Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a migrén az összes betegség közül a hetedik legrokkantságot okozó betegség. Becslések szerint világszerte az emberek 10%-a szenved migréntől.
A legfontosabb tudnivalók
- Meghatározás: A migrén súlyos, lüktető fejfájás, amelyet gyakran émelygés, valamint fény- és hangérzékenység kísér.
- Migrénes rendellenesség: Különböző fázisokat és típusokat foglal magában, beleértve az epizodikus, krónikus, vestibuláris, hasi és retinális migrént.
- Kockázati tényezők: Az életkor (20-50 év), a nem (nőknél gyakoribb) és a genetika befolyásolja a migrént.
- Okok: Az idegjeleket és az ereket érintő rendellenes agyi aktivitással függ össze.
- Kezelés és megelőzés: Gyógyszerek, életmódváltás, stresszkezelés és gyermekkori migrénmegelőzési technikák.
- Tünetek: Magában foglalja a migrénes fejfájást, hányingert, hányást, fény- és hangérzékenységet.
Mi a migrén?
A migrén egyike a sok fejfájás-rendellenességnek, amely súlyos lüktető fájdalmat vagy lüktető érzést okozhat a fej egyik vagy mindkét oldalán. A Nemzetközi Fejfájás Társaság a migrént a rohamok száma és a fájdalom gyakorisága alapján határozza meg (legalább öt migrénes roham, amelyek kezeletlenül 4-72 óra között tartanak).
A migrénes fejfájással járó gyakori tünetek közé tartozik a hányás, a hányinger, valamint a fény- és hangérzékenység. Egyéb tünetek lehetnek beszédzavarok, aurák, étvágytalanság vagy étvágytalanság. A migrénes migrénben szenvedő egyéneknél előfordulhat, hogy a migrén előtt vagy után villogó fények formájában jelentkezik a migrén. Az aurával járó migrén klasszikus migrénnek is nevezik, amikor a migrén megjelenése előtt figyelmeztető jelek jelentkeznek.
A leggyakoribb migrén az aura nélküli migrén. Egyesek migrénes fájdalmat tapasztalnak a nyakban is, ahol összetéveszthető az izom- vagy ízületi görccsel, vagy az arcon, ahol összetéveszthető az arcüregben jelentkező fejfájással. A migrénes fejfájás arcüreg-szerű tünetekkel is párosulhat, beleértve az arc nyomását, a könnyező szemeket és az orrdugulást. Egyes betegeknél a migrén súlyos és hosszan tartó, a mindennapi tevékenységeket befolyásoló migrén lehet.
Migrén kockázati tényezők
A migrén gyakori kockázati tényezői közé tartozik az életkor, a nem és a kórtörténet. Bár a migrén az élet bármely szakaszában jelentkezhet, leggyakrabban a 20-50 év közötti egyéneket érinti. A fejfájás a 30-as éveiben tetőzhet, és az idősebb kor előrehaladtával enyhül a súlyossága. A nemi hovatartozás is szerepet játszik: a nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek migréntől, mint a férfiak. A gének hozzájárulnak a migrén előfordulási gyakoriságához; az egyén sokkal nagyobb valószínűséggel szenved migrénes fejfájástól, ha egyik vagy mindkét szülője migrénes.
A migrén okai
Bár a migrén pontos okai ismeretlenek, a környezeti, életmódbeli és genetikai tényezők szerepet játszhatnak. A migrén feltételezhetően olyan rendellenes agyi aktivitásra vezethető vissza, amely átmenetileg befolyásolja az agyban lévő vegyi anyagokat, idegjeleket és vérereket. A kutatások szerint a túlműködő idegsejtek jeleket küldenek a trigeminális idegnek, ami a szervezetben kalcitonin génekkel kapcsolatos peptidek (C.G.R.P.) és szerotonin felszabadulását okozza. A C.G.R.P. duzzanatot okoz az agyi erekben, ami migrénes gyulladást és fájdalmat eredményez. A fej egyik oldalán jelentkező fejfájás a fej másik oldalára is átterjedhet, és az egész fejet érintheti.
Epizodikus és krónikus migrén
Az epizodikus migrén azt jelenti, hogy havonta tizenöt napnál kevesebbszer jelentkezik migrén. Az a migrén, amely három vagy több egymást követő hónapban vagy havonta több mint tizenöt napon át jelentkezik, krónikusnak minősül. Az epizodikus migrén krónikus migrénné alakulhat olyan kiváltó okok miatt, mint a túlzott koffeinfogyasztás vagy a gyógyszerek túlzott használata, beleértve a N.S.A.I.D.S.-t, az opioidokat és a barbiturátokat. A fájdalom rosszabbodik, ha az egyének fényre és hangra érzékenyek. A krónikus migrén tünetei közé tartozik a kettős látás, a beszédzavar, az egyensúlyvesztés és a szédülés.
A migrén típusai
Az, hogy a migrén hogyan jelentkezik az egyéneknél, a migrén típusától függ. A vestibuláris migrén például gyakori a mozgásbetegséggel küzdő egyéneknél. A vestibuláris migrén gyakori tünetei közé tartozik a hányinger és hányás, fejfájással vagy anélkül.
A gyermekeket érintő migrén gyakori típusa a hasi migrén, amely hányingert és hányást okoz. A hasi migrénre jellemző a gyomorfájdalom és az étvágytalanság gyermekeknél. Idővel klasszikus migrénes fejfájássá alakulhat. A retinás migrén a migrén egy másik típusa, amely a szemben lévő erek összeszűkülése miatt alakul ki, ami a szem vérellátásának csökkenését okozza. A szemészeti vagy retinális migrén az egyik szem ideiglenes vagy részleges vakságának vagy látáscsökkenésének ismétlődő rohamaival jár.
A migrén fázisai
Prodromás fázis
A migrénes rohamok nem csak azt az időtartamot foglalják magukban, amikor valakinek fáj a feje. A legtöbb egyénnél a támadások három fázisban jelentkeznek. A migrénes roham kezdetén az egyének körülbelül 60%-ánál jelentkeznek a prodrome fázis tünetei. Ezek a finom jelek közé tartoznak a hangulatváltozások, az étvágytalanság, az étel utáni sóvárgás, a székrekedés, a hasmenés, a fokozott vizelés és a gyakori ásítás. Egyesek azonban nem ismerik fel ezeket a jeleket, mint a migrénes roham jeleit.
Aura fázis
A migrénben szenvedők egyharmada tapasztalhat aurát a migrénes roham előtt vagy alatt. Az aura a központi idegrendszerből eredő, reverzibilis és átmeneti látászavarokra és neurológiai tünetekre utal. A tünetek általában fokozatosan, 5-20 perc alatt kezdődnek, és kevesebb mint egy órán át tartanak. Az aurával járó migrén fényvillanások, fekete pontok, hullámos vonalak, hallucinációk vagy alagútlátás formájában jelentkezhet. Egyeseknél előfordulhat a látás teljes elvesztése, zsibbadás vagy bizsergő érzés a test egyik oldalán.
Az aura nélküli migrén a migrén leggyakoribb típusa, amely minden figyelmeztető jel nélkül jelentkezik. Egy másik típus a fejfájás nélküli migrénes aura, más néven csendes migrén, amikor az aura és a migrénes tünetek migrénes fejfájás nélkül jelentkeznek. A csendes migrén, más néven acephalgiás migrén gyengítő tüneteket okozhat, látászavarokkal, látásvesztéssel, a színérzékelés megváltozásával, valamint fény-, hang- és szagérzékenységgel.
A roham során a migrénes fejfájás tompa fájdalomként kezdődik, majd lüktető vagy lüktető fájdalommá fokozódik, amely a fej egyik oldalán jelentkezik. A migrénes fejfájással együtt az egyének mintegy 80%-a émelygést és hányást tapasztal. Az egyének sápadtak, nyirkosak vagy szédülnek. A legtöbb migrénes fejfájás körülbelül négy órán át tart, de a súlyos migrén három napnál tovább is eltarthat.
Migrén fejfájás fázis
A fejfájás fázisában a fájdalom a fej egyik oldaláról a másikra vándorolhat, esetleg az egyén fejének elejét is érintheti. Olyan érzés is lehet, mintha az egyén egész fejét érintené. Az ebben a fázisban jellemző tünetek közé tartozik a fény- és zajérzékenység, hányinger és hányás.
Postdrome fázis
Végül, miután az egyének migrénes fejfájást tapasztalnak, a posztdrómás szakasz akár egy napig is eltarthat olyan tünetekkel, mint a fáradtság, testfájdalom, izomfájdalom/gyengeség, szédülés, koncentrációs zavarok, valamint fény- és hangérzékenység.
Gyermek és felnőtt migrén közötti különbségek
Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a gyermekek migrénes rohamainak megélésében van néhány kritikus különbség. A különbségek közé tartozik a ritkább migrénes roham és a kétoldali fájdalom nagyobb mértékű megtapasztalása az egyoldali, rövidebb ideig tartó migrénes rohamokhoz képest. A kétoldali fájdalom a homlokon keresztül jelentkezik, szemben az egyoldali, a fej egyik oldalán jelentkezővel.
Gyakori migrén kiváltó okok
Azokat az endogén vagy exogén elemeket, amelyek rövid időn belül megnövelik a migrénes roham valószínűségét, migrén kiváltó tényezőknek nevezzük. A kiváltó okok közé tartozik a stressz , valamint az olyan ételek és italok, mint az élelmiszer-adalékanyagok, az érlelt sajt, az alkohol és a mononátrium-glutamát. A hormonális változások szintén gyakori migrén kiváltó okok a nőknél. Sok nő tapasztalja, hogy a migrénes rohamok a terhesség, a menopauza vagy a menstruációs ciklus alatti ösztrogénszint-ingadozás miatt jelentkeznek. A menstruációs ciklus után három nappal vagy a menstruáció kezdete előtt két nappal jelentkező migrént menstruációs migrénnek nevezzük.
A tünetek közé tartozhat az aura nélküli migrén, a fej egyik oldalán lüktető fájdalom, hányinger, hányás és fokozott fényérzékenység. A menstruációs migrén az ösztrogénszint csökkenése miatt alakul ki, és kiválthatja a stressz, a koffein vagy az étkezés kihagyása. A hormonális és fogamzásgátló gyógyszerek, például a fogamzásgátlók szintén súlyosbíthatják a migrénes fejfájást.
A migrén kiváltó okai közé tartozik még az étkezések kihagyása, a koffeinfogyasztás, a kiszáradás, valamint az időjárás vagy az érzékszervi ingerek hirtelen változása . A migrénes fejfájással összefüggésbe hozható időjárási változások közé tartozik a magas páratartalom, a túlzott hőség, a viharok, a légnyomás változása és a zivatarok.
Bár az időjárás változásait nem lehet befolyásolni, az egyéneknek azt kell tenniük, ami a migrénjük számára kedvező. Ezenkívül az erős szagok, például a füst, a parfümök és a festékhígítók egyeseknél migrént váltanak ki. A migrén megelőzésében kulcsfontosságú az egyén kiváltó okainak azonosítása és megértése.
Nem minden közös kiváltó ok van jelen minden egyénnél, és a migrénes egyének másképp élik meg a kiváltó okokat. A kiváltó okok nyomon követése összetettebb lehet, és alapos megfontolást igényel. Fontos, hogy a migrénben szenvedő egyének azonosítsák és megértsék a kiváltó okokat.
Hogyan diagnosztizálják a migrént?
A migrén diagnosztizálására nincsenek szabványos vizsgálatok. Az orvos azonban a migrén diagnosztizálásának néhány módja közé tartozik az egyén által leírt tünetek alapján, vagy az orvos megkérdezheti az illetőt a családi kórtörténetéről. Ezenkívül az orvosok fizikai vizsgálatokat is végezhetnek a fejfájás okának megállapítása érdekében. Az orvos agyi képalkotó vizsgálatokat is elrendelhet, például agyi C.A.T.-vizsgálatot és M.R.I.-t, vagy vérvizsgálatot. Arra is megkérhetik az egyéneket, hogy vezessenek migrénes naplót, és azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek kiválthatják a migrénjüket.
Migrén kezelések
A gyakori migrénkezelés a migrénes rohamok súlyosságának és gyakoriságának csökkentését célzó megelőző gyógyszeres kezelés. Az orvosok különböző típusú gyógyszereket használnak a migrén megelőzésére. A megelőző kezelés magában foglalja az eredetileg magas vérnyomásra kifejlesztett vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. Ezek a megelőző gyógyszerek közé tartoznak az angiotenzinreceptor-blokkolók, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, antidepresszánsok, például triciklikus antidepresszánsok, szerotonin-norepinefrin és görcsoldó gyógyszerek, valamint a valproinsavak.
Az egészségügyi szolgáltatók azt javasolják, hogy a migrénes betegek 2-3 hónapon keresztül szedjenek egy vagy több megelőző gyógyszert a hatékonyság értékeléséhez, hacsak nem tapasztalnak mellékhatásokat. A megelőző vagy abortív gyógyszerek a fejfájás enyhítésére és a fájdalom súlyosabbá válásának megakadályozására összpontosítanak.
A migrénes fejfájás újabb és drágább gyógyszerei közé tartoznak a kalcitonin-génnel kapcsolatos peptidek vagy receptoraik elleni antitestek és antagonisták. A C.G.R.P.-gátlók egy génhez kapcsolódó peptidet blokkolnak, amely a migrénes roham során megemelkedik, ami segíthet megelőzni a migrénes fejfájást. A krónikus migrén megelőző kezelése magában foglalja a topiramátot és a botulinum toxin A-t. Egyéb orvosi eszközök, amelyek segíthetnek a migrén kezelésében, a nem invazív vagusideg-stimuláció, a külső trigeminális idegstimulátor és a transzkraniális mágneses stimuláció.
A gyakori migrén kezelése magában foglalhat olyan fizikai kezeléseket, mint a masszázs, az akupresszúra, az akupunktúra, a csontkovácsolás és a craniosacralis terápia, amelyek segítenek enyhíteni a fejfájás tüneteit. Fontos azonban, hogy az alternatív kezelések kipróbálása előtt konzultáljon az orvossal. A megfelelő kezelés meghatározásához elengedhetetlen, hogy az egyén leírja a fejfájás tüneteit, beleértve a tünetek súlyosságát és gyakoriságát.
Azoknak a nőknek, akiknek a migrénes tünetei a menstruációs ciklusukhoz kapcsolódnak, és menstruációval összefüggő migrént tapasztalnak, a hormonterápia segíthet az egyéb tüneteken.
Fájdalomcsillapítók okozta szövődmények
A túl gyakran fájdalomcsillapítót szedő egyéneknél súlyos gyógyszer-túlhasználati fejfájás jelentkezhet. A gyógyszeres túlhasználat okozta fejfájás kockázata akkor a legnagyobb, ha az egyén koffein, paracetamol és aszpirin kombinációját szedi. Az ibuprofent vagy aszpirint 14 napnál hosszabb ideig, illetve a triptánokat havonta kilenc napnál hosszabb ideig szedő betegek szintén kiválthatják a gyógyszeres túlhasználat okozta fejfájást. A gyógyszeres túlhasználat okozta fejfájás akkor fordul elő, amikor a gyógyszer már nem hatékony a migrénes fájdalom enyhítésében, és fejfájást okoz. A ciklus folytatódik, ahogy az ember több gyógyszert használ.
Egyes migréngyógyszerek az ereket is szűkíthetik, ezért a szívbetegség vagy szívroham kockázatának kitett egyéneknek használat előtt konzultálniuk kell egészségügyi szakemberrel. Alternatívaként terhes nőknek és más társbetegségben szenvedő betegeknek a használat és a mellékhatások értékelése előtt konzultálniuk kell egészségügyi szolgáltatójukkal.
Hogyan előzhetjük meg a migrént?
A migrén megelőzése a S.E.E.E.D.S. természetes módszer alkalmazásával történik. Az egyén megelőzheti a migrént a S.E.E.E.D.S. öt hatékony lépésével, ami az alváshigiéniát, a rendszeres és egészséges étkezést, a rendszeres testmozgást, a migrénes napló vezetését és a stresszkezelést jelenti.
Alvás
Az alváshiány vagy a rendszertelen alvás migrént vagy migrénes rohamot válthat ki. Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a migrénben szenvedők akár nyolcszor nagyobb valószínűséggel küzdenek alvásproblémákkal, mint mások. Az alváshigiénia javításának néhány módja közé tartozik a szabványos és rendszeres alvási rutin követése, a szoba hűvös és sötét tartása, a hálószobában az elektronikai eszközök használatának kerülése, valamint a lefekvés előtti relaxációs technikák alkalmazása.
Rendszeres étkezés
A rendszeres és egészséges étkezés nagy különbséget jelenthet, különösen az éhségérzetet kiváltó egyének esetében. A migréntől szenvedő egyének számára általában előnyös a viszonylag magas fehérjetartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételek fogyasztása, hogy elkerüljék a vércukorszint ingadozását. A legnagyobb kihívást annak felmérése jelenti, hogy bizonyos élelmiszerek migrént vagy fejfájást váltanak-e ki, mivel ez egyénenként jelentősen eltérhet.
Ezért fontos felismerni, hogy milyen étrend vagy ételek váltják ki a fejfájást. Néhány általános stratégia azonban, amelyet el lehet fogadni, a következő: legalább napi háromszori étkezés, a koffeinfogyasztás abbahagyása vagy korlátozása, valamint a napi 7-8 pohár víz elfogyasztásával történő folyadékpótlás.
Gyakorlat
A mérsékelt és rendszeres testmozgás hatékony lehet a migrén megelőzésében. Óvatosnak kell lenni, mivel a megerőltető testmozgás és a fizikai aktivitás súlyosbíthatja a rohamot. A testmozgás előnyei közé tartozik az általános egészségi állapot javulása és a jobb alvás. A migrénben szenvedő egyének számára ajánlott gyakorlatok közé tartozik a rendszeres, legalább heti háromszor 30 perces aerobic-gyakorlat, valamint hetente néhányszor körülbelül 30 perc kardió edzés.
Válassza ki a kívánt testmozgást és tevékenységet; kezdje lassan a testmozgás időtartamára és gyakoriságára vonatkozó célok kitűzésével, és fokozatosan növelje a testmozgás gyakoriságát és időtartamát. Ez a fokozatos folyamat segít az egyénnek tartózkodni a megerőltető testmozgástól, amely migrént válthat ki.
Migrén napló
A fejfájás/migrén napló vezetése praktikus eszköz a kiváltó okok, a diagnózis, a gyógyszerek hatékonyságának és a jelenlegi kezelés hatékonyságának kezelésében, lehetővé téve az egyén számára, hogy jobban megértse a betegséget. Például a naplón kívül több alkalmazást is használhatunk a migrénünk/fejfájásunk nyomon követésére.
A napló néhány előnye közé tartozik, hogy segít az orvosnak diagnosztizálni a migrént, megmutatja a támadás mintáját, segít az egyéneknek felismerni a figyelmeztető jeleket és a kiváltó okokat, és értékeli az akut vagy megelőző gyógyszeres kezelést. A naplót mindig tartsa egyszerűen, és rögzítse az alapvető információkat, amelyek hasznosak lehetnek a migrén kezelésében és megelőzésében.
Stresszkezelés
A stressz fokozhatja a migrénes tüneteket. Ezért a stresszkezelésnek alapvető fontosságúnak kell lennie a természetes migrénmegelőzési és -ellenőrzési tervekben. Állítson fel egy napi rutint, amely magában foglalja a pihenőidőket. A relaxációs időszakoknak relaxációs stratégiákból kell állniuk. Ezek közé tartozik például a lassú, mély lélegzetvétel, a lágy relaxáló hangok és a fény, vagy egy nyugtató képre vagy jelenetre való összpontosítás.
A stressz kezelését segítő egyéb ajánlott stratégiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia, a biofeedback, a légzéstechnika, a hála, az irányított meditáció és a mindfulness, valamint a pozitív mantrák.
A migrén prognózisa
Egyeseknél a migrénes fejfájás a stroke kockázati tényezője. A stroke nagyobb kockázatának kitett személyek közé tartoznak a dohányosok, az aurás migrénben szenvedő vagy fogamzásgátló tablettát szedő nők, valamint a magas vérnyomást vagy koleszterinszintet okozó egészségtelen ételeket fogyasztó egyének.
Szakmai segítség
Hívja a 911-et vagy menjen a sürgősségi osztályra, ha az egyén élete legsúlyosabb fejfájását tapasztalja, vagy olyan neurológiai tüneteket, amelyek korábban nem fordultak elő, például egyensúly-, látás- vagy beszédproblémák, bizsergő érzés, bénulás, gyengeség, görcsök, vagy ha a fejfájás fejsérülés után jelentkezik, vagy hirtelen jön. Ha többet szeretne megtudni a migrénről, olvassa el a National Headache Foundation, az American Headache Society és a Migraine Research Foundation forrásait.
Források
Mi a migrén? | Fejfájás | JAMA
https://www.ingentaconnect.com/content/wk/wco/2022/00000035/00000003/art00016
Migrén: Tünetek, okok, diagnózis, kezelés és megelőzés
Migrén - Tünetek és okok - Mayo Clinic
Migrén: Tünetek, okok, kezelés, kiváltó okok és még sok minden más
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
