A SAD néven is ismert szezonális affektív zavar, amely gyakran a téli hónapokban jelentkezik, és a depresszió tüneteit utánozza.
A legfontosabb tudnivalók
- A szezonális affektív zavar (SAD) a súlyos depresszió egyik típusa, amely az évszakok változásához, különösen a téli vagy nyári depresszióhoz kapcsolódik.
- Az SAD tünetei közé tartozik az alvási szokások megváltozása, az alacsony energia és a szociális visszahúzódás, hasonlóan a major depressziós zavarhoz és a bipoláris zavarhoz.
- A kezelések közé tartozik a fényterápia, a beszédterápia és a mentálhigiénés szakemberek támogatása.
- A téli depresszió a tél elején, míg a nyári depresszió a nyár elején jelentkezik.
- Az olyan mentális egészségügyi állapotok, mint a SAD, megfelelő kezeléssel kezelhetőek.
- A szezonális affektív zavar tüneteit rontja a napfény hiánya, ami hatással van a hangulatra és az alvásra.
Mi a szezonális affektív zavar
A szezonális affektív zavar vagy "SAD" a depresszió egy olyan típusa, amely az évszakok változásával együtt jelentkezik. A szezonális affektív zavar közismertebb nevén szezonális depresszió, téli depresszió vagy téli blues. A szezonális affektív zavar jelentős változásokat okoz a hangulatban és a viselkedésben.
A SAD leggyakrabban télen jelentkezik, amikor a nappali órák rövidülnek. A szezonális affektív zavar ritkán érinti az embereket a tavaszi és nyári hónapokban. Mind a téli, mind a nyári szezonális affektív zavar esetében a tünetek minden évben ugyanabban az időben jelentkeznek és távoznak. A tünetek általában az évszakváltás kezdetén, például ősszel enyhén jelentkeznek, majd a szezon közepén, például télen válnak a legsúlyosabbá.
Mik a SAD tünetei?
Mind a nyári, mind a téli szezonális affektív zavar esetében a tünetek szezonális mintázatot követnek, ezért a szezon kezdetén jelentkeznek, és a szezon végén enyhülnek.
A téli szezonális affektív zavar (a leggyakoribb SAD) esetén az emberek gyakran késő ősszel vagy tél elején kezdik magukat rosszul érezni, és alacsony az energiaszintjük. Az emberek elkezdhetnek többet aludni, és napközben több fáradtságot tapasztalhatnak. További tünetek közé tartozik a szomorúság és a szokásosnál több sírás, a reménytelenség érzése és az öngyilkossági gondolatok. Az embereket kevésbé érdeklik azok a tevékenységek, amelyeket korábban élveztek, és elkezdhetnek visszahúzódni a barátaiktól és a családjuktól. További tünetek a súlygyarapodás, a túlfogyasztás, különösen a keményítőtartalmú és édes ételek, valamint a szénhidrát utáni sóvárgás. A téli SAD tünetei gyakran tavasszal vagy kora nyáron kezdenek megszűnni.
A nyári hónapokban szezonális affektív zavarral küzdő embereknél más tünetek jelentkezhetnek, mint a téli hónapokban szezonális affektív zavarral küzdő embereknél. Ezek a tünetek közé tartozhat a fokozott szorongás vagy ingerlékenység, ingerlékenység, alvászavarok és álmatlanság, valamint fogyás.
Mik a szezonális affektív zavar okai?
A téli szezonális affektív zavar esetében a leggyakoribb ok a napfény csökkenése a rövidebb nappali órák miatt. A csökkent napfényexpozíció kémiai változásokat okozhat az agyban, ami a SAD tüneteihez vezethet. A csökkent napfényexpozíció befolyásolhatja a szerotonin aktivitást, ami depressziós tünetekhez vezethet. A szerotonin egy olyan agyi vegyi anyag, amely befolyásolja a hangulatot, az emésztést, az alvást, a csontok egészségét és más testfunkciókat. Az alacsony szerotoninszint összefüggésbe hozható a hangulatzavarokkal és mentális egészségügyi állapotokkal, beleértve a depressziót és a szorongást, valamint az alvási és emésztési problémákat.
A rövidebb nappalok az alvási és ébrenléti minták (cirkadián ritmus) zavarát és a szervezet által termelt melatonin szintjének változását is okozhatják. A napfény csökkenése miatt a melatonin túltermelődése fokozott álmosságot és álmosságot okozhat.
A nyári SAD esetében a tünetek kora tavasszal vagy nyáron kezdődhetnek. A nyári hónapokban előfordulhat, hogy a szervezet nem termel elég melatonint. A melatoninszint csökkenése okozhatja az álmatlanság, a szorongás és az ingerlékenység tüneteit, amelyek a nyári szezonális affektív zavarban jelentkeznek. További tünetek közé tartozik a magas stresszszint és a csökkent étvágy.
A szezonális affektív zavar kialakulásának kockázati tényezői
Más hangulatzavar, például súlyos depressziós zavar vagy bipoláris zavar jelenléte növelheti a szezonális affektív zavar kialakulásának kockázatát. Ezenkívül, ha családtagjai szezonális affektív zavarban vagy más hangulatzavarban szenvednek, az érzékenyebbé teheti Önt a szezonális affektív zavarra.
Az Egyenlítőtől távolabb élés is szerepet játszhat, mivel az évszakok és a nappali órák közötti szélsőségesebb váltakozások miatt. Télen sokkal rövidebb, nyáron pedig sokkal hosszabb lesz a nappali fényidő. Ráadásul az egyenlítőtől távolabb élve kevesebb napfény éri a téli hónapokban. Végül, ha felhős éghajlaton élünk, ahol korlátozott a közvetlen napfénynek való kitettség, az is növelheti a szezonális affektív zavar kialakulásának esélyét.
Milyen kezelési módjai vannak a szezonális affektív zavarnak?
A szezonális affektív zavar egyik kezelési lehetősége télen a fényterápia. A fényterápia során minden nap erős mesterséges fénynek tesszük ki magunkat. A fényterápiához speciális fények és berendezések, például fényterápiás dobozok készülnek.
Az is előnyös, ha a téli hónapokban minél több természetes fénynek tesszük ki magunkat. A napfénynek való kitettség segíti szervezetünket a D-vitamin termelésében. Ezért a korlátozott napfénynek kitett éghajlaton élő emberek számára előnyös lehet a D-vitamin-kiegészítő szedése.
A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás szintén segíthet a szezonális affektív zavar tünetein. Az elegendő alvás biztosítása elengedhetetlen a megfelelő alvási ciklus fenntartásához.
Egyéb kezelések közé tartozhat a jóga, a meditáció vagy a tudatossági gyakorlatok. A meditáció és a mindfulness-gyakorlatok segíthetnek abban, hogy felismerje és megértse érzéseit és érzelmeit. A meditáció is segíthet a szerotoninszint növelésében. A jóga segíthet összekapcsolni az elmét és a testet, és segíthet tudatosítani az évszakok változásával járó változásokat. A jóga és a meditáció is segíthet a stressz kezelésében, és a fizikai aktivitás egy formája lehet, ami segíthet a SAD tünetein.
A pszichoterápia, a beszélgetéses terápia egy formája szintén segíthet a szezonális affektív zavarban szenvedőknek. Végül, egyesek úgy találhatják, hogy az antidepresszáns gyógyszerek, például a szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók segíthetnek a szezonális affektív zavarban.
Gyakran ismételt kérdések a szezonális affektív zavarról
Honnan tudom, hogy SAD-om van-e?
- A tudatosság gyakorlása és a hangulat és az érzelmek ellenőrzése segíthet megérteni a hangulatunkat és az érzéseinket, valamint azt, hogy hogyan változnak az év során.
- Vegye figyelembe, ha bizonyos évszakokkal jelentős hangulatváltozásokat tapasztal.
- Azt is észreveheti, hogy bizonyos évszakokban, különösen a téli hónapokban, megváltozik az alvási szokásai, az étvágya vagy az energiaszintje.
- Legyen nyitott arra, hogy ezeket a változásokat megbeszélje orvosával vagy mentálhigiénés szakemberével.
Hogyan diagnosztizálják a szezonális affektív betegséget?
- Az orvos vagy mentálhigiénés szakember megvizsgálja a tüneteket, a rajongói családi kórtörténetet és az életmódot.
- Az orvosok gyakran megnézik, hogy a tünetek legalább két éven keresztül ugyanabban az évszakban (például ősszel/télen) jelentkeznek-e.
Vannak más nevei is a szezonális affektív zavarnak?
- A szezonális affektív zavar más néven is ismert:
- Téli depresszió
- Téli depresszió
- Szezonális depresszió
- SAD
- Nyári depresszió
Hivatkozások
NIMH " Szezonális affektív zavarok
Szezonális affektív zavar (SAD) - Tünetek és okok - Mayo Clinic
Szezonális affektív zavar (SAD) | CAMH
Szezonális affektív zavar | Johns Hopkins Medicine
Nyári SAD: Hogyan lehet megmondani, hogy megvan-e
Szezonális depresszió (szezonális affektív zavar)
7 tudatos módszer a szezonális affektív zavar kezelésére
Lazítson: Jóga a szezonális depresszió ellen
Öt tipp a téli érzelmi iszap átvészeléséhez - Headspace
Szerotonin: Mi ez, funkció és szintek
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.
