Az idegrendszer sejtek és szövetek összetett hálózata, amely üzeneteket közvetít az agy és a test többi része között. Az idegrendszer irányítja a test minden tevékenységét, a légzéstől és a szívveréstől kezdve a mozgásig, a gondolatokig és az érzelmekig.
A legfontosabb tudnivalók
- Az idegrendszer az emberi agy és a gerincvelői idegek révén kritikus szerepet játszik a testfunkciók irányításában.
- Az érzékszervi receptorok jeleket küldenek az agynak, amely az idegrendszer részein keresztül feldolgozza és megválaszolja azokat.
- Az agyszövetben található bazális ganglionok részt vesznek a mozgásszabályozásban.
- Az idegek vagy az agy károsodása idegrendszeri állapotokhoz, például idegrendszeri rendellenességekhez vezethet.
- Az idegrendszer alapvető fontosságú a motoros irányítás, az érzékelés és az általános testfunkciók fenntartása szempontjából.
Az idegrendszer két fő részből áll: a központi idegrendszerből (CNS) és a perifériás idegrendszerből (PNS). A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. A PNS a gerincvelőből más testrészekbe elágazó összes idegből áll.
Perifériás idegrendszer
A perifériás idegrendszer üzeneteket közvetít a központi idegrendszer és más testrészek között. A PNS szomatikus és vegetatív idegrendszerre oszlik.
A perifériás idegrendszer a következő rendszerekből áll:
Szomatikus idegrendszer
A szomatikus idegrendszer (SNS) irányítja az akaratlagos testfunkciókat, az izommozgást és az érzékszerveket. Ilyen például a járás, az érintés és a látás.
Autonóm idegrendszer
A vegetatív idegrendszer (ANS ) irányítja a test önkéntelen tevékenységeit, például a szívverést és az emésztést. Az ANS tovább osztható szimpatikus idegrendszerre és paraszimpatikus idegrendszerre.
Szimpatikus idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer (SNS) felelős a "harcolj vagy menekülj" reakcióért. Ez a szervezet vészhelyzeti válaszrendszere, amely felkészít minket arra, hogy veszély esetén vagy harcoljunk, vagy meneküljünk. Az SNS növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a légzést. Emellett a vért az emésztőrendszerből az izmokba irányítja, hogy azokat a fizikai aktivitáshoz felhasználhassa.
Paraszimpatikus idegrendszer
A paraszimpatikus idegrendszer (PNS) felelős a "pihenés és emésztés" válaszért. Ez a szervezet normális, nyugodt állapota, amelyben a szívverés és a vérnyomás alacsony, az emésztőrendszer pedig aktív. A paraszimpatikus idegrendszer lelassítja a szívverést és növeli az emésztőrendszer vérellátását.
A vegetatív idegrendszernek van egy harmadik összetevője is, az úgynevezett bélrendszeri idegrendszer (ENS). Az ENS önállóan működik, és az emésztési funkciókat irányítja, de a szimpatikus és paraszimpatikus részlegek végzik.
Központi idegrendszer (CNS)
A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, és felelős a perifériás idegrendszer által szállított információk feldolgozásáért és az azokra való reagálásért.
Agy
Az agy a test minden tevékenységének irányító központja. Az érzékszervekből származó információkat fogadja, és jeleket küld a test többi részének. A nagyagy, a kisagy és az agytörzs három jelentős agyi rész.
Cerebrum
A nagyagy az agy legjelentősebb része, és felelős a magasabb szintű funkcióinkért, például a gondolkodásért, az érvelésért és a tervezésért. Az érzékszerveinkért, például a látásért, a hallásért és a tapintásért is felelős. A nagyagy két féltekére, úgynevezett féltekékre oszlik. Mindkét félteke a test ellentétes oldalát irányítja.
Kisagy
A kisagy a koponyaalapon, a nagyagy alatt helyezkedik el. Elsődleges feladata a mozgásunk koordinálása, segít megtartani az egyensúlyt, járni és egyenesen állni.
Agytörzs
Az agytörzs az agynak az a része, amely az agyvelőt és a kisagyat a gerincvelővel köti össze. Számos automatikus funkciót, például a légzést, a szívverést és a vérnyomást vezérli.
Gerincvelő
A gerincvelő egy hosszú, vékony idegrostköteg, amely az agytörzstől a hát közepén fut végig. A gerincoszlop, vagyis a gerincoszlop veszi körül. A gerincvelő üzeneteket közvetít az agy és a test többi része között. Egyes reflexeket is irányít, például a térdrándulásos reflexet.
Idegek
Az idegek az idegrendszer autópályái. Ezek üzeneteket közvetítenek oda-vissza az agy és a gerincvelő, valamint a test többi része között. Az idegek idegrostokból állnak, amelyek hosszú, vékony szálak, amelyek az idegsejtekből nyúlnak ki. Az idegrostoknak két típusa van: axonok és dendritek.
Idegsejt, vagy neuron
Az idegsejtek vagy neuronok az idegrendszer alapegységei. Ők felelősek az üzenetek fogadásáért és továbbításáért. Minden neuron egy sejttesttel rendelkezik, amely tartalmazza a sejtmagot. A sejtmagot egy sejtmembránnak nevezett membrán veszi körül. A sejttest más organellumokat is tartalmaz, például mitokondriumokat és lizoszómákat.
Axonok
Az axonok hosszú, vékony rostok, amelyek a sejttestből nyúlnak ki. Az axonok a sejttesttől más neuronokhoz, izmokhoz vagy mirigyekhez továbbítják az üzeneteket. Ezeket általában egy fehér, zsíros anyag, a myelin borítja. A mielin segít megvédeni az axont, és növeli az üzenetek terjedési sebességét.
Dendritek
A dendritek rövid, vékony rostok, amelyek a sejttestből kiinduló üzeneteket küldik. Ezek fogadják az üzeneteket más neuronoktól, és továbbítják azokat a sejttesthez. Általában rövidebbek és vékonyabbak, mint az axonok.
A szinapszis az egyik neuron axonja és a másik dendritjei közötti tér. Az üzenetek a szinapszisokon keresztül elektromos impulzusok és kémiai neurotranszmitterek segítségével jutnak el egyik neuronról a másikra.
Neuronok típusai
Háromféle neuron létezik: motoros, szenzoros és interneuronok. Egyes neuronok motoros és érzékszervi funkciókat is ellátnak.
Érzékszervi neuronok
Az érzékszervi neuronok felelősek az érzékszervektől az agyba érkező üzenetek továbbításáért. Ezeket afferens neuronoknak is nevezik. Számos érzékelő neuron tartalmaz érintés-, hőmérséklet- és fájdalomreceptorokat.
Motoros neuronok
A motoros neuronok felelősek az agyból az izmokba érkező üzenetek továbbításáért. Ezeket efferens neuronoknak is nevezik. Vannak szomatikus és autonóm motoros neuronok.
Interneuronok
Az interneuronok az agyban és a gerincvelőben található neuronok. Ezek felelősek a többi idegsejt közötti üzenetek továbbításáért. A reflexekben is részt vesznek, mivel az agy megkerülésével közvetlenül az érzékszervi neuronoktól a motoros neuronokhoz továbbítják az információt.
Idegkárosodás
Az idegkárosodás lehet sérülés, betegség vagy bizonyos toxinoknak való kitettség következménye. Az idegkárosodás tünetei a neuropátia, amelyek közé tartozik a zsibbadás, bizsergés és fájdalom. Az idegkárosodást gyógyszerekkel, műtéttel vagy fizikoterápiával lehet kezelni. Más lehetőségek, például az idegszálak tisztítása, a jóga és az akupunktúra szintén hasznosak lehetnek.
Az idegszövődmény, más néven neurodinamikai moduláció a neuropátia kezelésének egyik módja a sérült idegek feszültségének feloldása révén. Az idegtengely és a környező ízületek megnyúlnak és meghúzódnak, lényegében leválasztva az ideget a környező lágyszövetekről.
-
A combcsont és a medence körüli neuropátia gyakran fordul elő hemofília esetén a vér összegyűlése miatt, ami nyomást gyakorol a combidegre. Egy hemofíliás serdülő fiúkon végzett vizsgálat szerint a 12 hetes idegszálkezelés jelentősen javította a combideg jelzését és csökkentette a fájdalmat a hagyományos fizikoterápiához képest.
-
Egy másik tanulmány szerint a négyhetes idegselyemkezelés jelentősen csökkentette a csukló és az ujjak izomspaszticitását (kóros merevség), és javította a felső végtagok funkcióját a gerincvelő traumás sérülését követő tetraplegikus betegeknél.
A perifériás neuropátia a kemoterápia gyakori mellékhatása. A jóga kemoterápia okozta neuropátia csökkentésére vonatkozó eredményeit mell-, petefészek- és endometriumrák túlélőinél vizsgálták. A vizsgálat megállapította, hogy a nyolc héten át napi 60 perc jógagyakorlás jelentősen csökkentette a neuropátiás fájdalmat a nem jógázó kontrollcsoporthoz képest.
Az akupunktúra jelentősen csökkentheti az érzékszervi tüneteket és a fájdalmat, és javíthatja a kemoterápia által kiváltott neuropathia esetén a betegek életminőségét.
Idegrendszeri rendellenességek
Az idegrendszert számos különböző rendellenesség érintheti. E rendellenességek némelyike átmeneti, és okozhatja a stressz vagy az alváshiány. Más betegségek, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór, tartósak és progresszívek. Az idegrendszeri rendellenességek kezelése gyakran gyógyszeres kezelést, terápiát és életmódbeli változtatásokat foglal magában.
Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór az agyat érintő degeneratív betegség. A demencia leggyakoribb oka a kognitív funkciók csökkenése. Az Alzheimer-kór tünetei közé tartozik a memóriavesztés, a zavartság, valamint a nyelvi és motoros nehézségek. A betegség lassan fejlődik, és végül halálhoz vezethet. Az Alzheimer-kórra nincs gyógymód, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.
Parkinson-kór
A Parkinson-kór az agyat érintő degeneratív betegség. Ez a demencia második leggyakoribb oka. A Parkinson-kór tünetei közé tartozik a remegés, a merevség, a lassú mozgás és az egyensúlyzavar. A betegség lassan fejlődik, és végül halálhoz vezethet. A Parkinson-kór nem gyógyítható, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.
Sclerosis multiplex
A szklerózis multiplex az agyat és a gerincvelőt érintő degeneratív betegség. Jellemzőek a myelinhüvelyben található károsodott foltok, úgynevezett elváltozások. A mielinhüvely egy zsíros anyag, amely körülveszi és védi az idegrostokat. Ha a mielinhüvely sérül, az idegimpulzusok megszakadnak, és tünetek jelentkezhetnek. A szklerózis multiplex tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, izomgörcsök és egyensúlyzavar. A betegség lehet enyhe vagy súlyos, és a szklerózis multiplex nem gyógyítható. A tünetek kezelésére azonban rendelkezésre állnak kezelések.
Cerebrális bénulás
Az agyi bénulás a mozgást és az izomtónust befolyásoló rendellenesség. Az agy károsodása okozza, általában a születés előtt vagy alatt. Az agyi bénulás tünetei közé tartozhatnak az izomgörcsök, a gyengeség, valamint a koordinációs és egyensúlyozási nehézségek. A tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet. Az agyi bénulás nem gyógyítható, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.
Következtetések
Az idegrendszer az idegek és sejtek összetett hálózata, amely az agy és a test többi része között oda-vissza üzeneteket közvetít. Ez felelős a gondolatainkért, érzelmeinkért, mozgásainkért és érzéseinkért. Az idegrendszert sérülés, betegség vagy bizonyos toxinoknak való kitettség is károsíthatja. Az idegkárosodás zsibbadáshoz, bizsergéshez és fájdalomhoz vezethet. Az idegrendszert számos különböző rendellenesség érintheti.
Hivatkozások
Anatómia, központi idegrendszer - StatPearls - NCBI Bookshelf
Neuroanatómia, szomatikus idegrendszer
Anatómia, autonóm idegrendszer
Neuroanatómia, központi idegrendszer (CNS) - StatPearls - NCBI Bookshelf
neuroanatómia, agykéreg - StatPearls - NCBI Bookshelf
Fiziológia, ideg - StatPearls - NCBI Bookshelf
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.
