Az emberi idegrendszer központi idegrendszerre (CNS) és perifériás idegrendszerre (PNS) oszlik. A CNS az agyat és a gerincvelőt foglalja magában. A PNS az emberi testben végighúzódó összes ideg, amely motoros és érzékszervi információkat küld a központi idegrendszer és a szervek, mirigyek és szövetek között.
A legfontosabb tudnivalók
- Meghatározás: A perifériás idegrendszer (PNS) az agyon és a gerincvelőn kívüli összes idegből áll, amelyek a központi idegrendszert a testtel kötik össze.
- Divíziók: Magában foglalja a szomatikus idegrendszert (akaratlagos mozgások és érzékszervi információk) és a vegetatív idegrendszert (önkéntelen funkciók, mint a szívverés és az emésztés).
- Alkatrészek: A PNS szenzoros neuronokat (afferens) és motoros neuronokat (efferens) tartalmaz.
- Funkciók: A PNS továbbítja az érzékszervi bemenetet a központi idegrendszerbe, és motoros válaszokat közvetít az izmok és mirigyek felé.
- Kár: A perifériás neuropátia fájdalmat, zsibbadást és gyengeséget okozhat, és különböző testfunkciókat befolyásolhat.
Mi a perifériás idegrendszer?
Két perifériás idegrendszer létezik: a szomatikus idegrendszer (SNS) és a vegetatív idegrendszer (ANS). Az SNS felelős az önkéntes mozgásokért és a környezetből érkező érzékszervi információkért. Az önkéntelen motoros reflexeket is irányítja.
Az ANS szabályozza az önkéntelen funkciókat, például a szívritmust, a vérnyomást és az emésztést. Három saját részleggel rendelkezik. A szimpatikus idegrendszer szabályozza a harcolj vagy menekülj választ, a paraszimpatikus idegrendszer pedig a pihenés és emésztés folyamataiért felelős. Az enterális idegrendszer a másik két ANS-osztálytól függetlenül irányítja az emésztést.
A PNS az emberi test szinte valamennyi idegét magában foglalja. Ahogy azt el tudja képzelni, ez létfontosságú az általános egészségünk és működésünk szempontjából. A perifériás idegek károsodása valamennyi testi rendszerre hatással van.
Perifériás idegrendszeri anatómia
A perifériás idegrendszer számos különböző idegsejtből, azaz neuronból áll. Minden idegsejtnek van egy sejttestje, vagy szoma, amely tartalmazza a sejtmagot és a sejtorganellákat. Az idegsejtek más idegsejtektől rövid, elágazó rostokon, úgynevezett dendriteken keresztül kapják az információkat. Az axonnak nevezett hosszú nyúlvány továbbítja az idegjeleket a sejttestből más idegsejtekhez és célszövetekhez.
Minden egyes axont myelinhüvely vesz körül, amely segít az axonok szigetelésében és az idegimpulzusok felgyorsításában. Ezek a hosszú idegrostok kémiai és elektromos impulzusokat közvetítenek a központi idegrendszer és a test többi része között. A sok idegrostból álló kötegek együtt alkotják az idegeket.
A perifériás idegrendszer idegeit funkciójuk, szerkezetük vagy elhelyezkedésük szerint osztályozhatjuk. Az érzékelőidegek felelősek a testből a központi idegrendszerbe érkező információk továbbításáért, míg a mozgatóidegek a központi idegrendszerből az izmok felé küldik a jeleket. A vegyes idegek érzékelő és motoros rostokat egyaránt tartalmaznak. Az interneuronok egy kisebb idegfajta, amely más idegeket köt össze, és részt vesz a reflexekben.
Koponya idegek és gerincvelői idegek
A perifériás idegek mindazok a testben lévő idegek, amelyek a központi idegrendszerből - az agyból és a gerincvelőből - erednek. Azokat, amelyek közvetlenül az agyból és a gerincvelőből ágaznak ki, koponya-, illetve gerincvelőidegeknek nevezzük.
A koponyaidegeknek 12 párja van, melyekre az I-XII. római számok utalnak. A koponyaidegek a fejben lévő struktúrákból származó érzékszervi bemeneteket, például a hallást és az érintést továbbítják. Emellett motoros jeleket is továbbítanak az agyból a fej és a nyak izmaihoz, amelyek bizonyos akaratlagos mozgást tesznek lehetővé.
Tíz valódi koponyaideg (III-XII.), amelyek az agytörzsből erednek, és a perifériás idegrendszer részének tekinthetők. Az I. és II. koponyaidegek az agykéregből erednek, és általában a központi idegrendszer részének tekintik őket. Az I. agyideg a szaglást, a II. agyideg pedig a látást irányítja.
A gerincvelői idegek a gerincvelőből erednek, és mindig a perifériás idegrendszerhez tartoznak. Érzékszervi és motoros információkat szállítanak a gerincvelőbe és a gerincvelőből. A gerincvelőidegek 31 párja létezik, és nevük megegyezik a csigolyaszakaszokkal, amelyekből erednek. Például a nyaki gerincvelői idegek a nyaki gerincvelőből erednek.
A gerincvelői idegek a gerincvelőből kilépve idegplexusokat vagy ideghálózatokat alkotnak, mielőtt különálló idegekre válnának szét. Ezek az idegplexusok segítenek csökkenteni az idegkárosodás hatását azáltal, hogy a gerincvelői idegeken keresztül redundáns jelátviteli utakat hoznak létre.
Érzékelő neuronok és motoros neuronok
Érzőidegek
Az érzékelő neuronok, vagy afferens neuronok a testből származó érzékszervi információkat továbbítják a központi idegrendszerbe. Az érzékszervi receptoroknak három típusa van: exteroceptorok, interoceptorok és proprioceptorok.
Az exteroceptorok a bőr és a nyálkahártyák érzékelő neuronjai. Felelősek a külső környezetből érkező ingerek, például a hőmérséklet, az érintés, a nyomás és a fájdalom érzékeléséért.
Az interoceptorok a belső szervek érzékelő neuronjai. Felelősek a belső környezetből érkező ingerek, például a nyomásváltozások és a pH-érték érzékeléséért. Az interoceptorok a vegetatív idegrendszerben működnek.
A proprioceptorok az izmokban és az ízületekben található érzékelő neuronok. Felelősek a testhelyzetre és a mozgásra vonatkozó információk érzékeléséért. A proprioceptorok a szomatikus idegrendszerben működnek.
Motoros idegek
A motoros neuronok vagy efferens neuronok a központi idegrendszerből a perifériára továbbítják a válaszjeleket. A motoros neuronok lehetnek gerjesztőek vagy gátlóak, vagyis képesek izomműködést kiváltani vagy megakadályozni. Mind a szomatikus, mind a vegetatív idegrendszer tartalmaz motoros neuronokat.
A szomatikus motoros idegek felelősek a vázizomzat irányításáért, amelyet tudatosan irányíthatunk testünk mozgatására. Minden egyes motoros neuron számos izomrostot innervál, és a neuron ingerlése az izom összehúzódását okozza.
Másrészt a vegetatív motoros idegek irányítják a szívizmot a szívben és a simaizmot az emésztőrendszerben, a mirigyekben és más belső szervekben. Nem tudjuk tudatosan irányítani a szív- és a simaizmot.
Idegrost vezetési sebesség
A perifériás idegrostok altípusainak többféle osztályozási rendszere létezik aszerint, hogy érzékszervi vagy motoros funkcióval rendelkeznek-e. A különböző sémák között átfedések lehetnek a vegyes idegek miatt, ezért a perifériás idegrostok csoportosításának legegyszerűbb módja a vezetési sebesség alapján történő csoportosítás.
A gyors altípusok nagy átmérőjűek és myelinizáltak. Ezek közé tartoznak a proprioceptorok, amelyek tájékoztatnak minket a testünk környezeten belüli helyzetéről, valamint az ízületeink és vázizmaink nyújtásának mértékéről. Ezek közé tartoznak a szomatikus alfa-motoros rostok is, amelyek a vázizomrostjainkat utasítják az összehúzódásra.
A mérsékelt altípusok lehetnek közepesek vagy kicsik, de mindig myelinizáltak. A közepes szálak gyorsabbak, mint a kis szálak. Ezek az altípusok közé tartoznak a mechanoreceptorok (érintés és nyomás), a termoreceptorok (hideg) és a nociceptorok (gyors fájdalom a szabad idegvégződéseken keresztül). Ezek közé tartoznak a támogató szomatikus motoros rostok és néhány autonóm efferens rost is.
A lassú altípusok kicsik és nem myelinizáltak. Ezek közé tartoznak a nociceptorok (lassú fájdalom a mély idegvégződéseken keresztül), kemoreceptorok (szaglás), termoreceptorok (hő) és néhány autonóm efferens rost.
Általában a szomatikus szenzoros és motoros neuronok gyorsabban vezetnek, mint a vegetatív neuronok. Így tudunk gyors tudatos reakciókat produkálni a környezetünkre.
Gyakran ismételt kérdések
Melyek a perifériás idegrendszer és funkciói?
A perifériás idegrendszer az agyat és a gerincvelőt a test többi részével összekötő ideghálózatot jelenti. Ide tartoznak a koponyaidegek, a gerincvelői idegek és az összes többi, a testben elágazó ideg.
A perifériás idegrendszer felelős azért, hogy a test egész területén lévő érzékszervi receptoroktól bejövő adatokat a központi idegrendszerbe küldje, majd a motoros választ visszaküldje a perifériára.
A perifériás idegrendszernek két fő részlege van: a szomatikus idegrendszer, amely az izommozgás akaratlagos irányításáért felelős, és a vegetatív idegrendszer, amely az önkéntelen életfunkciókért felelős.
Melyek a perifériás idegrendszer egyes rendellenességei?
A perifériás idegrendszer az egész testben szerveket, izmokat és mirigyeket idegesít. Ennek eredményeképpen a perifériás idegkárosodásnak számos következménye lehet.
A perifériás neuropátia a perifériás idegrendszer idegkárosodásának általános megnevezése. Fájdalmat, zsibbadást, bizsergést és gyengeséget okozhat, és számos testi folyamatot megzavarhat. Mind a szomatikus, mind a vegetatív idegek érintettek lehetnek.
A szomatikus idegrendszeri rendellenességek jellemzően a motoros kontrollal kapcsolatosak. Az egyik leggyakoribb az amyotrófiás laterálszklerózis (ALS, más néven Lou Gehrig-kór). További példák a szklerózis multiplex (MS), a porckorongsérv és az idegbecsípődés.
Az autonóm idegrendszeri rendellenességek gyakran megzavarják a normális testi folyamatokat, ami emésztési, anyagcsere-, pszichiátriai, autoimmun és gyulladásos állapotokhoz vezet. Ilyen például a 2-es típusú cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás és a Parkinson-kór.
A kezelés általában a tünetek kezelésére összpontosít, és magában foglalhat fizikoterápiát, gyógyszeres kezelést és műtétet.
Mi károsíthatja a perifériás idegrendszert?
A perifériás neuropátia egyes típusai öröklődnek, vagy olyan biológiai kockázati tényezőkkel rendelkeznek, mint a genetika és a nem. Másoknak környezeti és életmódbeli kockázati tényezőik vannak, beleértve a krónikus stresszt, az egészségtelen táplálkozást, a mozgáshiányt, a vírusokat és a toxinokat.
-
Alkohol: A krónikus alkoholfogyasztás perifériás neuropátiához vezethet, amelyet erős fájdalom és égő érzés jellemez, különösen a lábakban. Idővel ez a fájdalomküszöb csökkenéséhez és akár járási nehézségekhez is vezethet. Az etanol neurotoxikus, így csökkentheti az idegrostok sűrűségét, és hibákat okozhat az axonok szerkezetében és működésében.
-
Stressz: Újabb tanulmányok arra utalnak, hogy a krónikus és akut stresszhatások , például a pénzügyi feszültség, a családon belüli erőszak és a gyermekkori bántalmazás idegkárosodást és a stresszválasz megváltozását eredményezhetik. Ez a károsodás fibromyalgiához vezethet, egy nőknél gyakori krónikus fájdalomhoz, amelyet az orvosok korábban pszichiátriai rendellenességnek hittek.
-
Nyugati típusú étrend: A nyugati étrendre jellemző a feldolgozott húsok és zsírok magas bevitele, valamint a gyümölcsök és zöldségek alacsony bevitele. Számos egészségügyi problémával, többek között idegrendszeri károsodással jár.
Az egyik tényező az omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) magas tartalma, amelyek olyan élelmiszerekben találhatók, mint a szójaolaj. Ezek a zsírsavak nélkülözhetetlenek sejtmembránjaink számára, de a nyugati étrend 10-20-szor többet tartalmaz a biológiailag szükségesnél. Egy egérmodell-vizsgálat megállapította, hogy a magas omega-6 PUFA-tartalmú étrend perifériás idegkárosodáshoz, perifériás neuropátiához és fájdalomérzékenységhez vezetett.
A magas zsírtartalmú étrend elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet, ami autonóm neuropátiával és emésztési problémákkal jár együtt. Egy tanulmány szerint az egerek 20 héten át tartó, magas zsírtartalmú étrenddel való etetése a bélben lévő neuronok méretének és általános egészségi állapotának jelentős csökkenéséhez vezetett.
Hogyan védhetem a perifériás idegrendszeremet?
A perifériás idegrendszer védelme érdekében tehet néhány dolgot: kerülje a dohányzást és az alkoholfogyasztást, táplálkozzon egészségesen, mozogjon rendszeresen, és sérülései vagy betegségei esetén azonnal kapjon kezelést.
-
Gyakorlat: A rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás számos neuroprotektív hatással bír, többek között csökkenti az oxidatív stresszt és javítja a hangulatot. Csökkentheti az idegkárosodás általános egészségre gyakorolt hatását is.
A mozgatóidegek károsodása például a vázizomzat degenerációját eredményezheti. Egy vizsgálatban patkányok négy héten át heti öt napon át 60 percig mérsékelt tempóban futottak, és megállapították, hogy ez csökkentette a jövőbeli idegsérülések hatását a vázizomzat egészségére.
-
B-vitaminok: Emberi és állati modelleken végzett vizsgálatok megállapították, hogy a B1-, B6- és B12-vitaminok bevitelének növelése neuroprotektív hatású, és még az idegsérülések és az alkoholos neuropátia által okozott károkat is képes helyreállítani.
A B1-vitaminnak, más néven tiaminnak van a legnagyobb szerepe az idegrendszer egészségében. A tiaminban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a hüvelyesek (pl. bab, lencse, borsó), a teljes kiőrlésű gabonafélék, a sertéshús, a hal, valamint a dúsított gabonafélék és kenyér. Kiegészítőként is kapható. A B1-vitamin B6-, B12- és E-vitaminnal való kombinált szedése tűnik a leghatékonyabbnak.
Hivatkozások
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539845/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK556027/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK539846/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441977/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK554616/
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.
