számos különböző típusú alvásgyógyszer, például benzodiazepinek, melatoninreceptor-agonisták, antidepresszánsok, antipszichotikumok és sok más.

A kezelés elengedhetetlen a súlyosabb alvási állapotok, például az alvási apnoe esetében. Ezeknek az embereknek gyakran CPAP-gépre van szükségük, amely csöveken keresztül juttatja a levegőt egy maszkba, amelyet az illető egész éjszaka visel.

Számos további kezelés áll rendelkezésre, amelyek mind nagyon különbözőek a kezelendő rendellenességtől függően. Az ajánlott kezelésekhez való ragaszkodással továbbra is jó fizikai egészséget és általános pozitív közérzetet és életminőséget lehet elérni anélkül, hogy további következmények alakulnának ki.

A rossz minőségű alvás következményei

Az alvászavarokat számos különböző szempontból alaposan tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy az alváshiány - akár életmódból, akár alvászavarokból adódóan - számos rövid és hosszú távú hatással van az ember fizikai és mentális egészségére. A szövődmények elkerülése érdekében fontos a megfelelő alvási rend, a megfelelő higiénia és az alvászavar tüneteinek jelentkezésekor segítségért folyamodni.

Az alvás javítása

Az alvás javításának alapja a jó alvási szokások kialakításával kezdődik, amelyek magukban foglalják a következőket:

  • Legyen következetes, és minden nap ugyanabban az időben feküdjön le és ébredjen fel.
  • Biztosítsa, hogy az alvási környezet sötét és csendes legyen.
  • Távolítson el minden elektronikai eszközt a hálószobából.
  • A képernyőhasználat kerülése legalább egy órával lefekvés előtt.
  • A nagy étkezések, a koffein és az alkohol kerülése lefekvés előtt, valamint a napközbeni fizikai aktivitás.

Ezek az alvási szokások fontosak az alvás javítása során. Ezeknek a szokásoknak a bevezetése segíthet elkerülni az alvászavarokat, és segíthet az elalvásban és az elegendő alvásban. Ha alvászavarok tünetei vannak jelen, fontos, hogy szakemberhez forduljon, hogy elkerülje a társbetegségek és szövődmények kialakulását, valamint javítsa az alvás általános minőségét.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a leggyakoribb alvászavar?

A legfontosabb vagy leggyakoribb alvászavarok közé tartozik az álmatlanság, a narkolepszia, a nyugtalan láb szindróma (RLS) és az alvási apnoe.

Mi a legsúlyosabb alvászavar?

Az alvási apnoe a legsúlyosabb alvászavarnak tekinthető. Mivel alvás közben a rendszeres légzés megszakadását vagy a légutak elzáródását jelenti, ez az alvászavar súlyos és súlyos egészségügyi komplikációkat okozhat; a tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

Mennyi alvásra van szüksége egy felnőttnek?

Az éjszakánként ajánlott alvásmennyiség korcsoportonként változik. A 18-60 év közötti felnőttek számára optimálisnak tűnik az éjszakai 7 vagy több óra alvás. Fontos megjegyezni, hogy az alvás minősége is fontos. Az optimális fizikai és általános egészség biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy minden este jól aludjunk, és kipihenten és kipihenten ébredjünk.