8

Alzheimer-kór

Utolsó frissítés: december 6, 2023

Featured Image

Table of Contents

Az Alzheimer-kór megértése: Betekintést nyerhetünk ennek az összetett és kihívást jelentő neurodegeneratív betegségnek az okaiba, tüneteibe és lehetséges kezelési módszereibe.

Az Alzheimer-kór magyarázata

Az Alzheimer-kór egy progresszív és krónikus neurológiai állapot, amely az agysejtek pusztulását okozza, ami az agy zsugorodásához és az idegsejtek elhalásához vezet.

Ez a degeneráció elsősorban az agy memóriáért és gondolkodásért felelős területeit érinti, ami visszafordíthatatlan és súlyos kognitív károsodást eredményez.

Az Alzheimer-kór tünetei idővel fokozatosan súlyosbodnak, és akadályozzák az érintett személyt abban, hogy a mindennapi tevékenységeket önállóan végezze.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, az esetek 60-80 százalékáért felelős.

A demencia egy általános kifejezés, amely a kognitív funkciók, a memória, a gondolkodás és a viselkedés olyan mértékű hanyatlását írja le, amely a mindennapi feladatok elvégzésének képességét akadályozza. A demencia nem egy konkrét betegség, hanem a tünetek egy csoportja, amelyet különböző alapbetegségek okozhatnak.

Az Alzheimer-kór jellemzően fokozatosan kezdődik, és a korai tüneteket összetéveszthetjük a normális öregedéssel vagy a stresszel.

A betegség előrehaladtával a tünetek egyre súlyosabbá válnak, befolyásolják a memóriát, a nyelvet, az ítélőképességet és a személyiséget, és végül a gondozóktól való teljes függőséghez vezetnek.

Jelenleg az Alzheimer-kórra nincs gyógymód, a kezelések a tünetek kezelésére és az egyén életminőségének javítására összpontosítanak.

Az Alzheimer-kór története

A neurodegeneratív betegséget először Alois Alzheimer írta le 1906-ban.

Alois pszichiáter és neuroanatómus egy 50 éves nő esetéről számolt be, aki emlékezetkieséstől, téveszméktől, hallucinációktól, agressziótól és zavartságtól szenvedett, ami öt évvel későbbi haláláig súlyosbodott. A boncolás során azonosította az Alzheimer-kór jellemzőit: plakkokat és csomókat.

Bár az Alzheimer-kór egykor a demencia ritka formájának számított, Robert Katzman neurológus 1976-os, mérföldkőnek számító szerkesztőségi cikke megváltoztatta a nézőpontot. Katzman az Alzheimer-kórt "nagy gyilkosnak" és világszerte sokakat érintő közegészségügyi kihívásnak nevezte.

Szervezetek alakultak, hogy pénzt gyűjtsenek a kutatásra és növeljék a betegségben érintettek tudatosságát.

Azóta több mint 45 000 cikk jelent meg az Alzheimer-kórról, amelyek az okát, hatásait és lehetséges kezeléseit vizsgálják. Az Alzheimer-kórban szenvedők életminőségének javítására is történnek erőfeszítések, beleértve a személyközpontú ellátást a hosszú távú intézményekben.

Az Alzheimer-kór típusai

Az Alzheimer-kór két fő típusba sorolható: a sporadikus Alzheimer-kór és a familiáris Alzheimer-kór.

Szórványos Alzheimer-kór

A szórványos Alzheimer-kór az Alzheimer-kór leggyakoribb formája, és nem kötődik semmilyen konkrét családi előzményhez. Úgy vélik, hogy genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők okozzák.

A kutatások kimutatták, hogy az életkor a legjelentősebb kockázati tényező a sporadikus Alzheimer-kór kialakulásának szempontjából, és a betegség jellemzően 60-65 éves kor után kezdődik.

Családi Alzheimer-kór (FAD)

A FAD az Alzheimer-kór egy ritka formája, amely közvetlenül a szülőkről a gyermekeikre öröklődik. A FAD az összes eset kevesebb mint 5%-át teszi ki, és specifikus genetikai mutációk okozzák, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek.

A FAD-ben szenvedő emberek 50%-os eséllyel öröklik a betegséget okozó gént gyermekeikre. A FAD ugyanazokkal a tünetekkel jár, mint a sporadikus Alzheimer-kór, de a betegség bármely életkorban kialakulhat, akár a 30-as vagy 40-es éveikben járó személyeknél is.

Bár a FAD jelenleg nem gyógyítható, a genetikai vizsgálat segíthet azonosítani a betegség kialakulásának kockázatát hordozó egyéneket, és a korai beavatkozás segíthet lassítani a betegség előrehaladását.

Az Alzheimer-kór okai

A legjelentősebb kockázati tényező az életkor, az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége 65 éves kor után jelentősen megnő. További kockázati tényezők közé tartozik a genetika, a környezeti tényezők és az életmódbeli tényezők.

Genetika és Alzheimer-kór

A kutatók azonosították az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható géneket, amelyek a szervezet minden sejtjének működését szabályozzák, és növelik bizonyos betegségek, köztük az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Az Alzheimer-kórral kapcsolatos géneknek két típusa van: a kockázati és a determinisztikus.

A kockázati gének, mint például az apolipoprotein E (APOE), növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét.

Egy APOE e4 gén birtoklása megduplázza vagy megháromszorozza az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, míg két gén birtoklása tovább növeli a kockázatot.

Az életmód, a faj, az etnikai hovatartozás és a környezet is szerepet játszik a betegség kialakulásában; az APOE e4 gének megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyénnél Alzheimer-kór alakul ki.

Az APOE mellett a kutatók kapcsolatot azonosítottak a késői Alzheimer-kór és más gének, például az ABCA7, CLU, CR1, PICALM, PLD3, TREM2 és SORL1 között.

Az ezekben a génekben bekövetkező változások növelhetik az Alzheimer-kór kockázatát, de nem mindenki, akinek megváltozott a génje, kap Alzheimer-kórt.

A determinisztikus gének garantálják, hogy bármely személy, aki örökli a gént, Alzheimer-kórt fog kapni.

Kevés Alzheimer-kóros egyénnél fordul elő a fiatalon kialakuló típus, amely erősen kötődik a génekhez. A tudósok három olyan gént találtak, amelyek a korai stádiumú Alzheimer-kórt okozzák, köztük az amiloid prekurzor fehérjét (APP), a Presenilin 1 (PSEN1) és a Presenilin 2 (PSEN2) gént.

Ezek a gének felelősek a korai Alzheimer-kór esetek mintegy feléért. Bár a legtöbb szakértő nem javasolja rutinszerűen a genetikai vizsgálatot a késői Alzheimer-kór esetében, a vizsgálat hasznos lehet a korai Alzheimer-kór bizonyos eseteiben.

Környezeti tényezők és az Alzheimer-kór

Bár az Alzheimer-kór kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak.

Számos tanulmány vizsgálta a környezeti kockázati tényezők és az Alzheimer-kór kialakulása közötti összefüggést. E kockázati tényezők közé tartozik a következőknek való kitettség:

  • Elektromágneses mezők (EMF): Az EMF a legtöbbet vizsgált környezeti kockázati tényező. A jelentések szerint számos folyamatot befolyásol a szervezetben, beleértve a kalcium homeosztázist és a melatonin termelést az agyban. A közepes vagy magas EMF-expozíciónak kitett egyéneknél két-háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség, mint az alacsony vagy alacsony expozícióval rendelkezőknél.
  • Oldószerek: Egyes tanulmányok szerint az oldószereknek való kitettség neurotoxicitást és kognitív károsodást okozhat.
  • Nehézfémek: Az Alzheimer-kórral kapcsolatos gének epigenetikai módosulását és későbbi életkorban diszregulált kifejeződését eredményezte a nehézfémeknek, például az ólomnak való kitettség.

Életmódbeli tényezők és az Alzheimer-kór

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az egészséges életmód fenntartása döntő fontosságú az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak kockázatának csökkentésében.

  • Genetika: Az egészséges életmódot folytató egyéneknél kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, még akkor is, ha genetikai hajlamuk van rá.
  • Étkezési szokások: A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjában végzett egyik nagyszabású vizsgálat megállapította, hogy azoknál az egyéneknél, akik a mediterrán típusú, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben és halban gazdag étrendet követték, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem követték.
  • Gyakorlat: Egy másik tanulmány szerint a rendszeres testmozgás és az egészséges életmóddal kapcsolatos tényezők összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával, és javítják a kognitív funkciókat az enyhe kognitív károsodásban szenvedő egyéneknél.
  • Alvás: Az alvás fontos az agy számára, hogy a káros fehérjéket, például a béta-amiloidot eltávolítsa.

Viselkedési tünetek

A viselkedési tünetek gyakoriak az Alzheimer-kórban szenvedőknél, és a betegségben szenvedők és gondozóik számára is nyomasztóak lehetnek. Ezek a tünetek közé tartozhat az agresszió, a nyugtalanság, a kóborlás, a depresszió, a szorongás és az alvási szokások megváltozása.

A betegség korai szakaszában az egyének hangulatváltozásokat tapasztalhatnak, ingerlékennyé vagy apatikussá válhatnak. A betegség előrehaladtával ezek a tünetek egyre kifejezettebbé válhatnak, és zavaróan befolyásolhatják a mindennapi életet.

A gondozók számára különösen nagy kihívást jelenthet az agitáció és az agresszió kezelése. Ezeket a viselkedési formákat kiválthatja a napi feladatokkal vagy szociális helyzetekkel kapcsolatos zavarodottság vagy frusztráció, és súlyosbíthatják olyan környezeti tényezők, mint a zaj vagy a túlzott ingerlés.

Az Alzheimer-kórban szenvedő emberek is elkóborolhatnak vagy zavarttá válhatnak, ami veszélyes lehet, ha nem találnak haza.

A gondozóknak biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük az esések és balesetek megelőzése érdekében, például ajtózárakat kell felszerelniük vagy GPS-követő eszközöket kell használniuk.

Az Alzheimer-kórban gyakoriak az alvási szokások változásai is, az egyének alvászavarokat, éjszakai kóborlást vagy nappali szunyókálást tapasztalnak. Ezek a változások fáradtsághoz, csökkent éberséghez és fokozott viselkedési tünetekhez vezethetnek az ébrenléti órákban.

A gondozóknak következetes alvási rendet kell kialakítaniuk, minimalizálniuk kell a nappali szunyókálást, és kényelmes alvási környezetet kell teremteniük, hogy segítsenek kezelni ezeket a tüneteket.

Diagnózis

Az Alzheimer-kór diagnosztizálásakor az egészségügyi szolgáltatók számos módszert és eszközt használnak annak megállapítására, hogy a memória- vagy kognitív problémákkal küzdő személynél fennáll-e a betegség.

Először is interjút készítenek a tüneteket tapasztaló személlyel és egy családtaggal vagy baráttal, hogy információt gyűjtsenek az általános egészségi állapotról, a gyógyszerhasználatról, a kórtörténetről, a napi tevékenységek végzésének képességéről és a viselkedésbeli változásokról.

Az egészségügyi szolgáltató teszteket is végez a memória, a figyelem, a nyelv, a problémamegoldás és a számolás felmérésére. Elrendelhetnek standard orvosi vizsgálatokat, például vér- és vizeletvizsgálatot a probléma egyéb lehetséges okainak azonosítása érdekében.

Pszichiátriai értékeléseket is el lehet végezni, hogy kizárják a mögöttes mentális egészségügyi állapotokat.

Az Alzheimer-kór diagnózisának alátámasztására vagy a tünetek egyéb lehetséges okainak kizárására az egészségügyi szolgáltatók agyi vizsgálatokat végezhetnek, például komputertomográfiát (CT), mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) vagy pozitronemissziós tomográfiát (PET).

A gerincvelői folyadékot (liquor) is gyűjthetik gerincvelőcsapolással, hogy megmérjék az Alzheimer-kórral és a kapcsolódó demenciákkal összefüggésbe hozható fehérjék szintjét. Az egészségügyi szolgáltatók megismételhetik ezeket a vizsgálatokat, hogy meghatározzák, hogyan változik a személy memóriája és kognitív funkciói.

Az Alzheimer-kór korai diagnózisa kulcsfontosságú. Bár az Alzheimer-kórra nincs gyógymód, egyre több gyógyszer jelenik meg a betegség lefolyásának kezelésére, és egyes gyógyszerek segíthetnek a tünetek kezelésében.

A korai diagnózis lehetővé teszi az Alzheimer-kórban szenvedők és családtagjaik számára, hogy megtervezzék a jövőt, gondoskodjanak a pénzügyi és jogi kérdésekről, foglalkozzanak a lehetséges biztonsági kérdésekkel, tájékozódjanak az életvitelről és kialakítsák a támogató hálózatokat.

Az olyan szakemberek, mint a geriáterek, geriátriai pszichiáterek, neurológusok és neuropszichológusok részletes diagnózisokat vagy további értékeléseket tudnak adni.

A memória klinikák és központok, beleértve az Alzheimer-kór kutatóközpontokat is, diagnosztikai szolgáltatásokat is nyújthatnak, és hozzáférést biztosítanak a fejlett diagnosztikai tesztekhez.

A betegség progressziója

Az Alzheimer-kór progresszív betegség, amely az idő múlásával fokozatosan súlyosbodik. A progresszió mértéke egyénenként eltérő lehet.

Mérsékelt Alzheimer-kór

A középsúlyos Alzheimer-kór jellemzően súlyosabb memóriavesztéssel és zavartsággal jár.

A közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő emberek nehezen ismerik fel a családtagokat és a barátokat, nehezen tudnak beszélni és beszélni, személyiségváltozásokat tapasztalnak, és több segítséget igényelnek a mindennapi tevékenységekhez.

Súlyos Alzheimer-kór

A súlyos Alzheimer-kór az előrehaladott stádium, amelyet a kognitív funkciók jelentős csökkenése jellemez, beleértve a kommunikáció, az önálló mozgás és az önellátás képességét.

A súlyos Alzheimer-kórban szenvedő emberek nem képesek felismerni a családtagjaikat, és elveszíthetik a beszéd-, evés- és nyelési képességüket. Inkontinenciát is tapasztalhatnak, és segítségre szorulhatnak a mindennapi élet minden tevékenységében, beleértve az étkezést, fürdést és öltözködést.

Ebben a szakaszban az egyének ágyhoz kötöttekké válhatnak, és éjjel-nappali ápolásra szorulhatnak.

Korai kezdetű Alzheimer-kór

A korai Alzheimer-kór az Alzheimer-kór olyan típusa, amely 65 éves kor előtt jelentkezik. Ritkábban fordul elő, mint a késői Alzheimer-kór, és gyakran genetikai mutáció okozza.

A korai stádiumban lévő Alzheimer-kórban szenvedőknél memóriavesztés, zavartság, problémamegoldási és tervezési nehézségek, valamint hangulati és viselkedésbeli változások jelentkezhetnek. Nehézségeik lehetnek a beszéddel és a nyelvvel is, és személyiségváltozásokat tapasztalhatnak.

A betegség előrehaladása a korai Alzheimer-kórban szenvedőknél gyorsabb lehet, mint a késői Alzheimer-kórban szenvedőknél.

Későn jelentkező Alzheimer-kór

A késői Alzheimer-kór az Alzheimer-kór leggyakoribb formája, és általában 65 éves kor után jelentkezik. Bár a késői Alzheimer-kór pontos oka ismeretlen, feltételezhetően genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők kombinációja.

A késői Alzheimer-kór tünetei közé tartozhat a memóriavesztés, a zavartság, a problémamegoldás és a tervezés nehézségei, valamint a hangulat és a viselkedés megváltozása. A késői stádiumban lévő Alzheimer-kórban szenvedő emberek beszéd- és nyelvi nehézségekkel is küzdhetnek, személyiségváltozásokat tapasztalhatnak, és segítségre szorulhatnak a mindennapi tevékenységekhez.

A betegség előrehaladása lassabb lehet, mint a korai stádiumban lévő Alzheimer-kórban szenvedőknél, de még így is jelentősen befolyásolhatja az egyén életminőségét.

Az Alzheimer-kór kezelése

Az Alzheimer-kór kezelése sokrétű, és különböző módszereket foglal magában a betegség előrehaladásának lassítására és a tünetek kezelésére. Bár az Alzheimer-kór gyógyítására nincs közvetlen mód, az alábbi beavatkozások a tüneteket célozzák:

  • Nem farmakológiai beavatkozások: Az életmódváltás kulcsfontosságú az Alzheimer-kórban szenvedők életminőségének javításában. Ezek a beavatkozások közé tartozik a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a társadalmi szerepvállalás.
  • Betegségmódosító terápiák: A betegségmódosító terápiák célja az Alzheimer-kór progressziójának lassítása vagy megállítása a kiváltó okok megcélzásával. Annak ellenére, hogy az Alzheimer-kórra nincsenek jóváhagyott betegségmódosító gyógyszerek, klinikai vizsgálatokban számos kezelést vizsgálnak.
  • Immunterápia: Az immunterápia, amely antitestek felhasználásával távolítja el a béta-amiloid plakkokat az agyból, ígéretes megközelítés. Az agyi gyulladás megcélzása szintén potenciálisnak bizonyult az Alzheimer-kór kezelésében.
  • Klinikai vizsgálatok: A klinikai vizsgálatok kulcsfontosságúak az Alzheimer-kór új kezeléseinek kifejlesztésében. Ezek a vizsgálatok a potenciális gyógyszerek és terápiák biztonságosságát és hatékonyságát vizsgálják. Az A4 tanulmány például egy amiloidellenes gyógyszer hatékonyságát vizsgálja az Alzheimer-kór kockázatának kitett embereknél. A TRC-PAD tanulmány szintén több gyógyszer hatékonyságát teszteli a korai stádiumban lévő Alzheimer-kórban szenvedőknél.

Az Alzheimer-kór megelőzése

Az Alzheimer-kór megelőzése a kutatás egyik fő fókuszpontja, mivel jelenleg nincs gyógymód erre a legyengítő betegségre. Bár az Alzheimer-kór megelőzésére nincs garantált mód, számos életmódbeli tényező segíthet csökkenteni a betegség kialakulásának kockázatát.

Egészséges öregedés

Az egészséges öregedés magában foglalja a fizikai, mentális és szociális jólét fenntartását az öregedési folyamat során.

Számos életmódbeli tényező, köztük a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a jó alváshigiénia elősegítheti az egészséges öregedést.

A rendszeres testmozgás segít fenntartani a fizikai funkciókat, és csökkenti az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a szívbetegség és a cukorbetegség.

A gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, sovány fehérjéket és egészséges zsírokat tartalmazó egészséges étrend segíthet megelőzni a krónikus betegségeket és fenntartani a kognitív funkciókat.

A jó alváshigiénia, beleértve a következetes alvási rendet és a nyugodt lefekvési rutint, szintén elősegítheti a fizikai és mentális egészséget.

További életmódbeli tényezők

Fontos felismerni, hogy bizonyos életmódbeli döntések jelentősen befolyásolhatják az általános egészséget és jólétet. A dohányzás elkerülése és az alkoholfogyasztás korlátozása az egészséges életmód kulcsfontosságú elemei.

A dohányzás számos krónikus betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőrák és az Alzheimer-kór egyik fő kockázati tényezője.

Emellett a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a krónikus betegségek és a kognitív hanyatlás kockázatát is.

Gyakran ismételt kérdések az Alzheimer-kórról

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést érintő progresszív agyi rendellenesség.

Milyen tünetei vannak az Alzheimer-kórnak?

Az Alzheimer-kór tünetei közé tartozik a memóriazavar, a zavartság, a megszokott feladatok elvégzésének nehézsége, a hangulat vagy a viselkedés megváltozása és a kommunikációs nehézségek.

Gyógyítható-e az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, de vannak olyan gyógyszerek és terápiák, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében és az életminőség javításában.

Az Alzheimer-kór azonos a demenciával?

Az Alzheimer-kór a demencia egyik típusa, de számos más típusú demencia is létezik, például a vaszkuláris demencia és a Lewy-testes demencia.

Hivatkozások

Alois Alzheimer - Irrenarzt mit Mikroskop

Alzheimer-gének: Kockázatnak van kitéve? - MayoClinic

Az Alzheimer-kór betegségmódosító terápiáinak klinikai vizsgálatai: A Primer, Lessons

A demencia környezeti kockázati tényezői: szisztematikus áttekintés - BMC Geriatrics

Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt? - Nemzeti Idősügyi Intézet

Hogyan kezelik az Alzheimer-kórt? - Nemzeti Idősügyi Intézet

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.

Alvászavarok

9 min read

Alvászavarok

Az alvászavar egy gyűjtőfogalom, amely különböző egészségügyi állapotokat jelent, amelyek megváltoztatják az ember alvási szokásait. Az...

Álmatlanság

10 min read

Álmatlanság

Az álmatlanság vagy alváshiány hihetetlenül nagy kihívást jelenthet, és koncentrációs nehézségeket, memóriaváltozásokat és fokozott nappali...

Világos álmodás

7 min read

Világos álmodás

Tudjon meg többet a lucid álmodás néven ismert jelenségről, a mechanizmusokról, előnyökről, kockázatokról és stratégiákról a lucid álmodás...

Alvás

11 min read

Alvás

Merüljön el az alvás tudományában, funkcióiban és szakaszaiban, fedezze fel az alvászavarokat és azok hatásait, és ismerje meg az alvás alapvető...

Alvási ciklus

8 min read

Alvási ciklus

Az alvási ciklus egy ismétlődő folyamat, amelyen az emberek minden éjszaka keresztülmennek. A teljes ciklus körülbelül 90 percig tart, és egy teljes...

Sérülésmegelőzés

4 min read

Sérülésmegelőzés

Sérülések előfordulnak, de a legtöbbjük megelőzhető. Az edzési technikáktól kezdve a védőfelszerelésekig, a sérülések megelőzésének és a fájdalom...