10 min read
Hogyan hagyjuk abba a halogatást
Tudjon meg többet a halogatásról, arról, hogy miért halogatják az emberek, és arról, hogy milyen gyakorlati módszerekkel lehet a közeljövőben...
Table of Contents
Mi a nárcizmus? A hétköznapi nyelvezetben "nárcisztikusnak" nevezhetünk valakit, ha az illető felfuvalkodott önérzetet mutat, csodálatra vágyik, és hiányzik belőle az empátia mások iránt.
Az is előfordulhat, hogy érzelemmentesnek tűnnek, és jogosultságérzetük van. A nárcisztikus vonásokat mutató emberek az empátia hiánya és a viselkedési problémák miatt nehezen alakíthatnak ki szoros kapcsolatokat.
A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) mentális egészségügyi diagnózisként az általános népesség körülbelül 1%-át érinti. Nevét a görög mitológiai Nárciszról kapta, aki beleszeretett a tükörképébe. Gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és gyakran serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. A rendellenességet néha "én-szintetikusnak" is nevezik. Az NPD kezelésének fő pillére a beszélgetőterápia.
Az NPD különbözik az egészséges nárcizmustól, amely nem mentális zavar. Az egészséges nárcizmus a kiegyensúlyozott személyiség szükséges része. Segíti az embereket abban, hogy magabiztosak és magabiztosak legyenek. A túl sok vagy túl kevés nárcizmus káros lehet.
Az NPD-s emberek látszólag magas önbecsüléssel rendelkeznek, de ez gyakran törékeny, és a kritika vagy a kudarc gyorsan összetörheti. Ha nem kapják meg a vágyott figyelmet, depresszióssá vagy dühössé válhatnak.
Ahogy a név is sugallja, a nárcizmus a görög mitológiai Nárcisz személyétől ered. A történetben Nárcisz egy jóképű fiatalember volt, aki beleszeretett a saját tükörképébe. Annyira megbabonázta az, amit látott, hogy elsorvadt és meghalt. A "nárcizmus" kifejezés a görög "narkissos" szóból származik, ami "önszeretetet" jelent.
A nárcisztikus személyiségzavar első hivatalos leírását Heinz Kohut német pszichiáter készítette 1971-ben. Kohut a nárcizmust fejlődési rendellenességként írta le, amely a gyermekkori megfelelő szülői tükrözés hiányából ered. A tükrözés az a folyamat, amelynek során a szülők visszatükrözik gyermekeiknek az önértékelés és az elfogadás érzését. Az érvényesítés e döntő fontosságú formája nélkül a gyermekeknél kialakulhat a kisebbrendűség és a bizonytalanság érzése. Kohut úgy vélte, hogy a nárcisztikus személyiségzavar gyógyítható az "önobjektum-átvitel" révén, amelyben a páciens a tükrözés iránti igényét a valós emberekről a terapeutára ruházza át.
Kohut eredeti leírása óta számos más elmélet is született a nárcisztikus személyiségzavar okairól. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a korai gyermekkori trauma vagy a megfelelő szülői nevelés hiánya okozza. Mások úgy vélik, hogy genetikai tényezők vagy bizonyos agyi vegyi anyagok túltengése okozza. E különböző elméletek ellenére a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a nárcisztikus személyiségzavar genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők kombinációjából ered.
A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy mentális zavar, amelyet akkor diagnosztizálnak, ha valaki nárcisztikus vonásokat mutat. A nárcisztikus személyiségzavar súlyos állapot, amely számos problémát okozhat az ember életében. Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy egy ismerőse NPD-ben szenved, feltétlenül forduljon szakemberhez. A nárcisztikusokat gyakran kihívás kezelni, mert előfordulhat, hogy nem hiszik el, hogy problémájuk van. Néha az NPD-s emberek csak akkor keresnek terápiát, amikor nárcisztikus viselkedésük már problémákat okozott a magán- vagy szakmai életükben.
Az NPD-nek nincs egyetlen oka. Úgy gondolják, hogy genetikai, környezeti és pszichológiai tényezőkre vezethető vissza. A nárcisztikus szülők által nevelt gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki NPD. Emellett azok az emberek, akik gyermekkorukban traumát vagy bántalmazást éltek át, szintén hajlamosabbak lehetnek a rendellenesség kialakulására.
Bár mindannyiunkban vannak nárcisztikus vonások, az NPD-ben szenvedő emberek ezeket a szélsőséges szintre emelik. Néhány gyakori nárcisztikus jellemző:
A DSM-5, a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása szerint a nárcisztikus személyiségzavart a következő tünetek jellemzik:
A nárcizmus egy spektrumzavar, ami azt jelenti, hogy különböző súlyossági szintek léteznek. Az NPD-ben szenvedő emberek a spektrum magasabb végére esnek, és az úgynevezett "kóros nárcizmus" jeleit mutatják. Ez azt jelenti, hogy nárcisztikus vonásaik annyira szélsőségesek, hogy problémákat okoznak a magán- és szakmai életükben. A kóros nárcisztikus nárcisztikusok felfuvalkodott önérzettel, állandó csodálat utáni vágyakozással és az empátia hiányával rendelkezhetnek. Arrogánsnak is tűnhetnek, és nehéz velük szakmai vagy személyes kapcsolatokat építeni.
A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásához hozzájárulhatnak a következő környezeti tényezők:
A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásához hozzájáruló pszichológiai tényezők a következők:
A nárcisztikus személyiségzavar gyakran más mentális zavarokkal társul. A személyiségzavarok "sötét hármasa" a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia. Az NPD-ben szenvedő embereknél megjelenhetnek a machiavellizmus tünetei, melyeket manipulatív és érzelemmentes személyiség jellemez. A pszichopátia jeleit is mutathatják, amelyet az empátia hiánya és az impulzív viselkedés jellemez.
Az NPD-s emberek lelki egészségét nehéz fenntartani. Mivel a nárcisztikusok gyakran nem rendelkeznek empátiával, előfordulhat, hogy nem képesek megérteni vagy együttérezni a fájdalmat, amelyet szavaik vagy tetteik másoknak okoznak. Ezenkívül előfordulhat, hogy nem vállalnak felelősséget a viselkedésükért, és ehelyett másokat hibáztatnak az esetleges problémákért. Ez számos más mentális egészségügyi problémához vezethet, például szorongáshoz, depresszióhoz és kábítószerrel való visszaéléshez.
Ha Ön vagy egy ismerőse NPD-ben szenved, feltétlenül keressen segítséget a kezeléshez. Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, például terápia, gyógyszeres kezelés és támogató csoportok. Az NPD-ben szenvedő emberek a kezeléssel megtanulhatják kezelni a tüneteiket és boldogabban élhetnek.
A nárcisztikus személyiség legfőbb jelei a következők:
Egy nárcisztikus lehet jó ember; mivel azonban hajlamosak az énközpontúságra és az empátia hiányára, kihívást jelenthet velük együtt dolgozni, vagy körülöttük lenni. Ráadásul a csodálat és az elismerés iránti igényük gyakran arra készteti őket, hogy kihasználjanak másokat. Bár a nárcisztikusok is lehetnek jó emberek, olyan készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek segítenek nekik egészséges kapcsolatokat kialakítani és jó életet élni.
A nárcizmusnak különböző típusai vannak, de a leggyakoribb típus a grandiózus nárcizmus. A grandiózus nárcisztikusok túlzott önérzettel rendelkeznek, és állandó csodálatra és megerősítésre van szükségük. Emellett kizsákmányolóak, jogosultak és kihívást jelenthet számukra a munka. A nárcizmus egyéb típusai közé tartoznak:
A nárcisztikus személyiségzavarnak nincs egyetlen oka. Úgy gondolják, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációjából ered. A nárcisztikus szülők által nevelt gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki NPD. Emellett azok az emberek, akik gyermekkorukban traumát vagy bántalmazást éltek át, hajlamosabbak lehetnek a rendellenesség kialakulására.
Bár a nárcizmus nem minden formája kóros, a szélsőséges nárcizmus mentális betegség lehet. A nárcisztikus személyiségzavar egy spektrumzavar, amely az enyhétől a súlyosig terjed. Az NPD-ben szenvedő emberek, akik a spektrum szélsőséges végére esnek, az úgynevezett "kóros nárcizmust" mutatják. Ez azt jelenti, hogy nárcisztikus vonásaik olyan súlyosak, hogy problémákat okoznak a magán- és szakmai életükben.
A nárcisztikusoknak vannak érzéseik, de az érzelmeik gyakran sekélyesek és rövid életűek. Érezhetik az úgynevezett "nárcisztikus utánpótlást", ami a pozitív érzelmek rohamát jelenti, amit a csodálat, a figyelem vagy a siker hatására kapnak. Azonban gyakran hiányzik belőlük az empátia és az érzelmek mélysége, ami megnehezíti számukra, hogy őszintén megértsék vagy törődjenek mások érzelmeivel.
10 min read
Tudjon meg többet a halogatásról, arról, hogy miért halogatják az emberek, és arról, hogy milyen gyakorlati módszerekkel lehet a közeljövőben...
7 min read
Az árnyékmunka egy módja annak, hogy megvizsgáljuk önmagunk rejtett részeit az önismeret fejlesztése, az érzelmi reakciók megértése és a múltbeli...
8 min read
Most a mindennapi élet számos aspektusa kiválthat stresszreakciókat, például a munkahelyi határidők, a kapcsolatok és a családi kötelezettségek. Bár...
12 min read
A túlzott gondolkodás hatással lehet az egyén jólétére és mentális egészségére. Tudjon meg többet a túlgondolkodásról, hogy felismerje a...
10 min read
Az aggódási ciklus megállításának kulcsa a kiváltó okokkal való szembenézés és a gondolkodásmód megváltoztatása. Az ellazulást, a meditációt és a...
8 min read
A kognitív viselkedésterápia (CBT) a pszichoterápia egyik típusa, amely segít az embereknek azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolkodási...