8

Rugalmasság

Featured Image

Table of Contents

A reziliencia szó a latin resilire igéből származik, ami azt jelenti, hogy visszahőkölni vagy visszaugrani. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szerint a reziliencia az egyéneknek az a képessége, hogy alkalmazkodni tudnak vagy le tudják győzni a viszontagságokat.

 

Mi az a rugalmasság?

mi az ellenálló képességAz emberi állapot veszélye az, hogy az emberek gyorsan képesek stresszfaktorokat létrehozni vagy eltúlozni a fejükben, ami megnehezíti az ellenálló képesség bizonyítását. Ezért kulcsfontosságú megérteni, hogy a reziliencia egy dinamikus folyamat, amely idővel, különböző tapasztalatok, személyes készségek és társadalmi interakciók révén épül fel.

A reziliencia nem azt jelenti, hogy az egyén nem tapasztalhat érzelmi szenvedést, stresszt vagy fájdalmat, de a reziliens emberek jobban tudják kezelni a megpróbáltatásokat. Megértik, hogy a nehéz érzelmek és a csapások nem tartósak, és képesek belső erejüket felhasználni az érzelmek szabályozására és a helyzet kezelésére.

Azok az egyének, akik nem rendelkeznek rugalmassággal, gyakran érzik magukat túlterheltnek és tehetetlennek, és egészségtelen megküzdési stratégiákra támaszkodnak, beleértve az elszigetelődést, az elkerülés és az öngyógyítás. További egészségtelen megküzdési mechanizmusok közé tartoznak a kockázatos viselkedések, az étkezési zavarok és a kábítószer-használat.

 

A rugalmasság mérése

Bár a rezilienciának nincs szabványosított mérőszáma, a különböző skálák a legalapvetőbb formában mérhetik a rezilienciát: az egyén képességét a helyzetekhez való alkalmazkodásra. A reziliencia mérhető a rövid reziliencia-skálával, amely hat állításból áll, amelyek az egyén visszapattanási képességét vagy a személyes problémák megközelítésének képességét mérik.

 

Miért fontos a rugalmasság?

why is resilience importantMinden ember átmegy egy nehéz élethelyzeten, legyen szó személyes, társadalmi vagy környezeti problémákról. A reziliencia azért fontos, mert ez adja meg az egyéneknek azt az érzelmi, mentális erőt és viselkedési rugalmasságot, amellyel megbirkózhatnak az élet kihívásaival és a stresszorokkal.

A rugalmas emberek reménykednek a jövőben, alkalmazkodnak és kevesebb szorongással és negatív érzelemmel tekintenek az új tapasztalatokra. Továbbá lehetővé teszi az egyének számára, hogy stresszes időszakokban is megőrizzék az egyensúlyt.

Az, hogy az egyének hogyan kezelik a problémákat, jelentősen befolyásolja a közvetlen eredményt, és hosszú távú pszichológiai következményekkel jár. Ezért a reziliencia fejlesztése javítja az egyén jólétét, hosszú távú egészségét és a személyes kihívásokhoz való alkalmazkodási képességét.

 

A rugalmasság története

A reziliencia kifejezést Emmy E. Werner pszichológus alkotta meg 1973-ban, aki egy longitudinális vizsgálatot végzett alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező hawaii gyermekek egy csoportján. Ezek a gyerekek olyan szülőkkel nőttek fel, akik mentális betegségben vagy alkoholizmusban szenvedtek.

Werner megállapította, hogy a gyermekek kétharmada későbbi tizenéves korában destruktív viselkedést tanúsított, beleértve a krónikus munkanélküliséget és a kábítószer-használatot. Ezzel szemben a gyerekek egyharmada nem mutatott maladaptív viselkedést. Ehelyett Werner ezeket a gyerekeket rugalmasnak nevezte, mert mentális folyamatokat és viselkedésmódokat használtak arra, hogy megvédjék magukat a negatív érzelmektől és stresszhatásoktól.

 

Tanulmányok a rugalmasságról

Más, az 1980-as években végzett tanulmányok a skizofrén szülőkkel rendelkező gyermekek rezilienciáját vizsgálták. Felfedezték, hogy az egészséges szülőkkel élő gyermekekhez képest a skizofrén szülőkkel együtt élő gyermekek fejlődésére káros hatással volt.

A skizofrén szülők néhány gyermeke azonban akadémiai és érzelmi szempontból kompetens volt, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy megértsék a nehézségekre adott válaszokat. Más szociokulturális, kognitív-viselkedéses és orvosbiológiai paradigmák eltérő perspektívákat mutatnak a rezilienciára vonatkozóan.

A legtöbb pszichológus azonban egyetért abban, hogy a reziliencia két kulcsfogalmat foglal magában: a pozitív alkalmazkodást és az ellenállást. A reziliencia kutatásának kezdete óta a kutatók a rezilienciát és azokat a protektív tényezőket tanulmányozzák, amelyek megmagyarázzák az egyének alkalmazkodását a kedvezőtlen helyzetekhez, például a szegénységhez, a bántalmazáshoz vagy a katasztrofális életeseményekhez.

 

Rugalmassági elmélet

A rezilienciaelmélet egy pszichológiai modell, amelyet számos területen tanulmányoznak, többek között az emberi fejlődés, a változásmenedzsment és a pszichiátria területén. Megmagyarázza, hogy mi a reziliencia, és hogyan győzik le az egyének a viszontagságokat.

Az elmélet szerint az olyan tragikus események, mint a háborúk, természeti katasztrófák, világjárványok, tömeges lövöldözések és terrortámadások elkerülhetetlenek és közös valóságok. Emellett a csapások személyes válságok formájában is jelentkezhetnek, beleértve a munkahely elvesztését, a pénzügyi bizonytalanságot, a bántalmazást, egy szerettünk elvesztését és a betegséget. A rezilienciaelmélet tehát a közösségi és egyéni rezilienciát hangsúlyozza, mivel a reziliens emberek képesek nyugodtak maradni és felépülni egy nagyobb veszteségből, visszaesésből vagy traumatikus eseményből.

Kijelenti, hogy az ellenálló képesség dinamikus tulajdonság, nem állandó vagy állandó. Az egyének például rugalmasnak mutatkozhatnak, amikor egy bizonyos kihívással vagy stresszorral szembesülnek, de nehezen tudnak szembenézni a kihívásokkal vagy alkalmazkodni, amikor egy másik viszontagsággal szembesülnek.

A rezilienciaelmélet szerint a reziliens egyénekre hatással vannak a kockázatok, a veszteségek, a változások és a viszontagságok. Mégis meg kell tanulniuk feldolgozni és megbirkózni ezekkel a tapasztalatokkal.

 

Az ellenálló képességet építő tényezők

what builds resilienceA rezilienciaelmélet szerint a rezilienciában szerepet játszó kulcstényezők közé tartoznak a kommunikációs készségek, a problémamegoldó készségek, a szociális támogatás, a megküzdési készségek, a kontrollérzet és az érzelmi szabályozás. A reziliencia fejlesztése számos tényezőt foglal magában, beleértve a belső és külső erőforrásokat és erősségeket is. Néhány olyan tényező, amelyek lehetővé teszik az egyének számára a reziliencia kialakulását:

  • Jó önbecsülés
  • A világhoz való viszonyulásuk vagy a világról alkotott képük módjai
  • Az általuk használt megküzdési mechanizmusok és stratégiák
  • A minőségi erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve a szociális erőforrásokat is.

Más tanulmányok hat fő előrejelző tényezőt találtak a rezilienciára: rugalmasság, alkalmazkodóképesség, egyensúly, perspektíva, pozitív személyiség és szociális támogatás. A stresszhelyzetek környezeti kockázatainak kedvezőtlen hatásait mérséklő egyéb védőfaktorok közé tartozik a külső támogatás, a személyes tulajdonságok, a család és a közösség.

A demográfiai jellemzők, beleértve a nemet, a SES-t és az erőforrásokat, szintén előre jelezhetik az ellenálló képességet. A kutatások azt mutatják, hogy a nők esetében a természeti katasztrófát követően kisebb az ellenálló képesség valószínűsége, mint a férfiaknál.

A tudatosság, a spiritualitás és a vallás bizonyos aspektusai szintén akadályozhatják vagy elősegíthetik az ellenálló képességhez hozzájáruló pszichológiai erényeket. Az alkalmazkodási képességek fejlesztésének, a támogató kapcsolatoknak és a pozitív élményeknek a kombinációja a reziliencia alapja.

 

A rugalmasság típusai

different types of resilienceBár a reziliencia szót általában az egyének általános megküzdési és alkalmazkodóképességének jelölésére használják, az több kategóriára bontható. A rezilienciának különböző típusai vannak, amelyek mindegyike befolyásolhatja az egyén stresszel való megbirkózási képességét. A reziliencia négy típusa a pszichológiai, az érzelmi, a fizikai és a közösségi.

 

Pszichológiai ellenálló képesség

A pszichológiai vagy mentális ellenálló képesség az egyén azon képessége és mentális ereje, hogy erősségeit és készségeit felhasználva mentálisan alkalmazkodjon a kihívásokhoz, bizonytalansághoz és viszontagságokhoz, illetve megbirkózzon azokkal. A pszichológiai ellenálló képességgel rendelkező egyének képesek koncentráltak és nyugodtak maradni, és hosszú távú következmények, például szorongás és pszichés stressz nélkül továbblépni az élet kihívásaiból vagy válságaiból.

 

Érzelmi ellenálló képesség

Az érzelmi rugalmasság azt jelenti, hogy az egyének hogyan kezelik a stresszt, mivel az egyének különbözőképpen reagálnak a változásokra és a helyzetekre. Bizonyos események egyes egyénekben érzelmeket válthatnak ki, másokban pedig nem. Az érzelmileg ellenálló egyének képesek felismerni és megérteni érzelmeiket. Belső és külső erőforrásokat használnak arra, hogy optimistán és pozitívan kezeljék a stresszorokat és érzéseiket.

 

Fizikai ellenálló képesség

A fizikai ellenálló képesség arra utal, hogy a test hogyan épül fel és hogyan kezeli a fizikai igénybevételből, sérülésekből és egészségügyi problémákból eredő változásokat. Ez befolyásolja az egyén erejét és állóképességét, és létfontosságú szerepet játszik a hosszú távú egészségben, beleértve azt is, hogy az emberek hogyan öregszenek és hogyan reagálnak a fizikai stresszre, betegségekre és balesetekre. A társas kapcsolatok, a pihenésre szánt idő, az egészséges életmóddal kapcsolatos döntések és az élvezetes tevékenységek hozzájárulnak a fizikai ellenálló képességhez.

 

Közösségi ellenálló képesség

A közösségi ellenálló képesség a csoportok azon képessége, hogy helyreálljanak és reagáljanak a csoportokat érintő kedvezőtlen helyzetekre, például természeti katasztrófákra, terrortámadásokra, erőszakra, gazdasági nehézségekre és tömeges lövöldözésekre. A legfrissebb, a közösségi rugalmasságot próbára tevő helyzet a COVID-19 világjárvány.

 

A rugalmasság 7C-je

A gyermekek esetében a rugalmasság különösen akkor válik nyilvánvalóvá, ha a gyermek egészsége és fejlődése a pozitív eredmények felé hajlik, még akkor is, ha a negatív kimenetelű tényezők sokasága van jelen. Idővel a megküzdési készségek és a pozitív tapasztalatok kumulatív hatása megkönnyítheti a pozitív eredmények elérését.

Dr. Ken Ginsburg, a philadelphiai serdülőkorúakra szakosodott gyermekorvos kifejlesztette a rugalmasság 7Cs modelljét, hogy segítsen a gyerekeknek olyan készségeket kialakítani, amelyekkel boldogabbak lehetnek és jobb mentális egészséggel rendelkeznek.

A modell két alapvető pontra épül, többek között arra, hogy a gyermekek hogyan élnek az elvárásoknak megfelelően, és hogy szükségük van támogató felnőttekre, akik rugalmasságot modelleznek a gyermekek számára, hogy alkalmazkodni tudjanak a kihívásokhoz.

A 7C-k közé tartozik a kompetencia, a hozzájárulás, a kapcsolat, a jellem, a megküzdés és a kontroll.

 

Kompetencia és magabiztosság

A kompetencia megköveteli, hogy az egyének rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyekkel elég kompetensnek érezhetik magukat a stresszes helyzetek kezeléséhez. A kompetenciában gyökerezik a bizalom készsége, az egyénnek a képességeibe vetett hite. Az egyéni erősségek azonosítása erősítheti és motiválhatja az egyéneket a kihívások leküzdésére.

 

Megküzdés és kapcsolatok

A megküzdés a személyes erősségek, többek között a szociális és stresszcsökkentő készségek kihasználására utal, hogy jobban felkészüljünk a viszontagságok és kihívások leküzdésére és a mentális egészség javítására. A megküzdés mellett a döntéseiket és cselekedeteiket irányító egyének nagyobb valószínűséggel tudnak talpra állni a nehézségekből, és erős jellemmel vagy önértékeléssel és önbizalommal rendelkeznek.

A kapcsolatok tovább fokozzák az egyének ellenálló képességét a családdal, barátokkal és közösségi csoportokkal való szoros kapcsolatok révén, amelyek elősegítik a biztonságot és az összetartozást. Végül, ha az egyének, különösen a fiatal felnőttek, megtapasztalják, hogy személyesen hozzájárulnak a világhoz, az növeli a hajlandóságukat arra, hogy olyan döntéseket és választásokat hozzanak, amelyek javítják a világot, erősítve ezzel jellemüket, kompetenciájukat és kapcsolati érzésüket.

A 7C különösen értékes ahhoz, hogy a gyermekek megértsék értékeiket és döntéseiket, amikor döntéseket hoznak, és ezek a 7C szerves és egymással összefüggő összetevők, amelyek az ellenálló képességet alkotják. A biológiai és környezeti tényezők közötti kölcsönhatás befolyásolja a gyermek azon képességét, hogy már fiatal korban le tudja küzdeni az egészséges fejlődését fenyegető veszélyeket, és ki tudja alakítani a rugalmasságot.

 

A gyermekek rugalmassága

A gyermekek ellenálló képessége többféle környezetből fakad, beleértve az osztálytermet, a közösséget és a családot.

 

Tanterem

Az osztályban tanuló gyermekeket a kontroll helyének (locus of control) segítségével jellemezték. A belső kontroll-lokusz, a nagyobb kontrollérzet és a magas elvárások a gyermekeknél nagyobb ellenálló képességgel járnak együtt.

 

Közösség

A közösség is jelentős szerepet játszik a gyermekek ellenálló képességének erősítésében. Az összetartó és támogató közösség magában foglalja a társadalmi szervezeteket, a kapcsolatokat és a jó kommunikációt, amelyek elősegítik az egészséges fejlődést. Az értelmes közösségépítés és a részvétel lehetőséget nyújt a rezilienciaépítésre.

 

Család

A támogató, stabil és gondoskodó családi környezet ösztönzi a gyermek részvételét a családi életben. A legtöbb reziliens gyermeknek erős kötődése van legalább egy olyan szülőhöz vagy felnőtthöz a családjában, aki minőségi és kompetens szülői gondoskodást nyújt a gyermekeknek, ami segíti őket az életben való reziliencia kialakításában.

A gyermek környezete - akár az osztályteremben, akár a közösségben vagy a családban - befolyásolja a rugalmasság megértésének és alkalmazkodásának képességét. Mivel a gyermekek már korán kialakítják az ellenálló képességet, felnőttként jól alkalmazkodnak a viszontagságokhoz, fenyegetésekhez és kihívásokhoz.

 

Az ellenálló képességet befolyásoló biológiai modellek

A kutatások azt sugallják, hogy a rezilienciát - a traumához hasonlóan - epigenetikai módosítások befolyásolják, beleértve a növekedési faktorok magasabb DNS-metilációját az agy bizonyos régióiban, ami elősegíti a stresszel szembeni ellenálló képességet.

Továbbá a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely az oxitocinon keresztül közvetíti a társas támogatás és a stressztűrő képesség közötti kapcsolatot. Az oxitocin növeli az egyén ellenálló képességét a későbbi traumatikus eseményekkel szemben. Ezért a reziliencia olyan bio-pszichológiai fogalom, amely segíthet megérteni a hosszú távú jólétet és egészséget előrejelző mechanizmusokat.

 

Az ellenálló képességet befolyásoló egészségügyi tényezők

A kutatások azt mutatják, hogy az ellenálló képesség és az önértékelés érzése a kihívást jelentő élettapasztalatok leküzdésében segíthet az egyéneknek szembenézni az olyan krónikus betegségekkel, mint a reumás ízületi gyulladás, a rák, a 2-es típusú cukorbetegség, a szorongás és a depresszió.

A reziliencia megvédheti az egyént a különböző mentális egészségi állapotoktól, beleértve a szorongást és a depressziót, miközben ellensúlyozza azokat a tényezőket, amelyek növelik bizonyos mentális egészségi állapotok kockázatát. Például két olyan neurotranszmitter, amely az agyban pufferolja a stresszt, az endogén opioidok és a dopamin.

Bizonyított, hogy az opioidantagonisták és a dopamin fokozzák a stresszválaszt állatokban és emberekben. A dopamin által közvetített jutalmazási rendszer szintén csökkenti a stresszre adott negatív reakciókészséget az állati és emberi agyakban.

 

Hogyan lehetünk rugalmasabbak?

how to build resilienceAz ellenálló képesség nem része az egyén személyiségének, de az egyén rugalmasabbá válhat a tudatos gondolkodással és reflexióval. A kognitív viselkedésterápia részeként a reziliencia fejlesztése azt jelenti, hogy tudatosan reflektálunk a negatív viselkedésekre és gondolkodási folyamatokra, és megváltoztatjuk azokat. Az első lépés a pozitív önbeszélgetés, valamint a pozitív és negatív érzelmek és viselkedési minták azonosítása.

A második lépés a belső erő kihasználása és a szükségleteikhez igazodó megküzdési készségek adaptálása, ami segít csökkenteni a stressz-szintet.

A gyakori megküzdési mechanizmusok közé tartozik a testmozgás, a fizikai aktivitás, a mély légzés, az alváshigiénia javítása, az elegendő alvás, valamint az olyan tevékenységek vagy hobbik végzése, amelyeket az egyének élveznek, és amelyek segíthetnek a kihívást jelentő és stresszes helyzetek kezelésében. Ha ezeket a tevékenységeket a napi rutin részévé tesszük, az segíthet a reziliencia elérésében.

Az ellenálló képesség erősítése időt és gyakorlatot igényel. Egyesek számára azonban kihívást jelenthet, hogy megértsék, hol kezdjék el, és milyen megküzdési készségeket használjanak. A mentális egészségügyi szakemberrel való konzultáció például útmutatást adhat az egyéneknek a mentális jólét és a rugalmasság javításához.

 

Következtetés

Az egyéneknek olyan készségeket kell kifejleszteniük, amelyekkel rugalmasabbá válhatnak és elviselhetik a nehézségeket, mivel a rugalmasság a külső és belső követelményekhez való alkalmazkodás révén a nehéz tapasztalatokhoz való sikeres alkalmazkodás eredménye. Az egyének rugalmasságát sokféleképpen lehet ösztönözni, és a szavak hihetetlenül erősítőek lehetnek. Az egyéneknek a jelenre kell összpontosítaniuk, és pozitív érzelmeket és erőt kell hasznosítaniuk ahhoz, hogy ellenálló képességet építsenek, és a jövőben felépüljenek egy jelentős visszaesésből.

 

ANAHANA MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ERŐFORRÁSOK

MENTÁLIS EGÉSZSÉG WIKIK

Pozitivitás

Rugalmasság

Hála

Gaslighting

Imposter szindróma

Mentális egészség

Társadalmi elszigeteltség

Árnyék munka

Szinkronitás

Határok

Érzelmek

Kiégés

Együttérzés

Pozitív pszichológia

Megközelítés Elkerülés Konfliktus

Szorongás

Magasan funkcionáló szorongás

Jólét

Motiváció

Pihenés és emésztés

Érzelmi érettség

 

MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI BLOGOK

Agyi köd

Mi a nárcizmus

Szezonális affektív zavar

Digitális méregtelenítés

Kognitív viselkedésterápia

Mi az árnyékmunka

Mentális egészségügyi megbélyegzés

Hogyan hagyjuk abba az aggódást

Hogyan hagyja abba a halogatás

Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást

Érzelmi szabályozási készségek

 

Hivatkozások

  1. The University of Texas at Austin - "A gyermekek és tizenévesek ellenálló képességének fejlesztése" - https://cmhc.utexas.edu/building-resilience-in-children-and-teens.html
  2. Rowan University - "Student Resiliency Coordinators" - https://sites.rowan.edu/deanofstudents/resiliencycoordinators.html
  3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete - "Az Egyesült Nemzetek folyóirata" - https://journal.un.org/
  4. The National Child Traumatic Stress Network - "Resilience" - https://www.nctsn.org/what-is-child-trauma/trauma-types/disasters/resilience
  5. Az Amerikai Pszichológiai Társaság - "Az ellenálló képesség kiépítése" - https://www.apa.org/topics/resilience

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.

Pozitív pszichológia

9 min read

Pozitív pszichológia

A pozitív pszichológia a pszichológia olyan területe, amely az emberek személyiségét és pszichológiai tulajdonságait és viselkedését tanulmányozza és...

Imposter szindróma

11 min read

Imposter szindróma

Ha az egyén alaptalan inkompetencia- és önbizalomhiányos érzéseket tapasztal, az az imposztor-szindróma jele lehet.

Hála

10 min read

Hála

A hálás hozzáállás kialakítása óriási változásokat hozhat az életünkben, és még a mentális egészségünk javulásához is vezethet. Olvassa el ezt a...

Pozitivitás

10 min read

Pozitivitás

A pozitivitás a pozitív, optimista vagy építő jellegű tulajdonságot vagy állapotot jelenti. Magában foglalja a reményteljes és magabiztos hozzáállást...

Társadalmi elszigeteltség

12 min read

Társadalmi elszigeteltség

A társadalmi elszigeteltség és a magány olyan állapotok, amelyeket sokan tapasztalnak egész életük során. A társadalmi elszigeteltségnek különböző...

Magas funkcionális szorongás

8 min read

Magas funkcionális szorongás

A stressz és a szorongás fizikai és mentális következményei befolyásolhatják az egyén mindennapi működését. A magas fokú szorongás különböző formákat...