A túlzott gondolkodás hatással lehet az egyén jólétére és mentális egészségére. Tudjon meg többet a túlgondolkodásról, hogy felismerje a túlgondolkodó jeleit. Fedezze fel a túlgondolkodás típusait, a túlgondolkodással való megbirkózásban és a túlgondolkodás okozta stressz enyhítésében segítő módokat és technikákat.
Mi az a túlgondolkodás?
A túlgondolkodás egy olyan megszokott gondolkodási minta, amely bizonyos eseményekkel vagy helyzetekkel kapcsolatos túlzott gondolatokkal és a forgatókönyv hosszú ideig tartó elemzésével jár. A klasszikus túlgondolkodás definíciója: "túl sokat vagy túl sokáig gondolkodni valamin".
Felmerül tehát a kérdés: "Mikor válik a gondolkodás túlgondolkodássá?". Amikor nem tudod kikapcsolni az aggodalmaidat, szüntelenül a tapasztalatokon rágódsz, és olyan dolgok miatt aggódsz, amiket nem tudsz befolyásolni. Végső soron képtelenné válsz arra, hogy döntéseket hozz, vagy hogy a gondolataidat kiszakítsd a saját fejedből.
A túlgondolkodást nehéz lehet leküzdeni, mert azt gondolhatod, hogy ha tovább gondolkodsz a helyzeteken, az segít a legjobb megoldások kidolgozásában és a problémamegoldásban. Azonban a helyzeteken való túlgondolkodás, a legrosszabb forgatókönyvek elképzelése vagy a döntések állandó megkérdőjelezése mentálisan kimerítő, és negatív gondolatokat és érzelmeket táplálhat.
Miért ártalmas a túlzott gondolkodás
A túlzott gondolkodás és az aggódás az emberi természet része. A túlzott gondolkodás és a destruktív gondolkodási minták azonban szokássá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják az egyén fizikai jólétét, ha nem ellenőrzik őket.
A túlzott gondolkodás a kortizol nevű stresszhormon felszabadulását okozhatja az idegrendszerből. A túlzott kortizolfelszabadulás fokozott szorongást és egyéb fizikai tüneteket okozhat, beleértve az izomfeszültséget, fejfájást, fáradtságot, szapora szívverést és szájszárazságot.
A túlzott gondolkodás mentális egészségügyi problémákat és állapotokat is kiválthat. Hasonlóképpen, a mentális egészségi zavarral küzdő egyének hajlamosabbak a túlzott gondolkodásra és a magasabb szorongásszintre. A túlzott gondolkodás csak hozzájárul a szorongás, a stressz és a depresszió súlyosbodásához.
Az érzelmei ronthatják a gondolkodás és a helyzetek objektív szemlélete képességét. Ezért az egyéneknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet egyszerű technikák és szokások segítségével leállítani a túlzott gondolkodást. A gondolatai feletti kontroll átvétele lehet a legjobb dolog, amit tehet az általános mentális jólétéért.
A jelek, hogy talán túlgondolkodsz
Néhány jele annak, hogy túl sokat gondolkodik, lehet, hogy képtelen ellazulni, állandó szorongást és aggodalmat tapasztal, mentális kimerültséget érez, ismétlődő és töprengő gondolatai vannak, olyan dolgokra fixálódik, amelyeket nem tud irányítani, megkérdőjelezi döntéseit, a legrosszabb forgatókönyvekre gondol, újra és újra lejátssza a fejében az élményeket és a forgatókönyveket, és folyamatosan negatív gondolatai vannak.
Miért történik a túlgondolkodás?
Különböző okok miatt lehet, hogy állandó túlgondolkodásban találja magát. A rohanó életben agyunkat hajlamosak befolyásolni a negatív gondolatok, mentális problémák, sőt, még a mérgező környezet, például a zajszennyezés is.
Szorongásos zavarok és egyéb mentális egészségi állapotok
Bár a túlzott gondolkodás szorongássá tehet, ez nem mentális betegség. Azonban gyakran szerepet játszhat számos mentális egészségi állapot kialakulásában. A túlgondolkodással összefüggésbe hozható betegségek közé tartozik a depresszió, a generalizált szorongásos zavar (GAD), a kényszerbetegség (OCD), a pánikbetegség, a poszttraumás stresszbetegség (PTSD) és a szociális szorongásos zavar (SAD).
Félelem
A túlgondolkodás egyik leggyakoribb oka a félelem. Amikor az emberek félnek, hajlamosak meditálni a gondolataikon, és a legrosszabb forgatókönyvekre fixálódnak. Így a félelem a negatív gondolkodás körforgásához vezethet, ami megnehezíti a pozitív eredményekre való összpontosítást, és az emberek megrekedtnek érzik magukat.
Bizonytalanság a jövővel kapcsolatban
A bizonytalanság olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek megtörténhetnek vagy nem történhetnek meg, hozzájárul a túlzott gondolkodáshoz. Amikor az emberek bizonytalanok abban, hogy mi történhet, aggódnak, és sok időt töltenek a legrosszabb kimenetel elképzelésével, minden lehetséges forgatókönyvre felkészülve a fejükben.
Múltbeli trauma
A trauma szintén olyan tényező, amely túlgondolkodást okozhat. Azok az emberek, akik életük során traumát éltek át vagy éltek át, hajlamosabbak a túlgondolkodásra.
Egy traumatikus esemény vagy eseménysorozat megtapasztalása megzavarhatja a biztonság és stabilitás érzését, ami fokozott szorongáshoz és túléberséghez vezet. A traumával kapcsolatos tolakodó gondolatok és emlékek nyomasztóvá válhatnak, megnehezítve az ismétlődő és nyomasztó gondolkodási mintáktól való megszabadulást.
A traumát átélt egyének folyamatosan lejátszhatják az eseményeket a fejükben, próbálják értelmezni a történteket, vagy keresik a módját annak, hogy a jövőben megelőzzék a hasonló eseményeket. A túlgondolkodás szolgálhat megküzdési mechanizmusként, illetve kísérletként arra, hogy visszanyerje az irányítást vagy felkészüljön a potenciális veszélyekre.
Emellett a trauma negatívan befolyásolhatja az önbecsülést, és egy fokozott önkritikus belső hangot hozhat létre, amely táplálja a túlgondolkodást és az önbizalomhiányt. A traumának a túlgondolkodásra gyakorolt hatásának felismerése döntő fontosságú az ilyen gondolkodási minták gyógyítására és kezelésére irányuló hatékony stratégiák kidolgozásában.
A túlgondolkodás 3 gyakori típusa
A túlgondolkodásnak különböző típusai vannak. Három gyakori típus a katasztrofizálás, a túlzott általánosítás és a mindent vagy semmit gondolkodás.
Katasztrofizálás
A katasztrofizálás azt jelenti, hogy a dolgokat rosszabbnak hisszük, mint amilyenek az objektív valóságban vannak. Például az állandó félelem attól, hogy megbukott egy vizsgán, vagy sikertelen volt egy interjún, függetlenül a teljesítményétől.
Ez elindíthatja az aggódás körforgását, hogy megbukik az iskolában, vagy nem kap munkát, ami általában katasztrofális gondolatokhoz vezet, hogy ez mit jelent az élete alakulására nézve. Ez a fajta túlgondolkodás feleslegesen aggódik, és irreális és legrosszabb forgatókönyveket állít fel olyan kimenetelekkel kapcsolatban, amelyeket nem tud befolyásolni.
Túlságosan általánosítva
A túlzott általánosítás akkor történik, amikor egyetlen múltbeli eseményre összpontosítunk, és ennek alapján alakítunk ki jövőbeli elvárásokat. Ahelyett, hogy elgondolkodna azon, hogy a lehetséges kimenetek hogyan különbözhetnek egymástól, azt feltételezheti, hogy a korábbi kimenetek soha vagy mindig bekövetkeznek. A múlt egyetlen eseményének túlzott általánosítása azt eredményezheti, hogy túlgondolkodunk és aggódunk olyan jövőbeli dolgokon, amelyek talán be sem következnek. Ez a fajta túlgondolkodás korlátozza a képességét, hogy pozitív vagy akár alternatív jövőt képzeljen el magának, és ezzel a negativitás körforgásában tartja.
Mindent vagy semmit gondolkodás
A mindent vagy semmit gondolkodás azt jelenti, hogy a helyzeteket teljesen feketének vagy fehérnek, pozitívnak vagy negatívnak látjuk. Ahelyett, hogy egy helyzetet vagy forgatókönyvet objektív igazságok alapján elemeznénk, előfordulhat, hogy a helyzetet kudarcként vagy sikerként elemezzük. Ez a gondolkodásmód a helyzethez fűződő érzéseidet a spektrum szélsőséges végeire helyezi azáltal, hogy a tényeknek "jó" vagy "rossz" tulajdonságokat tulajdonítasz.
9 módszer, amely segít megállítani a túlgondolkodást
A rumináció, a túlgondolkodás egyik jellemzője, stresszel, aggodalommal és negatív érzelmekkel jár. Sokan túlgondolják a dolgokat, nem tudni, miért rágódnak vagy rágódnak a problémákon.
Fontos, hogy ne feledjük, hogy egy rossz döntésből vagy kudarcból tanulni jobb, mint túlgondolkodni és félni a döntések meghozatalától.
Ha túlgondolkodsz vagy hajlamos vagy a töprengésre, többféle módon és stratégiával is megbirkózhatsz a gondolkodási mintáddal:
Kihívás a gondolatok
Fontos, hogy emlékeztesse magát arra, hogy a gondolatai nem mindig reálisak, pontosak vagy igazak, és ezért megváltoztathatók. Ha megértjük, hogyan alakítsuk át pozitívan a gondolatainkat, csökkenthetjük a túlgondolkodás valószínűségét.
Ha úgy gondolja, hogy túlgondolkodik, kérdőjelezze meg gondolatait, és kérdezze meg önmagától, hogy ezek a gondolatok reálisak-e azáltal, hogy értékeli gondolatait és alternatív forgatókönyveket mérlegel. Bár gondolatainak átformálása kezdetben nehéz lehet, de ha megtanulja azonosítani gondolatai hasznos voltát, az segíteni fog a negatív gondolatok helyettesítésében és számuk csökkentésében.
Bár a gondolatainkat és azt, ahogyan a világot látjuk, számos tényező alakítja, beleértve a hitünket, értékeinket, kultúránkat és tapasztalatainkat, a más nézőpontból való gondolkodás is megakadályozhatja, hogy túlgondolkodjunk.
Tereld el a figyelmed
Ahelyett, hogy ülsz és végtelenül gondolkodsz egy problémán, maradj a jelen pillanatban, és irányítsd az energiádat valami kevésbé káros dologra. Azzal, hogy eltereled a figyelmedet, el tudod terelni az energiádat a negativitásról.
Ha pozitív és kellemes dolgokra irányítod a figyelmedet, akkor elszakadhatsz a negatív gondolkodástól, és az agyad arra tud koncentrálni, hogy jobb megoldást találjon az adott problémára.
Az egészséges figyelemelterelés közé tartozik a meditáció, a séta, az olvasás, az önkéntes munka vagy az új hobbi. Mindezek a példák szintén segíthetnek csökkenteni a stressz-szintet. Ha ezeket a tevékenységeket beépíti a rutinjába, hogy elterelje a figyelmét a krónikus túlgondolkodásról, csökkentheti a szorongás szintjét, és kevésbé lesz hajlamos a túlgondolkodásra.
A gondolatokkal túlterhelt ember nehezen találja meg a figyelemelterelést, és nehezen kezd bele valami újba; ha kis időegységeket, körülbelül 20-30 percet különít el, az segíthet felfedezni ezeket a figyelemeltereléseket, vagy újakat találni.
Segítség a terápián keresztül
Ha a töprengő gondolatai nagyon nyomasztóak és zavarják a mindennapi életét, és nem tud szabadulni a túlgondolkodástól, fontolja meg, hogy szakember segítségét kéri. A túlgondolkodás olyan mentális egészségügyi problémák, mint a depresszió vagy a szorongás tünete lehet, ami a jövőben más mentális egészségügyi problémák kialakulására való hajlamot is növelheti.
Ezért egy mentális egészségügyi szakember segíthet megérteni az érzelmeidet és gondolataidat, és különbséget tud tenni a produktív és a nem produktív gondolatok között, miközben megküzdési készségeket taníthat neked. Javasolhat vagy ajánlhat olyan megküzdési stratégiákat, amelyek az Ön számára működnek, mint például a mindfulness vagy a testmozgás.
Jobb szakemberrel beszélni az állandó aggodalmakról, mint magadban tartani őket. Ha úgy érzi, készen áll, fontolja meg, hogy felkeressen egy olyan mentális egészségügyi szakembert, aki olyan bizonyítékokon alapuló gyakorlatra szakosodott, mint a kognitív viselkedésterápia, vagy keressen olyan egészségügyi szakembert, akinek van tapasztalata a szorongó vagy az Önéhez hasonló mentális egészségügyi tünetekkel küzdő egyének segítésében.
Egy klinikai pszichológus például megtaníthatja Önt a pozitív átformálásra, amely lehetővé teszi, hogy jobban tudatában legyen mentális egészségügyi szokásainak, elismerje negatív érzelmeit és gondolatait, és értékelje a helyzetekről való gondolkodás más módjait.
Meditáció és tudatosság
A meditáció és a mindfulness segíthet az érzelmek szabályozásában, javítja a koncentrációt, a memóriát és csökkenti a stresszt. A figyelemtréning egy meditációs technika, amelynek során az emberek a figyelmüket egy mindennapi rutinfeladatra irányítják, például a mosás vagy a mosogatás, hogy kikapcsolják a fejükben lévő negatív és tolakodó gondolatokat.
A cél nem az, hogy kiürítsük az elmét, hanem hogy átirányítsuk a fókuszt és az elmét valami másra, amikor túl sokat gondolkodunk. Kutatások bizonyítják, hogy a napi tízperces meditáció csökkentheti a szorongás és a stressz szintjét. A mindfulness és a meditáció segít a teljes pszichológiai jólét fokozásában.
Fejlessze interperszonális készségeit
A kutatások azt mutatják, hogy az interperszonális készségek nagyban befolyásolják a gondolkodási szokásokat, különösen a túlgondolkodást, és az ezeken a készségeken való munka segíthet megállítani a túlgondolkodást. Az interperszonális készségek fejlesztésének módjai közé tartozik az önkontroll gyakorlása, az önbizalom növelése és az önismeret növelése.
Az interperszonális készségek elsajátítása rendkívül hasznos lehet a túlgondolkodás megállításában és az egészségesebb gondolkodási minták kialakításában. A hatékony kommunikációs és kapcsolatépítési készségek fejlesztése lehetővé teszi számunkra, hogy értelmesebben és hitelesebben kapcsolódjunk másokhoz.
Az aktív hallgatás, az empátia és az asszertivitás gyakorlásával lehetőséget teremtünk a nyílt párbeszédre, és értékes, a saját elménken kívüli perspektívákhoz jutunk. A másokkal való interakció segít megkérdőjelezni a túlgondolkodási hajlamainkat azáltal, hogy más nézőpontokat és meglátásokat kínál.
Az erős interperszonális készségek fejlesztése hozzájárulhat egy támogató szociális hálózat kiépítéséhez, amely biztosítja az összetartozás érzését és csökkenti az elszigeteltség érzését. Az egészséges kapcsolatokban és kapcsolatokban való részvétel táplálja a pozitív önképet, növeli az önbizalmat és csökkenti a szorongást, amelyek mind döntő tényezők a túlgondolkodás elleni küzdelemben.
Végső soron az interperszonális készségeink csiszolásával javítjuk a társadalmi interakciókban való eligazodás képességét, hatékonyan fejezzük ki magunkat, és szélesebb perspektívát kapunk, ami képessé tesz minket arra, hogy kiszabaduljunk a túlgondolkodás korlátai közül, és kiegyensúlyozottabb és teljesebb mentális állapotot alakítsunk ki.
Élj a pillanatnak
A túlgondolkodók gyakran a múltra koncentrálnak, és energiát fordítanak a "mi lett volna, ha" és a "mi lett volna, ha" kérdésekre. Mindkét helyzet megváltoztathatatlan és hiábavaló. A múlt elengedése azt jelenti, hogy nem hagyod, hogy a hibáid irányítsák vagy befolyásolják a jövőbeli döntéseidet.
Nem hagyhatod, hogy a veled történt rossz dolgok irányítsák az érzelmeidet. Fontos a jelen pillanatban való földelés, és ennek néhány módja az, hogy olyan tevékenységekkel foglalkozol, amelyekben örömödet leled, például kimész a szabadba, lekapcsolódsz a technológia túlzott használatáról, elfogyasztod a kedvenc ételeidet, vagy beszélgetsz a barátaiddal és a családoddal.
Gyakorolja az önsajnálatot és az elfogadást
Az önsajnálat létfontosságú szerepet játszik a túlgondolkodás megállításában és az egészségesebb gondolkodásmód kialakításában. Amikor gyakoroljuk az önsajnálatot, kedvességet, megértést és elfogadást tanúsítunk önmagunk iránt, különösen az önbizalomhiányos vagy negatív gondolkodású pillanatokban. Azzal, hogy együttérzően bánunk magunkkal, olyan támogató belső környezetet teremtünk, amely ellensúlyozza a túlgondolkodással gyakran együtt járó kemény önkritikát.
A múltbeli hibákon vagy életünk negatív eseményein való rágódás hiábavaló, mivel ezek megváltoztatása teljesen kívül esik a hatáskörünkön. Próbáljunk meg több időt tölteni azzal, hogy együttérzőek és elfogadóak vagyunk önmagunkkal, és kedvesen, szeretettel és megbocsátással bánunk magunkkal.
A test belső rendszerének megnyugtatása és nyugtatása lehetővé teszi, hogy a problémamegoldás a helyzetekben tisztább elmével történjen. Gondoljon azokra az aspektusaira, amelyeket értékel, hozzon létre egy erős támogató rendszert a családból és a barátokból, akik bátorítást és szeretetet nyújtanak Önnek, bocsásson meg magának a múltbeli hibákért, és összpontosítson a jövőre.
Az önsajnálat lehetővé teszi számunkra, hogy ítélkezés nélkül elismerjük és érvényesítsük küzdelmeinket, elősegítve ezzel az önértékelés és a rugalmasság érzését. Arra ösztönöz, hogy elfogadjuk tökéletlenségeinket és hibáinkat az emberi tapasztalat részeként, csökkentve a negatív gondolatokon való rágódásra való hajlamot. Az önsajnálat révén szelídebb és táplálóbb belső hangot alakítunk ki, elősegítve az öngondoskodást és a pozitív gondolkodásmódot.
Azzal, hogy ugyanazt az együttérzést és megértést tanúsítjuk önmagunk iránt, mint amit egy szerettünk iránt tanúsítanánk, megteremtjük az önelfogadás és az érzelmi jólét alapjait, ami végső soron képessé tesz minket arra, hogy legyőzzük a túlgondolkodást, és egészségesebb kapcsolatot alakítsunk ki gondolatainkkal és érzelmeinkkel.
Nézz szembe a félelmeiddel
Bár nem minden áll az Ön ellenőrzése alatt, ennek megértése és a félelmek és negatív gondolatok elfogadásának megtanulása javíthatja a mentális jólétét. Keressen apró lehetőségeket arra, hogy szembesüljön azokkal a helyzetekkel és dolgokkal, amelyek miatt gyakran aggódik, és összpontosítsa át gondolatait olyan dolgokra, amelyek ellen pozitívan tud cselekedni.
Fontos, hogy egy lépést hátralépjünk, egyesével foglalkozzunk a problémákkal, és mondjuk meg magunknak, hogy ne gondolkodjunk olyan dolgokon, amelyeket nem tudunk irányítani.
Írjon egy naplóba
Ha naplóba írsz, hogy nyomon tudd követni a hangulatodat, szorongásodat és negatív gondolataidat egy adott helyzettel kapcsolatban, akkor azonnal erőt és érzelmeket vehetsz ki belőlük, és szavakkal fejezheted ki érzéseidet. Írja le azokat a dolgokat, amelyekért hálás, vagy ismerje el az eredményeit és sikereit, miközben aggodalmait és stresszét papírra veti, hogy azok ne éljenek benned.
Ha naplóban írja le gondolatait, akkor úgy érezheti, hogy ura a gondolatainak és érzelmeinek, távlatokat és tisztánlátást biztosít, enyhíti a stresszt és pozitív önbeszélgetésre ösztönöz. A naplóírás abban is segít, hogy nyomon kövesse a visszatérő kiváltó okokat, amelyek a túlgondolkodásához vezethetnek.
A toll papírra vetése és gondolataink, érzelmeink kifejezése lehetőséget teremt az önreflexióra és önkifejezésre. A naplóírás révén külsővé tesszük belső küzdelmeinket, lehetővé téve számunkra, hogy tisztán lássunk és perspektívát nyerjünk gondolkodási mintáinkkal kapcsolatban. Aggályaink, félelmeink és szorongásaink leírása nem csak abban segít, hogy kiengedjük őket a fejünkből, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy objektíven azonosítsuk és megvizsgáljuk őket. Ez az önvizsgálati folyamat lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk a visszatérő negatív gondolati mintákat, és megkérdőjelezzük azok érvényességét.
Emellett a naplóírás és az írás más formái biztonságos teret biztosítanak az alternatív nézőpontok feltárására, a megoldások ötletelésére, valamint a hála vagy a személyes fejlődés pillanatainak dokumentálására. A rendszeres naplóírás gyakorlása elősegítheti az önismeretet, fokozhatja az érzelmi szabályozást, és elősegítheti a felhatalmazás érzését, ami segít megállítani a további túlgondolkodást. Azáltal, hogy részt veszünk ebben a reflektív gyakorlatban, betekintést nyerünk önmagunkba, kitörünk a túlgondolkodás körforgásából, és előkészítjük az utat egy békésebb és koncentráltabb tudatállapot felé.
Következtetés
A túlzott gondolkodás és a negatív gondolkodási minták jelentősen befolyásolhatják a jólétünket, és akadályozhatják, hogy teljes életet éljünk. A túlgondolkodás káros hatásainak megértésével és gyakorlati stratégiák alkalmazásával azonban leküzdhetjük ezeket a mintákat, és pozitívabb gondolkodásmódot alakíthatunk ki.
Az ismétlődő gondolkodás és a túl sok idő eltöltése a múltbeli vagy véletlenszerű aggodalmakkal, a túlzott aggodalom és stressz ördögi körét hozhatja létre, aminek következtében Ön kevésbé érzi magát magabiztosnak, felkészültnek és motiváltnak. Ezért fontos, hogy megtaláljuk a módját az ilyen negatív érzelmek feldolgozásának, és eltávolítsuk a negatív gondolatokat a fejünkből, hogy megállítsuk a túlgondolkodást.
Az olyan technikák segítségével, mint a tudatosság, a kognitív átformálás és az együttérzés, felismerhetjük és megkérdőjelezhetjük a negatív gondolatokat, kialakíthatjuk a jelen pillanat tudatosságát, és egészségesebb gondolkodási mintákat alakíthatunk ki. Fontos megjegyezni, hogy a túlgondolkodás leküzdése fokozatos folyamat, amely türelmet és gyakorlást igényel, és hogy a szüntelen aggódás egy olyan tünet az életben, amellyel az emberek meg tudnak birkózni, és nem mentális rendellenesség.
Az önsegítő stratégiák segíthetnek megkérdőjelezni a gondolatokat, elterelni a figyelmét a túlzott gondolkodásról, és megszüntetni a túlzott gondolkodás negatív hatásait. Ha azonban ezek a stratégiák nem működnek, konzultálnia kell egy mentálhigiénés szakemberrel, aki segíthet a megküzdési készségek és mentális eszközök kifejlesztésében, hogy csökkentse vagy akár meg is szüntesse a túlgondolkodást.
Szerencsére vannak módszerek arra, hogy megállítsuk a túlgondolkodást. Ha aktívan részt veszünk az önreflexióban, szükség esetén támogatást kérünk, és elfogadjuk a növekedési gondolkodásmódot, visszaszerezhetjük az irányítást gondolataink felett, és kikövezhetjük az utat egy kiegyensúlyozottabb és örömtelibb létezés felé. Induljunk el ezen a mentális szabadság felé vezető úton, és fogadjuk el a pozitív gondolkodás erejét általános jólétünk fokozásában.
Anahana mentális egészségügyi erőforrások
Wikis
Megközelítés Elkerülés Konfliktus
Blog
Mentális egészségügyi megbélyegzés
Hogyan hagyjuk abba az aggódást
Hogyan hagyja abba a halogatás
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást
Hivatkozások
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást: Jelek, okok és módszerek a megbirkózásra
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást | 6 elképesztő tipp, ami segíthet
14 módszer a túlgondolkodás megállítására
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
