5

Mi az idegrendszer

Utolsó frissítés: október 8, 2022

Featured Image

Table of Contents

Az idegrendszer sejtek és szövetek összetett hálózata, amely üzeneteket közvetít az agy és a test többi része között. Az idegrendszer irányítja a test minden tevékenységét, a légzéstől és a szívveréstől kezdve a mozgásig, a gondolatokig és az érzelmekig. Az idegrendszer két fő részből áll: a központi idegrendszerből (CNS) és a perifériás idegrendszerből (PNS). A CNS az agyból és a gerincvelőből áll. A PNS a gerincvelőből más testrészekbe elágazó összes idegből áll.

 

PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER

a perifériás idegrendszer ábrázolása

A perifériás idegrendszer üzeneteket közvetít a központi idegrendszer és más testrészek között. A PNS szomatikus és vegetatív idegrendszerre oszlik.

A perifériás idegrendszer a következő rendszerekből áll:

 

SZOMATIKUS IDEGRENDSZER

A szomatikus idegrendszer (SNS) irányítja az akaratlagos testfunkciókat, az izommozgást és az érzékszerveket. Ilyen például a járás, az érintés és a látás.

 

AUTONÓM IDEGRENDSZER

A vegetatív idegrendszer (ANS) irányítja a test önkéntelen tevékenységeit, például a szívverést és az emésztést. Az ANS tovább osztható szimpatikus idegrendszerre és paraszimpatikus idegrendszerre.

 

SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER

A szimpatikus idegrendszer (SNS) felelős a "harcolj vagy menekülj" reakcióért. Ez a szervezet vészhelyzeti válaszrendszere, amely felkészít minket arra, hogy veszély esetén vagy harcoljunk, vagy meneküljünk. Az SNS növeli a szívverést, a vérnyomást és a légzést. Emellett a vért az emésztőrendszerből az izmokba tereli, hogy azokat a fizikai aktivitáshoz felhasználhassuk.

 

PARASZIMPATIKUS IDEGRENDSZER

A paraszimpatikus idegrendszer (PNS) felelős a "pihenés és emésztés" válaszért. Ez a szervezet normális, nyugodt állapota, amelyben a szívverés és a vérnyomás alacsony, az emésztőrendszer pedig aktív. A paraszimpatikus idegrendszer lelassítja a szívverést és növeli az emésztőrendszer vérellátását.

A vegetatív idegrendszernek van egy harmadik összetevője is, az úgynevezett bélrendszeri idegrendszer (ENS). Az ENS önállóan működik, és az emésztési funkciókat irányítja, de a szimpatikus és paraszimpatikus részlegek végzik.

 

KÖZPONTI IDEGRENDSZER (CNS)

az agy és a központi idegrendszer ábrázolása

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll, és felelős a perifériás idegrendszer által szállított információk feldolgozásáért és az azokra való reagálásért.

 

BRAIN

Az agy a test minden tevékenységének irányító központja. Információkat kap az érzékszervektől, és jeleket küld a test többi részének. A nagyagy, a kisagy és az agytörzs három jelentős agyrész.

 

CEREBRUM

A nagyagy az agy legjelentősebb része, és felelős a magasabb szintű funkcióinkért, például a gondolkodásért, az érvelésért és a tervezésért. Az agy felelős az érzékszerveinkért is, mint például a látás, a hallás és a tapintás. A nagyagy két féltekére, úgynevezett féltekékre oszlik. Mindkét félteke a test ellentétes oldalát irányítja.

 

CEREBELLUM

A kisagy a koponyaalapon, a nagyagy alatt helyezkedik el. Elsődleges feladata a mozgásunk koordinálása, segít megtartani az egyensúlyt, valamint a járást és a felegyenesedést.

 

BRAINSTEM

Az agytörzs az agynak az a része, amely az agyvelőt és a kisagyat a gerincvelővel köti össze. Számos automatikus funkciót, például a légzést, a szívverést és a vérnyomást vezérli.

 

GERINCVELŐ

A gerincvelő egy hosszú, vékony idegrostköteg, amely az agytörzstől a hát közepén fut végig. A gerincoszlop, vagyis a gerincoszlop veszi körül. A gerincvelő az agy és a test többi része közötti üzeneteket közvetíti. Egyes reflexeket, például a térdrándulás reflexét is ez irányítja.

 

IDEGEK

az idegrendszer, az agy és annak funkciói

Az idegek az idegrendszer autópályái. Üzeneteket szállítanak oda-vissza az agy és a gerincvelő, valamint a test többi része között. Az idegek idegrostokból állnak, amelyek hosszú, vékony szálak, amelyek az idegsejtekből nyúlnak ki. Az idegrostoknak két típusa van: axonok és dendritek.

 

IDEGSEJT, VAGY NEURON

Az idegsejtek vagy neuronok az idegrendszer alapegységei. Ezek felelősek az üzenetek fogadásáért és továbbításáért. Minden idegsejtnek van egy sejttestje, amely tartalmazza a sejtmagot. A sejtmagot egy sejtmembránnak nevezett membrán veszi körül. A sejttest más organellákat is tartalmaz, például mitokondriumokat és lizoszómákat.

 

AXONS

Az axonok hosszú, vékony rostok, amelyek a sejttestből nyúlnak ki. Az axonok üzeneteket szállítanak a sejttesttől más idegsejtekhez, izmokhoz vagy mirigyekhez. Általában fehér, zsíros anyag, a mielin borítja őket. A mielin segít megvédeni az axont, és növeli az üzenetek terjedési sebességét.

 

DENDRITES

A dendritek rövid, vékony rostok, amelyek a sejttestből kiinduló üzeneteket küldik. Más neuronoktól kapnak üzeneteket, és továbbítják azokat a sejttesthez. Általában rövidebbek és vékonyabbak, mint az axonok.

A szinapszis az egyik neuron axonja és a másik dendritjei közötti tér. A szinapszisokon keresztül az üzenetek elektromos impulzusok és kémiai neurotranszmitterek segítségével jutnak el egyik neuronból a másikba.

 

NEURONOK TÍPUSAI

Háromféle neuron létezik: motoros, szenzoros és interneuronok. Egyes neuronok motoros és érzékszervi funkciókat is ellátnak.

 

ÉRZÉKELŐ NEURONOK

Az érzékszervi neuronok felelősek az érzékszervektől az agyba érkező üzenetek továbbításáért. Ezeket afferens neuronoknak is nevezik. Számos érzékelő neuron közé tartoznak az érintés, a hőmérséklet és a fájdalom receptorai.

 

MOTOR NEURONOK

A motoros neuronok felelősek az agyból az izmokba érkező üzenetek továbbításáért. Ezeket efferens neuronoknak is nevezik. Vannak szomatikus és vegetatív motoros neuronok.

 

INTERNEURONS

Az interneuronok az agyban és a gerincvelőben található neuronok. Ezek felelősek a többi neuron közötti üzenetek továbbításáért. Részt vesznek a reflexekben is, mivel az agy megkerülésével közvetlenül az érzékszervi neuronoktól a motoros neuronokhoz továbbítják az információt.

 

IDEGKÁROSODÁS

mit okozhat az idegrendszeri idegkárosodás

Az idegkárosodás lehet sérülés, betegség vagy bizonyos toxinoknak való kitettség következménye. Az idegkárosodás tünetei a neuropátia, és magukban foglalják a zsibbadást, bizsergést és fájdalmat. Az idegkárosodást gyógyszerekkel, műtéttel vagy fizikoterápiával lehet kezelni. Egyéb lehetőségek, mint például az idegszál-kezelés, a jóga és az akupunktúra szintén hasznosak lehetnek.

Az idegszövődmény, más néven neurodinamikai moduláció a neuropátia kezelésének egyik módja a sérült idegek feszültségének feloldása révén. Az idegtengelyt és a környező ízületeket megnyújtják és meghúzzák, lényegében leválasztva az ideget a környező lágyszövetekről.

  • A combcsont és a medence körüli neuropátia gyakran fordul elő hemofília esetén a vér összegyűlése miatt, ami nyomást gyakorol a combidegre. Egy hemofíliás serdülő fiúkkal végzett vizsgálat szerint a 12 hetes idegszálkezelés jelentősen javította a combideg jelzését és csökkentette a fájdalmat a hagyományos fizikoterápiához képest.
  • Egy másik tanulmány szerint a négyhetes idegselyemkezelés jelentősen csökkentette a csukló és az ujjak izomspaszticitását (kóros merevség), és javította a felső végtagok funkcióját a gerincvelő traumás sérülését követő tetraplegikus betegeknél.

A perifériás neuropátia a kemoterápia gyakori mellékhatása. A jóga kemoterápia okozta neuropátia csökkentésére vonatkozó eredményeit mell-, petefészek- és endometriumrák túlélőinél vizsgálták. A vizsgálat megállapította, hogy a nyolc héten át napi 60 perc jóga gyakorlása jelentősen csökkentette a neuropátiás fájdalmat a nem jógázó kontrollcsoporthoz képest.

Az akupunktúra jelentősen csökkentheti az érzékszervi tüneteket és a fájdalmat, és javíthatja a kemoterápia által kiváltott neuropátia esetén a betegek életminőségét.

 

IDEGRENDSZERI RENDELLENESSÉGEK

idegrendszeri rendellenességek

Az idegrendszert számos különböző rendellenesség érintheti. E rendellenességek némelyike átmeneti, és okozhatja a stressz vagy az alváshiány. Más betegségek, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór, állandóak és progresszívek. Az idegrendszeri rendellenességek kezelése gyakran gyógyszeres kezelést, terápiát és életmódbeli változtatásokat foglal magában.

 

ALZHEIMER-KÓR

Az Alzheimer-kór az agyat érintő degeneratív betegség. A demencia leggyakoribb oka a kognitív funkciók csökkenése. Az Alzheimer-kór tünetei közé tartozik a memóriavesztés, a zavartság, valamint a nyelvi és motoros készségek nehézségei. A betegség lassan halad előre, és végül halálhoz vezethet. Az Alzheimer-kórra nincs gyógymód, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.

 

PARKINSON-KÓR

A Parkinson-kór az agyat érintő degeneratív betegség. Ez a demencia második leggyakoribb oka. A Parkinson-kór tünetei közé tartozik a remegés, a merevség, a lassú mozgás és az egyensúlyzavar. A betegség lassan halad előre, és végül halálhoz vezethet. A Parkinson-kórra nincs gyógymód, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.

 

SCLEROSIS MULTIPLEX

A szklerózis multiplex az agyat és a gerincvelőt érintő degeneratív betegség. A myelinhüvelyben található károsodások, úgynevezett elváltozások jellemzik. A mielinhüvely egy zsíros anyag, amely körülveszi és védi az idegrostokat. Ha a mielinhüvely károsodik, az idegimpulzusok megszakadnak, és tünetek jelentkezhetnek. A szklerózis multiplex tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, izomgörcsök és egyensúlyzavar. A betegség lehet enyhe vagy súlyos, és a szklerózis multiplex nem gyógyítható. A tünetek kezelésére azonban rendelkezésre állnak kezelések.

 

CEREBRAL PALSY

Az agyi bénulás a mozgást és az izomtónust befolyásoló rendellenesség. Az agy károsodása okozza, általában a születés előtt vagy alatt. Az agyi bénulás tünetei közé tartozhatnak az izomgörcsök, a gyengeség, valamint a koordinációs és egyensúlyozási nehézségek. A tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet. Az agyi bénulás nem gyógyítható, de a tünetek kezelésére rendelkezésre állnak kezelések.

 

KÖVETKEZTETÉSEK

Az idegrendszer az idegek és sejtek összetett hálózata, amely az agy és a test többi része között oda-vissza üzeneteket közvetít. Ez felelős a gondolatainkért, érzelmeinkért, mozgásainkért és érzéseinkért. Az idegrendszert sérülés, betegség vagy bizonyos méreganyagoknak való kitettség is károsíthatja. Az idegkárosodás zsibbadáshoz, bizsergéshez és fájdalomhoz vezethet. Számos különböző rendellenesség érintheti az idegrendszert.

 

 

Források

Anatomy, Central Nervous System - StatPearls - NCBI Bookshelf

Neuroanatomy, Somatic Nervous System

Anatomy, Autonomic Nervous System

Neuroanatomy, Central Nervous System (CNS) - StatPearls - NCBI Bookshelf

Neuroanatomy, Cerebral Cortex - StatPearls - NCBI Bookshelf

Physiology, Nerve - StatPearls - NCBI Bookshelf

Effect of Neurodynamics Nerve Flossing on Femoral Neuropathy in Haemophilic Patients: A randomized controlled study - PMC

Effectiveness of Neurodynamic Mobilization versus Conventional Therapy on Spasticity Reduction and Upper Limb Function in Tetraplegic Patients - PMC

Yoga for Chemotherapy-Induced Peripheral Neuropathy and Fall Risk: A Randomized Controlled Trial - PMC

Acupuncture for Chemotherapy‐Induced Peripheral Neuropathy in Breast Cancer Survivors: A Randomized Controlled Pilot Trial - PMC