4 min read

Mi a központi idegrendszer

Talán már tudja, hogy a központi idegrendszer (CNS) a test egyik legkritikusabb része. Az agy és a test többi része között üzeneteket küld és fogad az idegsejtek, azaz neuronok segítségével, amelyek ezeket az üzeneteket továbbítják.

 

MI A KÖZPONTI IDEGRENDSZER?

a központi idegrendszer magyarázata

A központi idegrendszer lehetővé teszi, hogy gondolkodjon, érezzen és mozogjon. A légzéstől és a szívveréstől kezdve a tapintásig és az ízlelésig mindenért felelős. Koordinálja mozgását és tevékenységeit, és segít reagálni a környezetére. Egészséges központi idegrendszer nélkül nagyon nehéz lenne mindennapi életet élni.

 

KÖZPONTI IDEGRENDSZER VS. PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER

A központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer illusztrációja

 

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, míg a perifériás rendszer (PNS) az összes idegből áll, amely az agyból és a gerincvelőből a test többi részébe ágazik. Ez a két rendszer együttesen alkotja az Ön idegrendszerét.

A központi idegrendszer felelős az információk feldolgozásáért és a test tevékenységének koordinálásáért. Ezt a perifériás idegrendszerből érkező jelek küldésével és fogadásával teszi. A perifériás rendszer viszont üzeneteket közvetít oda-vissza a központi idegrendszer és a test többi része között. Ez az egyik lenyűgöző együttműködési tevékenység, amely minden másodpercben zajlik a testedben, még akkor is, amikor alszol.

 

AGY ÉS GERINCVELŐ

Az agy és a gerincvelő a központi idegrendszer alkotórészei. Gondoljon úgy az agyra, mint az összes testi tevékenység központjára - a gerincvelőn keresztül parancsokat küld a test többi részének. Az agynak négy fő része van: a nagyagy, a kisagy, a kisagy és az agytörzs, amelyek mindegyike különböző funkciókért felelős területekre bontva.

A másik oldalon van a gerincvelő. A gerincvelő egy hosszú, vékony idegcső, amely az agytól a hát alsó részéig húzódik, a gerinc csigolyái által biztonságosan védve. A koponyaidegek szintén az agyból ágaznak ki, és összekötik azt a szemmel, a füllel, az orral és a fej egyéb részeivel.

 

KÉT FÉLTEKE

a bal és a jobb agyfélteke ábrázolása az agyban

Az emberi agy két féltekére, az úgynevezett agyféltekékre oszlik. A két agyféltekét a corpus callosum nevű idegrostköteg köti össze. Mindkét félteke érzékszervi információkat kap a test másik feléből, és motoros információkat továbbít a test másik felébe.

Mindegyik félteke különböző funkciókra specializálódott területekkel rendelkezik. Például a nyelvi és belső gondolkodási folyamatokat inkább a bal félteke irányítja, míg az érzelmi és nem verbális folyamatokat a jobb félteke. A bal és jobb agyfélteke közötti különbségeket gyakran eltúlozzák a népszerű médiában, de általában mindkét agyféltekénket egyformán használjuk.

 

CEREBRUM

A nagyagy az agy domináns része, amely a tudatosságért, a mozgásért és az összetettebb kognitív folyamatokért, például az érvelésért és a döntéshozatalért felelős.

Az agykéreg az agyvelő legkülső és legjelentősebb része. Négy lebenyből áll, amelyek sajátos funkciókkal rendelkeznek:

Homloklebeny: problémamegoldás és ítélőképesség, kifejező nyelv, személyiség és finommotoros kontroll.

Parietális lebeny: az olyan szomatoszenzoros információk feldolgozása, mint az érintés, a hőmérséklet és a testhelyzet.

Nyakszirti lebeny: vizuális feldolgozás, az agy központja.

Temporális lebeny: auditív feldolgozás és nyelvi megértés.

Az agyvelő más alapvető struktúrákat is tartalmaz, mint például a hippokampusz (tanulás és emlékezetképzés), az amygdala (érzelemfeldolgozás) és a bazális ganglionok (mozgásszabályozás és viselkedési kondicionálás).

 

DIENCEPHALON

A diencephalon mélyen az agyvelőben helyezkedik el, és a talamuszt és a hipotalamuszt tartalmazza. A talamusz az agyba be- és onnan kiáramló érzékszervi és motoros információk fő átjátszó központja. Segít az alvás és a tudatosság szabályozásában is. A hipotalamusz felelős a homeosztázis fenntartásáért, és olyan dolgokat tart normális szinten, mint a szívritmus, a testhőmérséklet és a hormonok.

 

CEREBELLUM

A kisagy a nagyagy alatt található, és az egyensúlyt és a testtartást szabályozza. Az izomösszehúzódásokat nem tudja kezdeményezni, de biztosítja, hogy az akaratlagos mozgások zökkenőmentesek és összehangoltak legyenek.

 

BRAINSTEM

Az agytörzs összeköti az agyvelőt a gerincvelővel, és három részből áll. A hosszúkás agyvelő közvetlenül a gerincvelőhöz kapcsolódik. Ez irányítja az olyan automatikus funkciókat, mint a légzés és a vérnyomás, valamint az olyan reflexszerű cselekvéseket, mint a köhögés, nyelés és hányás. A pons az agytörzs középső szegmense, amely az egyensúlyhoz és a testtartáshoz járul hozzá. A középagy közvetlenül a nagyagy alatt helyezkedik el, és a szemmozgásokat irányítja.

 

MI AZ IDEGRENDSZER FAQ

GYIK a központi idegrendszerről

MI A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ELSŐDLEGES FUNKCIÓJA?

A központi idegrendszer felelős az információk feldolgozásáért és a test tevékenységének koordinálásáért. Ezt a perifériás idegrendszerből érkező jelek küldésével és fogadásával teszi.

 

MI A KÖZPONTI IDEGRENDSZER HÉT FŐ RÉSZE?

A központi idegrendszer hét fő része az agy, a gerincvelő, a nagyagy, a kisagy, a hosszúkás agyvelő, a pons és a talamusz.

 

MI OKOZHATJA A KÖZPONTI IDEGRENDSZER KÁROSODÁSÁT?

Néhány gyakori, a központi idegrendszert érintő betegség az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex. A CNS-t érintő akut események közé tartoznak a stroke és a traumás agy- vagy gerincsérülések. A központi idegrendszer egészsége természetes módon romlik az időskorral, de ezt olyan életmódbeli tényezők, mint a stressz, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alváshiány és a testmozgás hiánya tovább ronthatják.

 

HOGYAN VÉDHETEM A KÖZPONTI IDEGRENDSZEREMET?

Sok mindent megtehetsz, hogy megvédd a központi idegrendszeredet a károsodástól. Néhány tipp: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, elegendő alvás és a stressz hatékony kezelése.

  • Stressz: A krónikus stressz megemelkedett kortizolszintet, perifériás és központi idegrendszeri gyulladást, valamint a központi idegrendszerben lévő védekező immunsejtek, a mikroglia működésének zavarát eredményezi - mindezek hozzájárulnak a kognitív károsodáshoz és a demenciához.
  • Alvás: A rossz és csökkent alvás kognitív károsodással és neuroinflammációval jár. Már egy éjszaka alvásmegvonás is jelentősen növelheti az Aβ-plakkoknak nevezett anyagok mennyiségét az agyban, amelyek fokozzák a gyulladást és hozzájárulnak az Alzheimer-kór kialakulásához.
  • Gyakorlat: Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata 45%-kal csökken. Célszerű heti öt napon 30 perc közepes intenzitású aerob testmozgásra, vagy heti három napon 20 perc erőteljes aerob testmozgásra törekedni.
  • Diéta és bélrendszeri egészség: A mediterrán étrend alkalmazása lassítja a kognitív hanyatlást a normál öregedés során, és elősegíti az egészséges bélmikrobióta kialakulását, csökkentve a gyulladást a központi idegrendszerben. A bélrendszer egészségét az omega-három zsírsavak, a cink, a vas, valamint a D-, A- és E-vitamin megfelelő bevitelével is megóvhatja.

 

MI TÖRTÉNIK, HA A KÖZPONTI IDEGRENDSZER KÁROSODIK?

Ha a központi idegrendszer károsodik, az számos tünetet okozhat. Néhány gyakori probléma a mozgás, az egyensúly és a koordináció problémái, a memória, a gondolkodás és a viselkedés problémái, valamint az érzékelés és az érintés problémái.

 

HOGYAN GYÓGYÍTJA A KÖZPONTI IDEGRENDSZERT?

Erre a kérdésre nem létezik általános válasz. A CNS gyógyításának legjobb módja a károsodást okozó problémától függ. Néhány általános tipp azonban a központi idegrendszer gyógyítására: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése, elegendő alvás és a stressz hatékony kezelése.

  • Gyakorlat: A rendszeres aerob tevékenység javítja a kognitív funkciókat, csökkenti a neuroinflammációt, és pozitív anatómiai és fiziológiai változásokat okoz az enyhe öregedés okozta kognitív hanyatlásban és akár a korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők agyában.
  • Diéta és bélrendszeri egészség: Az egészséges táplálkozás támogatja a fizikai aktivitás gyógyító hatásait. A probiotikumok és a székletanyag-átültetés helyreállítja a normális mikroglia-funkciót és csökkenti az Aβ-plakkokat az Alzheimer-kór egérmodelljeiben. A D-vitamin-pótlás segíthet javítani a kognitív funkciókat Alzheimer-kóros betegeknél.

 

Források

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK442010/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK542179/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537247/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3897366/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538167/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7234821/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7498620/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8126018/

mi az endokrin rendszer

Mi az endokrin rendszer

Az endokrin rendszer olyan mirigyek rendszere, amelyek hormonokat termelnek és bocsátanak ki a véráramba. Ezek a hormonok a szervezet számos...

Continue Reading
mi a skoliózis

Mi a skoliózis

A skoliózis a gerinc rendellenes, oldalirányú görbülete, amely befolyásolja a gerinc szimmetriáját.

Continue Reading
Mik azok a hormonok

Mik a hormonok

A hormonok olyan kémiai hírvivő anyagok a szervezetben, amelyek segítenek szabályozni a különböző testi folyamatokat. Sokféle hormon létezik, és...

Continue Reading