Légzőrendszer

A légzőrendszer az emberi test egyik legfontosabb rendszere, amely a szervezet oxigénellátásáért és a szén-dioxid eltávolításáért felelős.

A legfontosabb tudnivalók

• Meghatározás: A légzőrendszer az oxigénfelvétel és a szén-dioxid eltávolítása szempontjából kulcsfontosságú, magában foglalja az orrot, a szájat, a torkot, a légcsövet és a tüdőt.
• Autonóm idegrendszer: A légzést elsősorban a vegetatív idegrendszer irányítja önkéntelenül, bár önkéntesen is szabályozható.
• Anatómia: A legfontosabb részek közé tartozik az orr, a száj, a torok (garat), a hangszalag (gége), a légcső (trachea) és a tüdő.
• Légzési zónák: A vezetési zóna mozgatja a levegőt, a légzési zóna pedig a vérben zajló gázcserét.
• Gyakori feltételek: A krónikus betegségek közé tartozik az asztma, a COPD, a tüdőrák, a cisztás fibrózis és az alvási apnoe.
• Légzésmunkaelőnyei: A légzésmunka fokozhatja a relaxációt, csökkentheti a stresszt, javíthatja az asztmás tüneteket és csökkentheti a magas vérnyomást.

A légzés elsősorban önkéntelen folyamat, amelyet a vegetatív idegrendszer irányít, de a légzés is irányítható a légzésmunkával. A légzőrendszer számos struktúrát foglal magában, beleértve az orrot, a szájat, a torkot, a légcsövet és a tüdőt.

Hogyan működik a légzőrendszer?

A légzőrendszer elsősorban önkéntelen rendszer, mivel a szervezet autonóm idegrendszere irányítja. A légzőrendszer számos folyamatot tesz lehetővé, de elsősorban a légzést, más néven a légzést szabályozza.

A légzés során a tüdőbe jutó oxigén kicserélődik a testet elhagyó szén-dioxiddal. A légzés főként az agy és a vegetatív idegrendszer által irányított önkéntelen folyamat. Vannak azonban olyan esetek, amikor a légzést önkéntesen szabályozzák. Az önkéntesen irányított légzésre példa az éneklés és a beszéd.

A légzőrendszer is részt vesz a szaglásban. A légzőrendszerben található nyálka segít megvédeni a szervezetet a mikrobáktól és vírusoktól. A légzőrendszer két zónából áll:

• A vezető zóna mozgatja a levegőt a tüdőbe és a tüdőből kifelé
• A légzési zóna oxigént és szén-dioxidot cserél a vérben

A légzőrendszer anatómiája

A légzőrendszer több szervet és rendszert foglal magában, többek között:

• orr
• száj
• torok (garat)
• hangszóró
• légcső
• és a tüdő.

Orr

Az orr lehetővé teszi a levegő bejutását a szervezetbe. A septum az a szerkezet, amely az orr belsejét két orrüregre osztja. Az orr is szűri és tisztítja a szervezetbe jutó levegőt, és eltávolítja a részecskéket és az allergéneket.

A két orrüregben ragacsos nyálka húzódik, amely felfogja a részecskéket és az allergéneket. Ez a nyálka a porszemcsék, baktériumok és más környezeti szennyeződések felfogására szolgál.

Az orrüregben apró szőrszálak is vannak, amelyeket csillóknak neveznek. Ezek az apró szőrszálak az orrüregből a nyálkát a torok hátsó részébe szállítják, ahol lenyelik és a gyomorban semlegesítik.

Az orr képes felmelegíteni és nedvesíteni a levegőt. Belégzéskor a levegő az orrnyálkahártya mellett, az orrmelléküregeken keresztül áramlik a kagylókba. Ez a három redő olyan üreges terek, amelyek melegítik és nedvesítik a légutakat, és segítik az orrfolyást.

Száj

A száj a felső légutak része. A nyelőcső a szájból és a torokból a gyomorba vezető út.

Bár sokkal gyakoribb, hogy az emberek az orrjáratukon keresztül lélegeznek, előfordul a szájlégzés is, azonban ez nem javasolt elsődleges légzési módszerként.

Elsősorban a szájlégzést azért nem javasoljuk, mert a szájlégzés alvászavarokhoz, fogászati problémákhoz és arcszerkezeti eltérésekhez vezethet. A szájlégzés néhány negatív tünete a szájszárazság, a rossz lehelet, a párnákon található nyál, valamint a fogazási hiba, amikor a felső és alsó fogak nem igazodnak megfelelően egymáshoz.

Torok

A torok a légző- és az emésztőrendszer része. Szerkezetileg egy izommal bélelt cső, amely összeköti az orrot és a szájat a gégével (hangszalaggal) és a nyelőcsővel.

Az orrgarat a garat fontos része, mivel az orrhoz csatlakozik, és lehetővé teszi a levegő átjutását.

Hangdoboz

A gége, más néven hangszalag, a garatot (torok) köti össze a légzőrendszer többi részével. Segíti a nyelést, és tartalmazza a hangszálaknak nevezett fontos struktúrát. További funkciói közé tartozik a vokális hangok, például a beszéd és a légzés létrehozása.

Szélcsatorna

A légcsövet orvosilag légcsőnek nevezik. Oxigént és szén-dioxidot szállít a tüdőbe és a tüdőből, és a légutakba vezet. Amikor valaki belélegzik, az oxigéndús levegő az orron vagy a szájon keresztül a légcsövön keresztül a tüdőbe jut.

A nyálka kibéleli a légcsövet, hogy megakadályozza a törmelék bejutását a tüdőbe. A légcsőben is vannak csillók, akárcsak az orrban. A légcső párhuzamosan fut a nyelőcsővel, a csővel, amely az ételt és a folyadékokat a gyomorba szállítja, amikor az étel véletlenül a légcsőbe kerülhet, ami köhögést eredményez.

Légutak és légzsákok

A légcső (trachea) lényegében egy hosszú cső, amely összeköti a gégét (hangszalagot) a tüdőbe vezető hörgőkkel. Ezek a hörgők vagy hörgőcsövek számos alosztályt tartalmaznak, amelyek a levegőből oxigént küldenek a tüdőbe.

Bal és jobb oldali főhörgővel kezdődik, amelyek a tüdőn áthaladó lebenyhörgőkbe vezetnek. Ezek szegmentális ágakká alakulnak, amelyek minden lebeny egy-egy szegmensén keresztül haladnak, hogy végül a legkisebb szegmenst alkotó bronchiolákhoz vezessenek.

A hörgőkben a légutak összeszűkülnek (záródnak) és kitágulnak (nyílnak), hogy szabályozzák a levegő be- és kiáramlását a tüdőbe. A hörgők ezután a külső levegőt az alveolusokba vagy apró légzsákokba szállítják. Ezek a kis légzsákok felelősek a gázcseréért, és apró erek veszik körül őket. Ezért a hörgők a légutak elején vannak.

Tüdő

A tüdő a test közepén elhelyezkedő, nagy, levegővel teli zsákok formájában működik. A mellüregben vagy a mellkasi régióban található. A bordák és alatta védi a tüdő oldalait a rekeszizom. A jobb tüdő három lebenyből vagy szelvényből áll, a bal pedig kettőből. A bal tüdő tartalmazza a szívnyílást, amely helyet biztosít a szívnek. A jobb tüdő közvetlenül a máj felett helyezkedik el.

A tüdőnek két membránja vagy védőrétege van, az egyik magára, a másik pedig a mellüregre hajtva. Ezeket mellhártyának nevezik, és kis mennyiségű folyadékot bocsátanak ki, amely kenőanyagként működik. Emiatt a tüdő a mellkasfalban zökkenőmentesen mozog, és a tüdő kitágul.

Belégzéskor (belégzés) a rekeszizom lefelé, a gyomor felé mozog, a bordaizmok pedig felfelé és kifelé. Ennek eredményeképpen a mellüreg megnagyobbodik, és az oxigénben gazdag levegőt az orron vagy a szájüregben (szájüreg) keresztül a tüdőbe szívja.

Kilégzéskor (kilégzéskor) a rekeszizom ellenkező irányban húzódik össze, és a mellkasfal izmai ellazulnak. Ezután kisebb lesz, és a levegő mozog és kiszorul.

Gyakori légzőrendszeri állapotok

A légzőrendszeri állapotoknak két kategóriája van:

• akut
• krónikus

A krónikus légzőszervi megbetegedések hosszú időn keresztül érintik a légutakat és a légzőrendszer más részeit, beleértve a tüdőt is. A leggyakoribb krónikus légzőszervi betegségek közé tartoznak:

• Asztma
• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• tüdőrák
• cisztás fibrózis
• alvási apnoe.

A krónikus légzőszervi betegségek két legfontosabb kockázati tényezője a dohányfüst, a személyes vagy passzív dohányzás, valamint a levegő minősége. Aki személyesen dohányzik, növeli a tüdőrák, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az asztma kialakulásának kockázatát.

Asztma

Az asztma világszerte a gyermekek és felnőttek nagy részét érinti. A tünetek közé tartozik a légszomj, a mellkasi szorítás és a zihálás. Asztmás rohamok jelentkezhetnek testmozgás, allergéneknek való kitettség, vírusos légúti fertőzések, irritáló füstök vagy gázok után.

A légutak falának gyulladása és szűkülete okozza a tüneteket. Szélsőségesebb asztmás esetekben asztmainhalátorra lehet szükség. A tüdőbe vezető légutak izmait ellazítja, megkönnyítve ezzel a légzést.

Alvási apnoe

Az alvási apnoe olyan rendellenesség, amely alvás közben többszörös légzésszünetet okoz. Ezek a szünetek 10-30 másodpercig tartanak, és az éjszaka folyamán többször is előfordulhatnak.

Az alvási apnoe három típusa létezik:

• obstruktív
• központi
• vegyes

Az obstruktív alvási apnoe a leggyakoribb, amely alvás közbeni elzáródott felső légutakból ered. Az elzáródás gyakran azért alakul ki, mert a torok hátsó részén lévő lágyrészek alvás közben összeesnek és bezáródnak.

Más dolgok is elzárhatják a légutakat, például az ellazult torokizmok, a szűk légutak, a nagy nyelv vagy a torokban lévő extra zsírszövet.

Az alvási apnoe olyan tüneteket is okozhat, mint:

• nappali álmosság
• hangos horkolás
• ziháló
• fulladás alvás közben
• hangulatváltozások
• gyenge koncentráció

A tünetek csökkentésére életmódbeli változtatásokat lehet tenni. Vannak azonban más kezelések is. A folyamatos pozitív légúti nyomás vagy CPAP-gép egy speciális maszk viselését jelenti, amely nyitva tartja a torkot, megállítja a horkolást, és megakadályozza a légzési szüneteket.

COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)

A krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD) akkor beszélünk, ha a tüdő légutai begyulladnak és megvastagodnak. Gyakran krónikus hörghurutnak vagy tüdőtágulásnak is nevezik. A COPD esetében az a szövet, ahol az oxigéncsere zajlik, érintett.

Az oxigén be- és kiáramlása a tüdőbe csökken. Ez megnehezíti a szén-dioxidnak a légkörbe hulladékgázként történő eltávolítását.

A COPD-vel élők számára a betegséggel járó fizikai kihívások hatással lehetnek a hangulatukra és érzelmi egészségükre. A szorongás és a depresszió gyakori ebben a betegpopulációban, bár gyakran nem ismerik fel és nem kezelik őket.

A légszomj tünete szorongást okozhat és pánikrohamot válthat ki. A szorongás fiziológiailag fokozott szellőzést vagy gyorsabb légzést vált ki, ami súlyosbíthatja a légszomjat.

Kutatások bizonyítják, hogy a szorongás és a depresszió kezelése növelheti a betegek COPD-kezeléshez való ragaszkodását, javíthatja a fizikai egészségi állapotot és csökkentheti az egészségügyi költségeket.

A légzőszervi állapotok diagnózisa

A spirometria a tüdőfunkció leggyakoribb vizsgálata. A spirometria azt méri, hogy mennyi levegőt tud a tüdő belélegezni és kilélegezni, és milyen gyorsan tudja kifújni a levegőt.

A légzésterapeuták és más egészségügyi szakemberek a tüdő térfogatának és kapacitásának vizsgálatával foglalkoznak a légzőszervek egészségével. Ezek a tüdő légzési ciklus különböző fázisaiban a tüdőben lévő légmennyiségre vonatkoznak.

Légszennyezés és légzőszervi megbetegedések

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a légszennyezést az emberi egészségre nézve jelentős aggodalomra ad okot. Az adatok azt mutatják, hogy a világ lakosságának nagy része (99%) a WHO irányelveit meghaladó levegőt lélegzik be. Az alacsony és közepes jövedelmű országok nagyobb mértékben vannak kitéve olyan káros anyagoknak, mint a szén-dioxid.

A légszennyezés, legyen az beltéri vagy kültéri, egészségügyi problémákat okozhat, különösen azoknál, akiknek tüdőbetegségük van. A légszennyezés irritálhatja, gyulladásba hozhatja és elpusztíthatja a tüdőszövetet. Ez még alacsony szinteken is lehetséges.

A gyermekek, az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők esetében nagyobb a légszennyezés miatti megbetegedés kockázata.

A helyi levegőminőségi indexek könnyen elérhetők a telefonok időjárási alkalmazásain. Ha a kültéri légszennyezettség magas, a legjobb, ha bent marad. A légköri szén-dioxid magas szintje hozzájárulhat ehhez a problémához.

A légzőrendszeri légzés alapjai

A légzőmunka magában foglalja a rekeszizomból vagy a hasból történő mély légzést , amely elősegíti az ellazulást.

A légzésmunka mögött álló tudomány a vegetatív idegrendszert érinti, amely két részből áll.

A szimpatikus idegrendszer a harc vagy menekülés reakciója.

A paraszimpatikus idegrendszer a pihenésre és emésztésre adott válasz. A légzőmunka a szimpatikus ellen hat a paraszimpatikus részleg aktiválásával. Például hörgőtágulást okozhat a hörgők ellazításával.

A légzésmunka lehetséges előnyeit széleskörűen kutatták, és azt mondják, hogy:

• csökkenti a stresszt

• enyhíti a poszttraumás stressz zavarát

• javítja az asztmás tüneteket

• csökkenti a magas vérnyomást

Források

Krónikus légúti betegségek - Canada.ca

Élet COPD-vel | American Lung Association

COPD és érzelmi egészség | Amerikai Tüdőszövetség

Az aorta anatómiája | Clevelandclinic.org

Légszennyezés

Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI)

Légzőrendszer: Légzési funkciók - LabXchange

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.