Anahana
10 min read
Gaslighting
Ismerje meg a gázfényeztetés finom, de káros pszichológiai eszközét. Tudja meg, mi ez, honnan ered, és hogyan ismerheti fel, ha Ön vagy valaki más ki...
A szorongás az általános kifejezés, amelyet a különböző szorongásos zavarok leírására használnak. Ezek a rendellenességek az általános népesség körében elterjedtek, és bár ezek az állapotok gyakran észrevétlenek maradnak, tüneteik kihívást jelenthetnek, beleértve a szapora szívverést, az izzadást és a szapora légzést.Szerencsére rendelkezésre állnak kezelések, amelyek segíthetnek az ilyen állapotokban szenvedő egyéneknek.
Mi a szorongás
A szorongásos zavarok a leggyakoribb mentális egészségügyi problémák közé tartoznak, a lakosság mintegy 33,7%-át érintik. Bár a szorongásos zavarok a legelterjedtebb mentális zavarok közé tartoznak, gyakran aluldiagnosztizálják és alulkezelik őket. Ezek a zavarok az embereknél idegesség vagy pánik és túlzott félelem érzését, valamint olyan fizikai tüneteket okoznak, mint az izzadás, szapora légzés és szívverés, remegés és még sok más.
A kutatások kimutatták, hogy a szorongásos zavarok már az ókor óta léteznek az emberekben. A különböző változó tényezők, például a környezeti, társadalmi, politikai és gazdasági körülmények hatására azonban a szorongásos zavarok előfordulása az idők során folyamatosan nőtt. Napjainkban a szorongásos zavarok széles körben elismert és elismert jelentős mentális egészségügyi probléma.
Szorongásos zavarok
Naponta sokan tapasztalnak szorongást vagy idegességet, ami teljesen normális. Az emberi test természetes módon arányosan szorongó vagy ideges érzést kelt, amikor veszélyekkel vagy fenyegetésekkel szembesül. Ezek az érzések gyakran a mindennapi élet eseményeire reagálva jelentkezhetnek. Például olyan helyzetek, mint egy állásinterjú vagy az első iskolai nap, kiválthatják ezeket az átmeneti érzéseket, amelyek addig tarthatnak, amíg a helyzet vagy a probléma fennáll.
Van azonban különbség a normális alkalmi szorongás és a szorongásos zavarok között. A szorongás akkor válik problémássá, amikor a vele járó érzések és tünetek zavarják a mindennapi életet és tevékenységeket. Ha a szorongás elkezd visszatartani valakit a társas kapcsolatoktól, munkalehetőségektől vagy bármilyen tevékenységtől, hasznos lehet, ha szakemberhez fordul.
Szorongásos zavar akkor fordul elő, ha valaki rendszeresen erős szorongást él át, gyakran minden egyes alkalommal rosszabbul, mint az előző. Ez általában indokolatlan reakció, vagy látszólag ok nélkül is előfordulhat.
A szorongásos zavarok típusai
A szorongásos zavaroknak számos típusa létezik, amelyek mindegyike különböző okokkal és kiváltó okokkal rendelkezik. Az alábbi lista a leggyakoribb állapotokat tartalmazza.
Generalizált szorongásos zavar
A generalizált szorongásos zavar vagy GAD a felnőttek szorongásos zavarainak körülbelül 2%-át teszi ki egy adott évben. Ennek a zavarnak a neve többé-kevésbé magától értetődő. Az ebben az állapotban szenvedő emberek szélsőséges, irreális és aránytalan aggodalmat vagy félelmet éreznek, általában ok nélkül, rendszeres napi események miatt.
A generalizált szorongásos zavar tünetei közé gyakran tartozik a nyugtalanság, a fáradtság, a koncentrációs nehézség, az ingerlékenység, az aggodalom érzésének nehézsége, valamint egyéb fizikai tünetek, például fejfájás, gyomorfájás és alvászavarok.
Ez a fajta szorongásos zavar gyakran diagnosztizálatlan marad, mivel olyan szorongáshoz hasonlít, amelyet sokan alkalmanként tapasztalnak. A GAD tartós és nehezen kontrollálható, általában hónapokig vagy évekig tart, ha nem kezelik.
Szociális szorongásos zavar
A korábban szociális fóbiának nevezett szociális szorongásos rendellenesség a társas kapcsolatoktól való elsöprő és szélsőséges félelem. A szociális szorongásos zavar gyakran abból a túlzott aggodalomból ered, hogy mások nyilvánosan elítélik vagy megfigyelik őket. Ennek eredményeképpen az ebben a zavarban szenvedő személyek félhetnek és kerülhetik a társasági összejöveteleket és környezeteket, ami miatt bizonyos lehetőségekről lemaradnak, ami társadalmi elszigetelődéshez vezet.
A szociális szorongásos zavar olyan tüneteket okoz, mint az elpirulás, izzadás, szapora szívverés, gyomorfájás, nehézségek a szemkontaktus fenntartásában vagy az idegenekkel való beszélgetésben, öntudatlanság, vagy az az érzés, hogy mások negatívan ítélik meg őket. Ezek a tünetek leggyakrabban társas eseményeket megelőzően vagy azok alatt jelentkeznek.
Szelektív mutizmus
A szelektív mutizmus egy nem gyakori probléma, amely gyakran társul szorongással társas környezetben. Ez okozza, hogy az egyén nem beszél társas környezetben, annak ellenére, hogy átlagos nyelvi készségekkel rendelkezik. Általában gyermekeknél fordul elő, és főként szélsőséges félénkséggel vagy szociális szorongással jár. A szelektív mutizmus gyakran más szorongásos zavarok diagnózisához kapcsolódik.
Szeparációs szorongásos zavar
Bár a szeparációs szorongásos rendellenességet általában a gyermekekkel hozzák összefüggésbe, tévhit, hogy csak a gyermekkorra korlátozódik; felnőttek is tapasztalhatják. Jellemzője a közeli személyektől, például egy jelentős másik személytől vagy gyermektől való elszakadástól való intenzív és tartós félelem.
A szeparációs szorongásos zavar tünetei közé tartozik az otthontól vagy szeretteitől való távolmaradással kapcsolatos félelem és szorongás. Ez gyakran arra készteti ezeket a személyeket, hogy elkerüljék, hogy távol legyenek azoktól, akik közel állnak hozzájuk; ez ad nekik egyfajta kontrollt a szorongás felett. Ezek a szorongásos tünetek gyakran abból az aggodalomból erednek, hogy valami szörnyűség történhet a szeretteikkel, amíg távol vannak egymástól.
Pánikbetegség
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha az egyénnek gyakori és váratlan pánikrohamai vannak. A pánikroham intenzív félelem és kellemetlen érzés, amikor nincs közvetlen veszély. A pánikroham általában fizikai tünetekkel jelentkezik; szapora szívverés, szapora légzés vagy a légzéskimaradás érzése, izzadás és ellenőrizetlen remegés. Ezek a rohamok önmagukban is ijesztőek, és nehéz leállítani őket.
Ezeknek a rohamoknak általában nincs egyértelmű vagy ésszerű kiváltó oka, és a közelgő végzet érzését okozhatják. A pánikbetegségben szenvedő személy gyakran kimerül a pánikroham fizikai áldozatai miatt, amelyek a testet és az elmét sújtják.
A szorongás abban is megnyilvánul, hogy félünk ezektől a rohamoktól, és kíváncsiak vagyunk, mikor következik a következő. A pánikbetegségben szenvedő egyének úgy próbálják megelőzni ezeket a rohamokat, hogy elkerülnek bizonyos helyeket, helyzeteket, embereket vagy viselkedési formákat, amelyekkel kapcsolatban lehetnek. Ez az elkerülés nehézségeket okozhat a mindennapi életben, és gyakran hatástalan a pánikroham véletlenszerűsége miatt.
Mik azok a fóbiák?
A fóbiák a szorongásos zavarok egy fajtája, amelyet egy bizonyos helyzettől vagy tárgytól való intenzív félelem jellemez, amely gyakran nem ijesztő mások számára. Míg egyes félelmek, mint például a kígyók, pókok és mélytengerek, gyakoriak, a különbség a fóbiák esetében abban rejlik, hogy az általuk kiváltott elsöprő és bénító félelem inkább a várható félelem, mint az ezekre a dolgokra adott válaszként fellépő félelem.
Más fóbiák talán nem annyira gyakoriak a nagyközönség körében: aritmofóbia, a számoktól való félelem, xantofóbia vagy a sárga színtől való félelem. A specifikus fóbiáknak végtelen sok fajtája létezik, sok közülük nem áll arányban a tényleges tárggyal vagy helyzettel.
A fóbiák hatására az érintett személy mindent megtesz, hogy elkerülje az adott helyzeteket vagy tárgyakat, ami gyakran mindennapi nehézségeket okoz. A fóbiák ezen okaival találkozva az egyén szédülést vagy szédülést, szívdobogást, szapora légzést, verejtékezést, sőt még azt az érzést is tapasztalja, hogy képtelen mozogni vagy beszélni. Ezek a tünetek általában csak akkor szűnnek meg, ha a helyzet vagy a tárgy eltűnik.
Ki van kitéve a szorongásos zavarok kockázatának?
A kutatások évei a mentális egészségre és az olyan rendellenességekre összpontosítottak, mint a szorongás. Bár alaposan tanulmányozták, a szorongásos zavarok kockázati tényezőit még nem sikerült pontosan meghatározni, de a tudósoknak elég jó elképzelésük van.
Más mentális zavarokhoz hasonlóan a szorongásos zavarok sem egy bizonyos személyes jellemhibából, nevelési problémákból vagy gyengeségből erednek, hanem inkább több tényezőből. A szorongásos zavarok kialakulásában a genetika is szerepet játszik, mivel ezek a mentális egészségi állapotok gyakran családi mintázatúak. Ha valakinek az egyik vagy mindkét szülője szorongásos zavarban vagy társuló mentális egészségi állapotban szenved, akkor megnő annak valószínűsége, hogy életében kialakul egy ilyen betegség.
Környezeti tényezők, például traumatikus események átélése okozhat szorongásos rendellenességet. Ez a környezeti hatás különösen igaz azokra, akiknek genetikailag eleve magasabb a kockázata. Egy korábbi traumatikus esemény még szorongóbbá teszi az embert azáltal, hogy állandóan azon aggódik, mikor következhet be a következő traumatikus esemény.
Végül a tartós stressz miatt kémiai egyensúlyhiány léphet fel az agyban. A krónikus stressz állapotában lévő szervezet kémiai egyensúlyhiányhoz vezethet az agyban. Ez a kémiai egyensúlyhiány gyakran vezet szorongásos zavarokhoz.
Míg az olyan általános kockázati tényezők, mint a szélsőséges félénkség vagy a gyermekkori idegesség új helyzetekben hozzájárulhatnak a szorongásos zavarok kialakulásához, a kedvezőtlen élet- és környezeti körülményeknek való kitettség a leggyakoribb tényezők közé tartozik.
A szorongásos zavarok okai
Mint említettük, a szorongásos zavarok konkrét okai jelenleg nem ismertek, bár általában az egyén életében szerepet játszó tényezők, például genetikai és környezeti tényezők kombinációjának tulajdonítják. Az egyik alaposan kutatott ok a krónikus stressz hatása a szorongásos zavar és más mentális problémák kialakulására.
A krónikus stressz nagyon káros lehet a szervezetre, és hormonok túlterhelését okozhatja, ami állandó vagy félig állandó kémiai egyensúlyhiányt eredményez az agyban és a szervezetben. Ezek a hormonok felelősek számos mentális zavarért, többek között a szorongásért.
Lényeges a stressz kezelése és minimalizálása; egészséges és hatékony megküzdési stratégiákkal az embereknek kisebb az esélye a szorongásos zavar vagy bármely más mentális betegség kialakulására.
Szorongásos rendellenesség diagnózisa
A szorongásos zavarokkal küzdő egyének gyakran tévesen diagnosztizáltak vagy nem diagnosztizáltak, mivel a szorongás a legtöbb ember számára közös élmény, ami kihívássá teszi a tipikus szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbségtételt.
A szorongásos betegséget átélő személy számára az is nehézséget jelent, hogy segítséget kérjen, mivel nehezen ismeri fel, hogy mentális problémája van. Ha valaki szorongásos zavarra gyanakszik, elengedhetetlen, hogy segítséget kérjen egy mentálhigiénés szakembertől vagy háziorvostól, aki megfelelő kezelésre tudja irányítani.
Az egészségügyi szakember a Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv a Mentális Rendellenességekről (DSM) című kézikönyv segítségével állíthat fel diagnózist. Ez a kézikönyv segít a mentálhigiénés szakembereknek abban, hogy az összes mentális egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott kritériumok alapján diagnózist állítsanak fel. A diagnózist akkor lehet felállítani, ha bizonyos számú tüneti kritérium teljesül.
Szorongásos rendellenességek kezelése
A mentális egészségi állapotokhoz és a szorongásos zavarokhoz kapcsolódó megbélyegzés ellenére ezek ugyanúgy kezelést igényelnek, mint bármely más egészségügyi állapot. Ezek a rendellenességek jellemzően nem oldódnak meg önmaguktól vagy pusztán akaraterővel.
A kezelési tervek gyakran szorongás elleni gyógyszerek és különböző terápiák kombinációjából állnak. Minden kezelési terv más és más, és egyénre szabott, az adott személy és állapotának súlyossága alapján. Annak megtalálása, ami a legjobban működik, a legjobb módja annak, hogy javítsuk a szorongásos rendellenességgel járó életminőséget, és megfelelően kezeljük a szorongásos rendellenességeket.
Szorongásos gyógyszerek
Bár ezek a gyógyszerek nem gyógyítják a szorongásos zavarokat, a szorongás elleni gyógyszerek jelentősen csökkenthetik a szorongásos tüneteket. Három fő gyógyszertípus segíthet a különböző típusú szorongásos zavarokon és enyhítheti a kapcsolódó tüneteket.
A szorongáscsökkentő gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek, csökkentik a szorongást és az ezzel járó pánik- vagy félelemérzetet. Bár a hatékonyság és a hatások gyorsan jelentkeznek, az emberek gyakran kialakítják a toleranciát ezekkel szemben, és úgy találják, hogy a pozitív előnyök idővel elkopnak. Emiatt gyakran rövid távra írják fel őket.
Az antidepresszánsok, bár általában a depressziós zavarok kezelésére ismertek, nagyon hatékonyak számos szorongásos zavar kezelésében. Az antidepresszánsok megváltoztatják az agy kémiai aktivitását, ami jobb hangulatot és csökkent stressz-szintet eredményez. Ez a gyógyszer nagyon hatékony a szorongás kezelésére, de eltarthat egy ideig, amíg az ember észreveszi a hatását.
A harmadik leggyakoribb gyógyszer a szorongásos zavarok kezelésére a béta-blokkolók, amelyek a magas vérnyomást kezelik. Kevésbé ismert másodlagos hatásuk, hogy csökkentik a szorongásos zavarok fizikai tüneteit. Lényegében a béta-blokkolók csökkentik a szívnek adott impulzusokat, ami alacsonyabb vérnyomást és lassabb szívverést eredményez.
A szorongásos rendellenességekre ezt a gyógyszert szedők kevesebb fizikai tünetet észlelnek, kevesebb remegést és remegést, és nincs szapora szívverés. Ez a gyógyszer azonban nem mindenkinek való. Lényeges, hogy beszéljen az orvossal és az összes tényezővel, amikor eldönti, hogy ez a gyógyszer az egyénnek való-e.
Terápia
Az orvos gyakran javasolja a terápia és a gyógyszeres kezelés kombinálását a szorongás kezelésére. A kognitív viselkedésterápia, CBT, és az expozíciós terápia két standard terápia. A kognitív viselkedésterápia segít felismerni a gondolkodási mintákat és azt, hogy ezek hogyan vezetnek szorongó érzésekhez. Az expozíciós terápia a szorongást okozó félelmekkel való szembenézésre összpontosít. Arra kényszeríti az embert, hogy ahelyett, hogy elkerülné őket, nézzen szembe a félelmeivel.
Szorongásos rendellenesség prognózisa
A szorongásos zavar prognózisa jobb lesz, ha a kezelést azonnal megkezdik. A kezelések megfelelő kombinációjának megtalálása orvos segítségével jelentős pozitív eredményeket hozhat; a megfelelő gyógyszerek szedése és a terápia követése növeli az életminőséget, a személyes kapcsolatokat és az általános boldogságot.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen megküzdési stratégiák vannak a szorongás kezelésére?
A gyógyszeres kezelés és a terápia mellett a megküzdési stratégiák hatékonyan csökkentik a szorongásos tüneteket a mindennapi életben. A stresszkezelés felfedezése, a támogató csoportokhoz való csatlakozás, a szorongásos zavarokkal kapcsolatos ismeretterjesztő anyagok elolvasása, valamint a koffein korlátozása vagy kerülése mind olyan megküzdési stratégiák, amelyekről ismert, hogy segítenek a szorongás kezelésében.
Mi a szorongás fő oka?
A szorongás fő oka jelenleg ismeretlen. A kutatók azonban megállapították, hogy gyakran környezeti, biológiai és örökletes tényezők kombinációja vezet a szorongásos zavarok kialakulásához. A krónikus stressz is felelős a szorongásos zavarok számos esetéért.
Mi a szorongás öt tünete?
Bár a tünetek típusonként eltérőek, általában ezek közé tartozik a gyors szívverés, a szapora légzés, a túlzott izzadás, a kontrollálhatatlan remegés vagy remegés és a hányinger.
Anahana mentális egészségügyi erőforrások
Wikis
Megközelítés Elkerülés Konfliktus
Blog
Mentális egészségügyi megbélyegzés
Hogyan hagyjuk abba az aggódást
Hogyan hagyja abba a halogatás
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást
Hivatkozások
Szorongásos zavarok: Típusai, okai, tünetei és kezelései
A szorongásos zavarok epidemiológiája a 21. században
Psychiatry.org - Mik a szorongásos zavarok?
Mi a különbség a szorongás és a ...
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
11 min read
Jólét
A jólét többdimenziós fogalom, amely számos, egymással összefüggő tényezőt foglal magában. Széles körben elismert, mint a fizikai, mentális és...
8 min read
Magas funkcionális szorongás
A stressz és a szorongás fizikai és mentális következményei befolyásolhatják az egyén mindennapi működését. A magas fokú szorongás különböző formákat...
13 min read
Mentális egészség
A mentális egészség a mentális jólét számos aspektusát magában foglalja, beleértve a pszichológiai, érzelmi, spirituális és szociális tényezőket.
9 min read
Pozitív pszichológia
A pozitív pszichológia a pszichológia olyan területe, amely az emberek személyiségét és pszichológiai tulajdonságait és viselkedését tanulmányozza és...
8 min read
Együttérzés
A legtöbben úgy írják le, hogy "beleéljük magunkat valaki más helyébe". Ez egy olyan cselekedet és érzelem, amely közelebb hozza az embereket...