Mi a perifériás idegrendszer

Az emberi idegrendszer központi idegrendszerre (CNS) és perifériás idegrendszerre (PNS) oszlik. A CNS az agyat és a gerincvelőt foglalja magában. A PNS az emberi testben végighúzódó összes idegrendszert jelenti, amely motoros és érzékszervi információkat továbbít a CNS és a szervek, mirigyek és szövetek között.

Mi a perifériás idegrendszer?

Két perifériás idegrendszer létezik: a szomatikus idegrendszer (SNS) és a vegetatív idegrendszer (ANS). Az SNS felelős az akaratlagos mozgásokért és a környezetből érkező érzékszervi információkért. Az önkéntelen motoros reflexeket is irányítja.

Az ANS szabályozza az önkéntelen funkciókat, például a szívritmust, a vérnyomást és az emésztést. Három saját részleggel rendelkezik. A szimpatikus idegrendszer szabályozza a harc-vagy-menekülés választ, a paraszimpatikus idegrendszer pedig a pihenés és emésztés folyamataiért felelős. Az enterális idegrendszer a másik két ANS-osztálytól függetlenül szabályozza az emésztést.

A PNS az emberi test szinte valamennyi idegét magában foglalja. Ahogy azt el tudja képzelni, ez létfontosságú az általános egészségünk és működésünk szempontjából. A perifériás idegek károsodása az összes testrendszerre hatással van.

Perifériás idegrendszeri anatómia

A perifériás idegrendszer számos különböző idegsejtből, azaz neuronból áll. Minden idegsejtnek van egy sejttestje, vagy szoma, amely tartalmazza a sejtmagot és a sejtorganellákat. Az idegsejtek más idegsejtektől rövid, elágazó rostokon, úgynevezett dendriteken keresztül kapják az információkat. Az axonnak nevezett hosszú nyúlvány továbbítja az idegjeleket a sejttestből más idegsejtekhez és a célszövetekhez.

Minden egyes axont myelinhüvely vesz körül, amely segít az axonok szigetelésében és az idegimpulzusok felgyorsításában. Ezek a hosszú idegrostok kémiai és elektromos impulzusokat szállítanak a központi idegrendszer és a test többi része között. Sok idegrostból álló kötegek együttesen alkotják az idegeket.

A perifériás idegrendszer idegeit funkciójuk, szerkezetük vagy elhelyezkedésük szerint osztályozhatjuk. Az érzékelőidegek felelősek a testből a központi idegrendszer felé történő információküldésért, míg a mozgatóidegek a központi idegrendszerből az izmok felé küldik a jeleket. A vegyes idegek mind érzékszervi, mind motoros rostokat tartalmaznak. Az interneuronok egy kisebb idegfajta, amely más idegeket köt össze, és részt vesz a reflexekben.

Koponya idegek és gerincvelői idegek

A perifériás idegek mindazok a testben lévő idegek, amelyek a központi idegrendszerből - az agyból és a gerincvelőből - erednek. Azokat, amelyek közvetlenül az agyból és a gerincvelőből ágaznak ki, koponya-, illetve gerincvelőidegeknek nevezzük.

A koponyaidegeknek 12 párja van, melyekre az I-XII. római számok utalnak. A koponyaidegek a fejben lévő struktúrákból származó érzékszervi bemeneteket, például a hallást és az érintést továbbítják. Emellett motoros jeleket is továbbítanak az agyból a fejben és a nyakban lévő izmokhoz, amelyek bizonyos akaratlagos mozgást tesznek lehetővé.

Tíz valódi koponyaideg (III-XII.), amelyek az agytörzsből erednek, és a perifériás idegrendszer részének tekinthetők. Az I. és II. koponyaidegek az agykéregből erednek, és általában a központi idegrendszer részének tekintik őket. Az I. koponyaideg a szaglást, a II. koponyaideg pedig a látást irányítja.

A gerincvelői idegek a gerincvelőből erednek, és mindig a perifériás idegrendszerhez tartoznak. Érzékszervi és motoros információkat szállítanak a gerincvelőbe és a gerincvelőből. A gerincvelői idegeknek 31 párja van, és nevük megegyezik azokkal a csigolyaszakaszokkal, amelyekből erednek. Például a nyaki gerincvelői idegek a nyaki gerincvelőből erednek.

A gerincvelői idegek a gerincvelőből kilépve idegplexusokat vagy ideghálózatokat alkotnak, mielőtt különálló idegekre válnának szét. Ezek az idegplexusok segítenek csökkenteni az idegsérülések hatását azáltal, hogy a gerincvelői idegeken keresztül redundáns útvonalakat hoznak létre a jelek számára.

Érzékelő neuronok és motoros neuronok

Érzőidegek

Az érzékelő neuronok vagy afferens neuronok érzékszervi információkat szállítanak a testből a központi idegrendszerbe. Az érzékszervi receptoroknak három típusa van: exteroceptorok, interoceptorok és proprioceptorok.

Az exteroceptorok a bőr és a nyálkahártyák érzékelő neuronjai. Ezek felelősek a külső környezetből érkező ingerek, például a hőmérséklet, az érintés, a nyomás és a fájdalom érzékeléséért.

Az interoceptorok a belső szervek érzékelő neuronjai. Ezek felelősek a belső környezetből érkező ingerek, például a nyomásváltozások és a pH-érték érzékeléséért. Az interoceptorok a vegetatív idegrendszeren belül működnek.

A proprioceptorok az izmokban és az ízületekben található érzékelő neuronok. Ezek felelősek a testhelyzetre és a mozgásra vonatkozó információk érzékeléséért. A proprioceptorok a szomatikus idegrendszeren belül működnek.

Motoros idegek

A motoros neuronok vagy efferens neuronok a központi idegrendszerből a perifériára továbbítják a válaszjeleket. A motoros neuronok lehetnek gerjesztőek vagy gátlóak, azaz izomműködést okozhatnak vagy megakadályozhatnak. Mind a szomatikus, mind a vegetatív idegrendszer tartalmaz motoros neuronokat.

A szomatikus motoros idegek felelősek a vázizomzat irányításáért, amelyet tudatosan irányíthatunk testünk mozgatására. Minden egyes motoros neuron számos izomrostot innervál, és az ideg ingerlése az izom összehúzódását okozza.

Másrészt a vegetatív motoros idegek irányítják a szívizmot a szívben és a simaizmot az emésztőrendszerben, a mirigyekben és más belső szervekben. A szív- és a simaizmot nem tudjuk tudatosan irányítani.

Idegrost vezetési sebesség

A perifériás idegrostok altípusainak többféle osztályozási rendszere létezik aszerint, hogy érzékszervi vagy motoros funkcióval rendelkeznek-e. A különböző rendszerek között átfedések lehetnek a vegyes idegek miatt, ezért a perifériás idegrostok csoportosításának legegyszerűbb módja összességében a vezetési sebesség alapján történik.

A gyors altípusok nagy átmérőjűek és myelinizáltak. Ezek közé tartoznak a proprioceptorok, amelyek a testünk környezeten belüli helyzetéről, valamint az ízületeink és vázizmaink nyújtásának mértékéről tájékoztatnak bennünket. Ide tartoznak a szomatikus alfa-motoros rostok is, amelyek a vázizomrostjainkat utasítják az összehúzódásra.

A mérsékelt altípusok lehetnek közepesek vagy kicsik, de mindig myelinizáltak. A közepes rostok gyorsabbak, mint a kicsik. Ezek az altípusok közé tartoznak a mechanoreceptorok (érintés és nyomás), a termoreceptorok (hideg) és a nociceptorok (gyors fájdalom a szabad idegvégződéseken keresztül). Ide tartoznak továbbá a támogató szomatikus motoros rostok és néhány autonóm efferens rost is.

A lassú altípusok kicsik és nem myelinizáltak. Ide tartoznak a nociceptorok (lassú fájdalom a mély idegvégződéseken keresztül), kemoreceptorok (szaglás), termoreceptorok (hő) és néhány autonóm efferens rost.

Általában a szomatikus szenzoros és motoros neuronok gyorsabban vezetnek, mint a vegetatív neuronok. Így tudunk gyors tudatos reakciókat produkálni a környezetünkre.

GYIK: Perifériás idegrendszer

Melyek a perifériás idegrendszer és funkciói?

A perifériás idegrendszer az agyat és a gerincvelőt a test többi részével összekötő ideghálózatot jelenti. Ide tartoznak a koponyaidegek, a gerincvelői idegek és az összes többi, a testben elágazó ideg.

A perifériás idegrendszer felelős azért, hogy a test egész területén lévő érzékszervi receptoroktól bejövő adatokat a központi idegrendszerbe küldje, majd a motoros választ visszaküldje a perifériára.

A perifériás idegrendszernek két fő részlege van: a szomatikus idegrendszer, amely az izommozgás akaratlagos irányításáért felelős, és a vegetatív idegrendszer, amely az önkéntelen életfunkciókért felelős.

Melyek a perifériás idegrendszer egyes rendellenességei?

A perifériás idegrendszer az egész testben szerveket, izmokat és mirigyeket idegesít. Ennek eredményeképpen a perifériás idegkárosodásnak számos következménye lehet.

A perifériás neuropátia a perifériás idegrendszer idegkárosodásának általános megnevezése. Fájdalmat, zsibbadást, bizsergést és gyengeséget okozhat, és számos testi folyamatot megzavarhat. Mind a szomatikus, mind a vegetatív idegek érintettek lehetnek.

A szomatikus idegrendszeri rendellenességek jellemzően a motoros kontrollal kapcsolatosak. Az egyik leggyakoribb az amyotrófiás laterálszklerózis (ALS, más néven Lou Gehrig-kór). További példák a szklerózis multiplex (MS), a porckorongsérv és a becsípődött idegek.

Az autonóm idegrendszeri rendellenességek gyakran megzavarják a normális testi folyamatokat, ami emésztési, anyagcsere-, pszichiátriai, autoimmun és gyulladásos állapotokhoz vezet. Ilyen például a 2-es típusú cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás és a Parkinson-kór.

A kezelés általában a tünetek kezelésére összpontosít, és magában foglalhat fizikoterápiát, gyógyszeres kezelést és műtétet.

Mi károsíthatja a perifériás idegrendszert?

A perifériás neuropátia egyes típusai öröklődnek, vagy olyan biológiai kockázati tényezőkkel rendelkeznek, mint a genetika és a nem. Másoknak környezeti és életmódbeli kockázati tényezői vannak, beleértve a krónikus stresszt, az egészségtelen étrendet, a mozgáshiányt, a vírusokat és a toxinokat.

• Alkohol: A krónikus alkoholfogyasztás perifériás neuropátiához vezethet, amelyet erős fájdalom és égő érzés jellemez, különösen a lábakban. Idővel ez a fájdalomküszöb csökkenéséhez és akár járási nehézségekhez is vezethet. Az etanol neurotoxikus, így csökkentheti az idegrostok sűrűségét, és hibákat okozhat az axonok szerkezetében és működésében.

• Stressz: A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a krónikus és akut stresszhatások, mint például a pénzügyi feszültség, a családon belüli erőszak és a gyermekkori bántalmazás idegkárosodást és a stresszválasz megváltozását eredményezhetik. Ez a károsodás fibromyalgiához vezethet, egy nőknél gyakori krónikus fájdalomhoz, amelyet az orvosok korábban pszichiátriai rendellenességnek hittek.

• Nyugati típusú étrend: A nyugati étrendet a feldolgozott húsok és zsírok magas bevitele, valamint a gyümölcsök és zöldségek alacsony bevitele jellemzi. Számos egészségügyi problémával, többek között idegrendszeri károsodással hozható összefüggésbe.

Az egyik tényező az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) magas tartalma, amelyek olyan élelmiszerekben találhatók, mint a szójaolaj. Ezek a zsírsavak nélkülözhetetlenek sejtmembránjaink számára, de a nyugati étrend 10-20-szor többet tartalmaz a biológiailag szükségesnél. Egy egérmodell-vizsgálat megállapította, hogy a magas omega-6 PUFA-tartalmú étrend perifériás idegkárosodáshoz, perifériás neuropátiához és fájdalomérzékenységhez vezetett.

A magas zsírtartalmú étrend elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet, ami autonóm neuropátiával és emésztési problémákkal jár együtt. Egy tanulmány megállapította, hogy az egerek 20 héten át tartó, magas zsírtartalmú étrenddel való etetése a bélben lévő neuronok méretének és általános egészségi állapotának jelentős csökkenéséhez vezetett.

Hogyan védhetem a perifériás idegrendszeremet?

A perifériás idegrendszer védelme érdekében tehet néhány dolgot: kerülje a dohányzást és az alkoholfogyasztást, táplálkozzon egészségesen, mozogjon rendszeresen, és sérülései vagy betegségei esetén azonnal kapjon kezelést.

• Testmozgás: A rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás számos neuroprotektív hatással bír, többek között csökkenti az oxidatív stresszt és javítja a hangulatot. Emellett csökkentheti az idegkárosodás általános egészségi állapotra gyakorolt hatását is.

A mozgatóidegek károsodása például a vázizomzat degenerációját eredményezheti. Egy vizsgálatban patkányok négy héten át heti öt napon át 60 percig mérsékelt tempóban futottak, és azt találták, hogy ez csökkentette a jövőbeli idegsérülések hatását a vázizomzat egészségére.

• B-vitaminok: Emberi és állati modelleken végzett vizsgálatok szerint a B1-, B6- és B12-vitaminok bevitelének növelése neuroprotektív hatású, és még az idegsérülések és az alkoholos neuropátia által okozott károkat is képes helyreállítani.

A B1-vitaminnak, más néven tiaminnak van a legnagyobb szerepe az idegrendszer egészségében. A tiaminban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a hüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó), a teljes kiőrlésű gabonafélék, a sertéshús, a hal, valamint a dúsított gabonafélék és kenyér. Kiegészítőként is kapható. A B1-vitamin B6-, B12- és E-vitaminnal való kombinált szedése tűnik a leghatékonyabbnak.

ANAHANA FIZIKAI EGÉSZSÉGÜGYI ERŐFORRÁSOK

FIZIKAI EGÉSZSÉG WIKIK

Küzdelem vagy menekülés válasz

Alváshigiénia

Vezetett meditáció az alváshoz

FIZIKAI EGÉSZSÉG BLOGOK

Mi az idegrendszer

Mi a központi idegrendszer

Mi az a Vagus ideg

Mi a perifériás idegrendszer?

Hivatkozások

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539845/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK556027/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539846/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441977/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK554616/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3370340/

https://www.clinexprheumatol.org/abstract.asp?a=15785

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8287645/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4530039/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6081439/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8294980/