Mi a nárcizmus

Mi a nárcizmus? A hétköznapi nyelvezetben "nárcisztikusnak" nevezhetünk valakit, ha az illető felfuvalkodott önérzetet mutat, csodálatra vágyik, és hiányzik belőle az empátia mások iránt.

A nárcizmus meghatározása

Az is előfordulhat, hogy érzelemmentesnek tűnnek, és jogosultságérzetük van. A nárcisztikus vonásokat mutató emberek az empátia hiánya és a viselkedési problémák miatt nehezen alakíthatnak ki szoros kapcsolatokat.

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) mentális egészségügyi diagnózisként az általános népesség körülbelül 1%-át érinti. Nevét a görög mitológiai Nárciszról kapta, aki beleszeretett a tükörképébe. Gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és gyakran serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. A rendellenességet néha "én-szintetikusnak" is nevezik. Az NPD kezelésének fő pillére a beszélgetőterápia.

Az NPD különbözik az egészséges nárcizmustól, amely nem mentális zavar. Az egészséges nárcizmus a kiegyensúlyozott személyiség szükséges része. Segíti az embereket abban, hogy magabiztosak és magabiztosak legyenek. A túl sok vagy túl kevés nárcizmus káros lehet.

Az NPD-s emberek látszólag magas önbecsüléssel rendelkeznek, de ez gyakran törékeny, és a kritika vagy a kudarc gyorsan összetörheti. Ha nem kapják meg a vágyott figyelmet, depresszióssá vagy dühössé válhatnak.

A nárcizmus története

Ahogy a név is sugallja, a nárcizmus a görög mitológiai Nárcisz személyétől ered. A történetben Nárcisz egy jóképű fiatalember volt, aki beleszeretett a saját tükörképébe. Annyira megbabonázta az, amit látott, hogy elsorvadt és meghalt. A "nárcizmus" kifejezés a görög "narkissos" szóból származik, ami "önszeretetet" jelent.

A nárcisztikus személyiségzavar első hivatalos leírását Heinz Kohut német pszichiáter készítette 1971-ben. Kohut a nárcizmust fejlődési rendellenességként írta le, amely a gyermekkori megfelelő szülői tükrözés hiányából ered. A tükrözés az a folyamat, amelynek során a szülők visszatükrözik gyermekeiknek az önértékelés és az elfogadás érzését. Az érvényesítés e döntő fontosságú formája nélkül a gyermekeknél kialakulhat a kisebbrendűség és a bizonytalanság érzése. Kohut úgy vélte, hogy a nárcisztikus személyiségzavar gyógyítható az "önobjektum-átvitel" révén, amelyben a páciens a tükrözés iránti igényét a valós emberekről a terapeutára ruházza át.

Kohut eredeti leírása óta számos más elmélet is született a nárcisztikus személyiségzavar okairól. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a korai gyermekkori trauma vagy a megfelelő szülői nevelés hiánya okozza. Mások úgy vélik, hogy genetikai tényezők vagy bizonyos agyi vegyi anyagok túltengése okozza. E különböző elméletek ellenére a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a nárcisztikus személyiségzavar genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők kombinációjából ered.

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) diagnózisa

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy mentális zavar, amelyet akkor diagnosztizálnak, ha valaki nárcisztikus vonásokat mutat. A nárcisztikus személyiségzavar súlyos állapot, amely számos problémát okozhat az ember életében. Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy egy ismerőse NPD-ben szenved, feltétlenül forduljon szakemberhez. A nárcisztikusokat gyakran kihívás kezelni, mert előfordulhat, hogy nem hiszik el, hogy problémájuk van. Néha az NPD-s emberek csak akkor keresnek terápiát, amikor nárcisztikus viselkedésük már problémákat okozott a magán- vagy szakmai életükben.

Az NPD-nek nincs egyetlen oka. Úgy gondolják, hogy genetikai, környezeti és pszichológiai tényezőkre vezethető vissza. A nárcisztikus szülők által nevelt gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki NPD. Emellett azok az emberek, akik gyermekkorukban traumát vagy bántalmazást éltek át, szintén hajlamosabbak lehetnek a rendellenesség kialakulására.

Bár mindannyiunkban vannak nárcisztikus vonások, az NPD-ben szenvedő emberek ezeket a szélsőséges szintre emelik. Néhány gyakori nárcisztikus jellemző:

• Túlzott önbizalomérzettel rendelkezik
• Túlzott csodálatra van szüksége
• Jogosultságérzet
• Túlságosan aggódni a külsőségek miatt
• A sikerrel és a hatalommal való foglalatosság.
• Az empátia hiánya
• Érzéketlenség mások szükségletei iránt
• Kihasználónak lenni
• Arrogánsnak és beképzeltnek lenni

A DSM-5, a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása szerint a nárcisztikus személyiségzavart a következő tünetek jellemzik:

• A felfújt önérzet
• Szükség van a csodálatra és a másoktól kapott pozitív megerősítésre.
• Az empátia hiánya mások iránt
• A jogosultság érzése
• Manipulatív viselkedés
• Féltékenység
• A kritika vagy a kudarcok kezelésének hiánya
• A sikerrel vagy hatalommal való foglalkozás

A nárcizmus egy spektrumzavar, ami azt jelenti, hogy különböző súlyossági szintek léteznek. Az NPD-ben szenvedő emberek a spektrum magasabb végére esnek, és az úgynevezett "kóros nárcizmus" jeleit mutatják. Ez azt jelenti, hogy nárcisztikus vonásaik annyira szélsőségesek, hogy problémákat okoznak a magán- és szakmai életükben. A kóros nárcisztikus nárcisztikusok felfuvalkodott önérzettel, állandó csodálat utáni vágyakozással és az empátia hiányával rendelkezhetnek. Arrogánsnak is tűnhetnek, és nehéz velük szakmai vagy személyes kapcsolatokat építeni.

A nárcisztikus személyiségzavar okai

A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásához hozzájárulhatnak a következő környezeti tényezők:

• Nárcisztikus szülőkkel vagy gondviselőkkel rendelkezni.
• Sok kritikának vagy közömbösségnek van kitéve a szülők vagy gondviselők részéről.
• Olyan családi környezetben nőtt fel, amely nagyon versengő vagy túlságosan védelmező volt.
• Kevés közeli barátja vagy családon kívüli kapcsolata van

A nárcisztikus személyiségzavar kialakulásához hozzájáruló pszichológiai tényezők a következők:

• Alacsony önbecsülés vagy bizonytalanságérzet
• Úgy érzed, hogy nem vagy elég jó, vagy hogy soha nem fogsz felérni másokhoz.
• Nagyképű önérzettel rendelkezni.
• Állandó csodálatra és dicséretre van szüksége másoktól.
• Különleges bánásmódra vagy kiváltságokra való jogosultság érzése
• Személyközi kizsákmányolás, ami azt jelenti, hogy kihasználsz másokat a saját céljaid elérése érdekében.
• Hiányzik az empátia mások szükségletei és érzései iránt.
• Irigykedni másokra, vagy azt hinni, hogy mások irigyek rád.
• Arrogáns vagy gőgös viselkedés

A "sötét triász"

A nárcisztikus személyiségzavar gyakran más mentális zavarokkal társul. A személyiségzavarok "sötét hármasa" a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia. Az NPD-ben szenvedő embereknél megjelenhetnek a machiavellizmus tünetei, melyeket manipulatív és érzelemmentes személyiség jellemez. A pszichopátia jeleit is mutathatják, amelyet az empátia hiánya és az impulzív viselkedés jellemez.

Mentális egészség és nárcisztikus személyiségzavar

Az NPD-s emberek lelki egészségét nehéz fenntartani. Mivel a nárcisztikusok gyakran nem rendelkeznek empátiával, előfordulhat, hogy nem képesek megérteni vagy együttérezni a fájdalmat, amelyet szavaik vagy tetteik másoknak okoznak. Ezenkívül előfordulhat, hogy nem vállalnak felelősséget a viselkedésükért, és ehelyett másokat hibáztatnak az esetleges problémákért. Ez számos más mentális egészségügyi problémához vezethet, például szorongáshoz, depresszióhoz és kábítószerrel való visszaéléshez.

Ha Ön vagy egy ismerőse NPD-ben szenved, feltétlenül keressen segítséget a kezeléshez. Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre, például terápia, gyógyszeres kezelés és támogató csoportok. Az NPD-ben szenvedő emberek a kezeléssel megtanulhatják kezelni a tüneteiket és boldogabban élhetnek.

Gyakran ismételt kérdések a nárcizmusról

Melyek a nárcizmus legfőbb jelei?

A nárcisztikus személyiség legfőbb jelei a következők:

• Túlzott önbizalomérzet.
• Állandó csodálatra és elismerésre van szüksége
• Jogosultságérzet
• A sikerrel és a hatalommal való foglalatosság.
• Empátia hiánya
• Érzéketlenség mások szükségletei iránt
• Kihasználónak lenni
• Arrogánsnak és beképzeltnek lenni
• Jogosultságérzet
• Nehéz vele együtt dolgozni.

Lehet egy nárcisztikus jó ember?

Egy nárcisztikus lehet jó ember; mivel azonban hajlamosak az énközpontúságra és az empátia hiányára, kihívást jelenthet velük együtt dolgozni, vagy körülöttük lenni. Ráadásul a csodálat és az elismerés iránti igényük gyakran arra készteti őket, hogy kihasználjanak másokat. Bár a nárcisztikusok is lehetnek jó emberek, olyan készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek segítenek nekik egészséges kapcsolatokat kialakítani és jó életet élni.

Melyek a nárcizmus különböző típusai?

A nárcizmusnak különböző típusai vannak, de a leggyakoribb típus a grandiózus nárcizmus. A grandiózus nárcisztikusok túlzott önérzettel rendelkeznek, és állandó csodálatra és megerősítésre van szükségük. Emellett kizsákmányolóak, jogosultak és kihívást jelenthet számukra a munka. A nárcizmus egyéb típusai közé tartoznak:

• Sebezhető nárcizmus
• Rejtett nárcizmus
• Rosszindulatú nárcizmus

Milyen okai vannak a nárcisztikus személyiségzavarnak?

A nárcisztikus személyiségzavarnak nincs egyetlen oka. Úgy gondolják, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációjából ered. A nárcisztikus szülők által nevelt gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki NPD. Emellett azok az emberek, akik gyermekkorukban traumát vagy bántalmazást éltek át, hajlamosabbak lehetnek a rendellenesség kialakulására.

A nárcizmus mentális betegség?

Bár a nárcizmus nem minden formája kóros, a szélsőséges nárcizmus mentális betegség lehet. A nárcisztikus személyiségzavar egy spektrumzavar, amely az enyhétől a súlyosig terjed. Az NPD-ben szenvedő emberek, akik a spektrum szélsőséges végére esnek, az úgynevezett "kóros nárcizmust" mutatják. Ez azt jelenti, hogy nárcisztikus vonásaik olyan súlyosak, hogy problémákat okoznak a magán- és szakmai életükben.

Vannak érzései a nárcisztikusoknak?

A nárcisztikusoknak vannak érzéseik, de az érzelmeik gyakran sekélyesek és rövid életűek. Érezhetik az úgynevezett "nárcisztikus utánpótlást", ami a pozitív érzelmek rohamát jelenti, amit a csodálat, a figyelem vagy a siker hatására kapnak. Azonban gyakran hiányzik belőlük az empátia és az érzelmek mélysége, ami megnehezíti számukra, hogy őszintén megértsék vagy törődjenek mások érzelmeivel.

ANAHANA MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI FORRÁSOK

MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI BLOGOK

Agyi köd