4 min read

Mi a paraszimpatikus idegrendszer?

A paraszimpatikus idegrendszer felelős a szervezet "pihenés és emésztés" funkcióiért. A relaxáció és a biztonság idején aktívabbá válik.

Mi a paraszimpatikus idegrendszer?

Mi a paraszimpatikus idegrendszer?

A perifériás idegrendszer része, amely az agyon és a gerincvelőn kívüli összes idegből áll. Pontosabban a paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer egyik részlege.

A vegetatív idegrendszer irányítja a szervezet önkéntelen funkcióit, például a vérnyomást, a szívverést és az emésztést. A paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyban működik a szimpatikus idegrendszerrel, amely a vegetatív harc-vagy-menekülés választ irányítja. Együttesen tartják fenn a homeosztázist, a test stabil belső környezetét.

A paraszimpatikus idegrendszeri működés létfontosságú a magas vérnyomás megelőzésében, a szívritmus szabályozásában és a stresszkezelő képességünk támogatásában. A paraszimpatikus idegrendszer működését jógával, testmozgással és relaxációval segíthetjük elő.

 

Paraszimpatikus idegrendszeri funkciók és célok

a paraszimpatikus idegrendszer funkciói

A paraszimpatikus idegrendszer különböző módon támogatja az önkéntelen élettani folyamatokat. Működései a pihenéshez, az emésztéshez és a szaporodáshoz kapcsolódnak. A paraszimpatikus funkciók példái az egész testben a következők:

  • Szem: a pupilla szűkülése a közeli látás javítása érdekében, fokozott könnytermelés.
  • Száj/torok: fokozott nyáltermelés.
  • Tüdő: a légutak beszűkülése.
  • Szív: alacsonyabb pulzusszám, a pulzusszám fokozott változása a légzéssel.
  • Bél: fokozott gyomormotilitás (fokozott emésztés).
  • Máj: fokozott glükózraktározás.
  • Húgyutak: a húgyhólyag összehúzódása és a húgycső záróizmainak ellazulása a vizelet kiürítéséhez.

A paraszimpatikus idegrendszer immunfunkciókkal is rendelkezik. Elsődleges szerepe az immunrendszerben a gyulladásos faktorok negatív visszacsatolásos szabályozása. Ez megakadályozza a krónikus gyulladást, amely számos rendellenességhez vezethet.

A paraszimpatikus stimuláció másik döntő hatása a vérnyomás csökkentése, annak ellenére, hogy az erek nem rendelkeznek paraszimpatikus innervációval. Ez kiváló példa arra, hogy a paraszimpatikus és a szimpatikus részlegek egyensúlyban működnek. A vérnyomás akkor emelkedik, amikor a szimpatikus idegrendszer azt mondja az ereknek, hogy szűküljenek össze. A paraszimpatikus aktiváció tompítja a szimpatikus jelzést, így az erek nem szűkülnek tovább, és a vérnyomás csökken.

A legtöbb paraszimpatikus hatásnak vannak a szimpatikus idegrendszer által létrehozott kölcsönös funkciói. Például a paraszimpatikus stimuláció növeli az emésztést, míg a szimpatikus stimuláció csökkenti az emésztést.

 

A paraszimpatikus idegrendszer anatómiája

a paraszimpatikus idegrendszer anatómiája

A paraszimpatikus idegrendszer szenzoros (afferens) és motoros (efferens) idegrostokat tartalmaz. Az érzékelő idegek a testből az agyba és a gerincvelőbe szállítják az információt, a motoros idegek pedig a válaszjelet viszik vissza a testbe. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer közös szenzoros idegekkel rendelkezik, de mindkét részlegnek különálló motoros idegei vannak.

Autonóm érzékelő idegek

Az érzékszervi receptorok figyelik, hogy a vegetatív kimenet megfelel-e a szervezet fiziológiai szükségleteinek, és ezt az információt az afferens idegeken keresztül a központi idegrendszerbe küldik. Ha szükséges, az agy beállítja az adott szerv szimpatikus és paraszimpatikus ingerlése közötti egyensúlyt.

Például a szívben lévő receptorok érzékelik, hogy milyen gyorsan ver a szív. Ha gyorsabb, mint amennyire a szervezetnek abban a pillanatban szüksége van, az agy növeli a szív paraszimpatikus ingerlését, hogy csökkentse a pulzusszámot.

Paraszimpatikus motoros idegek

Az autonóm motoros idegek különleges elrendezést követnek. A preganglionáris idegek a központi idegrendszerből származó impulzusokat viszik a testbe. Ezek továbbítják az impulzusokat a ganglionokba, az idegsejtek testeinek csoportjaiba. A ganglionokból kiinduló axonok posztganglionikus idegeket alkotnak, és a jelet a célszövetekbe juttatják.

A paraszimpatikus preganglionáris rostok három keresztcsonti gerincvelői idegből és négy koponyaidegből erednek. A paraszimpatikus preganglionikus neuronokat adó gerincvelői idegek a kismedencei splanchnicus idegek. Ezek a keresztcsonti gerincvelőben indulnak és a kismedencei üregbe nyúlnak.

A koponyaidegek közvetlenül az agytörzsből erednek, és efferens jeleket küldenek a fej és az arc felé. A preganglionikus paraszimpatikus neuronokat adó koponyaidegek a szemmozgató ideg, az arcideg, a glosszofaringeális ideg és a nervus vagus. A nervus vagus kiemelkedő jelentőségű, mivel a paraszimpatikus rostok 75%-át képviseli, és az egyik legelterjedtebb ideg a szervezetben.

A ganglionok idegsejtek csoportjai, amelyek modulálják és továbbítják az idegimpulzust. A paraszimpatikus ganglionok a célszövetekhez közel helyezkednek el, ezért a posztganglionikus idegrostok rövidebbek, mint a preganglionikusak. A posztganglionikus paraszimpatikus rostokat vastag mielinhüvely borítja, ami azt jelenti, hogy az idegimpulzusok jól szigeteltek és gyorsan terjednek.

Neurotranszmitterek továbbítják az idegimpulzusokat

Az idegi impulzusok elektromos vagy kémiai jelek útján továbbíthatók egyik neuronról a másikra. Az efferens paraszimpatikus rostok kémiai jelzőmolekulákat, azaz neurotranszmittereket bocsátanak ki a pre- és posztganglionáris axonvégződésekből.

A paraszimpatikus neuronok mind a preganglionikus, mind a posztganglionikus neurotranszmitterként acetilkolt használnak. Az acetilkolin az egész testben használatos, beleértve a szimpatikus preganglionikus neuronokat és a szomatikus idegrendszert is.

 

Milyen problémák léphetnek fel a paraszimpatikus idegrendszerben?

paraszimpatikus idegrendszeri problémák és rendellenességek

A paraszimpatikus zavaroknak számos lehetséges oka van. Egyes állapotok örökletesek, míg mások a gerincvelő vagy a perifériás idegek sérüléséből erednek. A szimpatikus rendszer bármely rendellenessége, például a túlműködés, valószínűleg a paraszimpatikus rendszerben is problémákat okoz. Az olyan életmódbeli tényezők, mint a krónikus stressz, az alkoholfogyasztás és a mozgáshiány szintén megzavarhatják a paraszimpatikus idegrendszert.

A paraszimpatikus diszfunkció problémákat okoz a szervezet homeosztázisának fenntartásában. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem tud alkalmazkodni a változó élettani igényekhez, ami számos rendellenességhez vezet. A paraszimpatikus idegrendszer alulműködése szív- és érrendszeri problémákhoz és cukorbetegséghez vezethet. A vagusideg károsodása számos pszichiátriai és gyulladásos betegséggel, többek között depresszióval és gyulladásos bélbetegséggel hozható összefüggésbe.

A paraszimpatikus idegrendszeri funkció a korral természetesen csökken, de többféleképpen is megvédhetjük. Ilyen például a jóga, a meditáció, a mérsékelt intenzitású testmozgás, az egészséges táplálkozás és a probiotikumok. Ezek a stratégiák segítenek növelni a paraszimpatikus aktivitást, és elmozdítani a vegetatív idegrendszert a menekülés vagy menekülés üzemmódból.

 

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések a paraszimpatikus idegrendszerről

Mi a paraszimpatikus idegrendszer?

A paraszimpatikus idegrendszer a "pihenés és emésztés" rendszere. A vegetatív idegrendszer része, amely a test önkéntelen élettani folyamatait irányítja. A paraszimpatikus rendszer a biztonság és a pihenés idején a legaktívabb, és olyan funkciókat lát el, mint a szívfrekvencia csökkentése és az emésztés fokozása.

Mi a preganglionikus, a posztganglionikus és a ganglionikus fogalma?

A preganglionikus rostok felelősek a vegetatív idegimpulzusok agyból és gerincvelőből történő kivezetéséért. A posztganglionáris rostok felelősek az impulzusok célszövetekbe való eljuttatásáért. A paraszimpatikus ganglionok olyan idegsejtek csoportjai, amelyek a preganglionikus idegektől a posztganglionikus idegekhez továbbítják a jelet.

Mi károsíthatja a paraszimpatikus idegrendszert?

Számos sérülés és betegség károsíthatja a paraszimpatikus idegeket. A paraszimpatikus diszfunkciót életmódbeli tényezők is okozhatják, beleértve a krónikus stresszt, a mozgáshiányt és az alkoholt.

Hogyan védhetem a paraszimpatikus idegrendszeremet?

A mérsékelt intenzitású testmozgás, a jóga és a meditáció mind nagyszerű módja a paraszimpatikus aktivitás növelésének.

ANAHANA FIZIKAI EGÉSZSÉGÜGYI ERŐFORRÁSOK

FIZIKAI EGÉSZSÉG WIKIK

Küzdelem vagy menekülés válasz

Alváshigiénia

Vezetett meditáció az alváshoz

FIZIKAI EGÉSZSÉG BLOGOK

Mi az idegrendszer

Mi a központi idegrendszer

Mi az a Vagus ideg

Mi a perifériás idegrendszer?

Mi a szomatikus idegrendszer

Hivatkozások

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK553141/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539845/

https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1361-6579/aa6782

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5859128/

mi az endokrin rendszer

Mi az endokrin rendszer

Az endokrin rendszer olyan mirigyek rendszere, amelyek hormonokat termelnek és bocsátanak ki a véráramba. Ezek a hormonok a szervezet számos...

Continue Reading
mi a skoliózis

Mi a skoliózis

A skoliózis a gerinc rendellenes, oldalirányú görbülete, amely befolyásolja a gerinc szimmetriáját.

Continue Reading
Mik azok a hormonok

Mik a hormonok

A hormonok olyan kémiai hírvivő anyagok a szervezetben, amelyek segítenek szabályozni a különböző testi folyamatokat. Sokféle hormon létezik, és...

Continue Reading