A hormonok olyan kémiai hírvivő anyagok a szervezetben, amelyek segítenek szabályozni a különböző testi folyamatokat. Sokféle hormon létezik, és mindegyiknek meghatározott feladata van.
Mik azok a hormonok?
Az agy, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy vagy a mellékvesék termelhetnek hormonokat. Ezek a véráramban eljutnak a különböző testrészekbe, kölcsönhatásba lépve a sejtekkel, szövetekkel és szervekkel. A hormonok számos testfunkciót befolyásolnak, például a növekedést, az anyagcserét, a hangulatot és a szaporodást. Kémiai felépítésük szerint a hormonok három kategóriába sorolhatók: szteroidhormonok, peptidhormonok és aminosav-származékok.
Szteroid hormonok
A koleszterinből előállított szteroid hormonok közé tartoznak az olyan nemi hormonok, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, valamint a mellékvesekéreg hormonjai, köztük a kortizol, az aldoszteron és az androgének. A szteroid hormonokat a szervezetben a véráramban transzportfehérjék szállítják.
Peptid hormonok
A peptid- vagy fehérjehormonok közé tartoznak az agyalapi mirigy hormonok, a növekedési hormon, a prolaktin, az LH és az FSH, a pajzsmirigyhormonok (T3 és T4), az inzulin, a glükagon és a PTH. A peptidhormonok gyorsan lebomlanak, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy hosszan tartó jelzés nélkül is hatékonyan felhasználják őket a folyamatok irányítására.
Az endokrin rendszer és az endokrin mirigyek
Az endokrin rendszer több, hormonokat termelő mirigynek nevezett szervből áll. A hormonok aztán kémiai hírvivőként működnek, és számos testfunkciót koordinálnak. A legfontosabb endokrin mirigyek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékvesék, amelyek mind az endokrin rendszer részét képezik. Az e mirigyek által termelt hormonok segítenek szabályozni a szervezet alapvető funkcióit, beleértve a növekedést, az anyagcserét és a stresszre adott válaszreakciókat.
Hipofízis
Az agyalapi mirigy az agy alján helyezkedik el. Gyakran nevezik "főmirigynek", mivel olyan hormonokat termel, amelyek szabályozzák a többi mirigy hormontermelését. Az agyalapi mirigyet elsősorban a hipotalamusz irányítja, amely érzékeli a szervezetben lévő hormonok szintjét, és jelzi az agyalapi mirigynek, hogy olyan hormonokat szabadítson fel, amelyek növelik vagy csökkentik a célmirigyek hormontermelését. Az agyalapi mirigy két részből áll: az elülső lebenyből és a hátsó lebenyből. Az elülső agyalapi mirigy hat hormont termel: növekedési hormont, pajzsmirigy-stimuláló hormont, adrenokortikotrop hormont, tüszőstimuláló hormont, luteinizáló hormont és prolaktint. Az agyalapi mirigy hátsó lebenye csak két hormont termel: a vazopresszt és az oxitocint.
Növekedési hormon
A növekedési hormon (hCG), más néven szomatotropin, felelős a csont- és izomnövekedésért, valamint a sejtek szaporodásáért. Részt vesz a csont- és izomnövekedés és az energiaanyagcsere szabályozásában. A növekedési hormon jelentős szerepet játszik a pubertáskori testmagasság növelésében és a csontok szilárdságának fenntartásában egész felnőttkorban.
Pajzsmirigy-stimuláló hormon
A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szabályozza a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek szabályozzák az anyagcserét, a szívritmust és a testhőmérsékletet. A pajzsmirigy-stimuláló hormon igyekszik biztosítani a pajzsmirigyhormon megfelelő szintjét a szervezetében. A túl magas pajzsmirigyhormonszint pajzsmirigy túlműködést, míg a túl kevés pajzsmirigyhormon pajzsmirigy alulműködést okozhat.
Adrenokortikotróp hormon
Az adrenokortikotrop hormon (ACTH) szabályozza a mellékvesék működését. A mellékvesék olyan hormonokat termelnek, amelyek részt vesznek a stresszválaszban, az anyagcserében és a vérnyomás szabályozásában. Az ACTH szabályozza a mellékvese kortizol nevű hormonjának, a stresszhormonnak a termelését. A kóros kortizolszint károsan befolyásolhatja a szervezetet, és más betegségeket, például Cushing-szindrómát jelezhet.
Follikulus-stimuláló hormon
A follikulus-stimuláló hormon (FSH) a reproduktív szervek egyik alapvető hormonja. Az FSH szabályozza a nőknél a petefészkeket, a férfiaknál pedig a heréket. Konkrétan az FSH a nőknél a petesejtek, a férfiaknál pedig a spermiumok fejlődésében vesz részt.
Luteinizáló hormon
A luteinizáló hormon (LH) egy másik, a reproduktív rendszerben szerepet játszó hormon, amely a női petefészkeket és a férfiaknál a heréket szabályozza. Az LH részt vesz az ovulációban (a petesejt felszabadulása a petefészekből) a nőknél és a tesztoszteron termelésében a férfiaknál.
Prolaktin
A prolaktin részt vesz a tejtermelésben és az emlőmirigyek fejlődésében.
Vasopresszin (antidiuretikus hormon)
A vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon (ADH) a szervezet vízháztartását szabályozza a vesékből történő vízkiválasztás szabályozásával. A vazopresszin például a vizeletürítés csökkentésével segít a szervezetnek a víz megőrzésében.
Oxitocin
Az oxitocin részt vesz a szaporodásban, a szoptatásban és a kötődésben. Néha "ölelkezési hormonnak" is nevezik, mivel az oxitocin az ölelés és a testi kontaktus más formái során szabadul fel.
Pajzsmirigy
A pajzsmirigy a nyakban található. Két hormont termel: tiroxint (T4) és trijódtironin (T3). Ezek a hormonok segítenek szabályozni az anyagcserét, a szívritmust és a testhőmérsékletet.
Mellékvese
A mellékvesék a vesék tetején helyezkednek el, és hormonokat termelnek a szervezet stresszválaszában, az anyagcserében és a vérnyomás szabályozásában. A mellékveséknek két része van: a mellékvesekéreg és a mellékvesekéreg-központ. A mellékvesekéreg három fő hormont termel: glükokortikoidokat, mineralokortikoidokat és androgéneket. A mellékvesekéreg két hormont termel: adrenalin és noradrenalin. Mindezek a hormonok részt vesznek a szervezet harc vagy menekülés válaszában.
Glükokortikoidok
A glükokortikoidok részt vesznek a stresszválaszban, az immunrendszer szabályozásában és az anyagcserében. A legfontosabb glükokortikoid a kortizol, a szervezet elsődleges stresszhormonja.
Mineralokortikoidok
A mineralokortikoidok részt vesznek az elektrolit-egyensúlyban és a vérnyomás szabályozásában. A legkritikusabb mineralokortikoid az aldoszteron, amely a szervezet nátrium- és káliumszintjét szabályozza.
Androgének
Az androgének férfi nemi hormonok. A legfontosabb androgén a tesztoszteron, amely szabályozza a férfi reproduktív rendszer fejlődését, és szerepet játszik az izom- és csonttömegben. Az androgének kis mennyiségben a nőkben is jelen lehetnek.
Adrenalin
Az adrenalin, más néven adrenalin, felkészíti a szervezetet a menekülés vagy ijedtség reakcióra akut stressz esetén. Növeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a szív teljesítményét, és emeli a glükózszintet.
Noradrenalin
A noradrenalin neurotranszmitter és hormon. A noradrenalin akut stressz hatására is felszabadul, és a szervezet számos szervére és szövetére hatással van. Ide tartozik a pupillák tágulása, a légutak megnyitása és a szívfrekvencia növekedése.
Petefészkek
A petefészkek a kismedencei területen találhatók. Két fő hormont termelnek: ösztrogént és progeszteront. Az ösztrogén részt vesz a női nemi jellegek kialakulásában és a menstruációs ciklus szabályozásában. A progeszteron a méh felkészítésében vesz részt a terhességre.
Herék
A herék a herezacskóban találhatók, és két elsődleges hormont termelnek: a tesztoszteront és az inhibint. A tesztoszteron részt vesz a férfi nemi jellegzetességek, például az izomzat és a szőrzet fejlődésében, valamint a spermatermelésben. Az inhibin a spermiumtermelés szabályozásában vesz részt.
Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy a hasüregben található, és olyan hormonokat termel, amelyek segítenek a vércukorszint szabályozásában, beleértve az inzulint, a glükagont és a szomatosztatint. Ezek a hormonok segítenek a vércukorszint szabályozásában. A hasnyálmirigy inzulint bocsát ki a vércukorszint csökkentésére, és glükagont bocsát ki, emelve a vércukorszintet. A szomatosztatin gátolja a glükagon és az inzulin felszabadulását.
Mellékpajzsmirigy
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mögött helyezkedik el. A mellékpajzsmirigy hormon (PTH) nevű hormont termel, amely szabályozza a vér kalciumszintjét, ami elengedhetetlen a csontok egészségének megőrzéséhez.
Tobozmirigy
A tobozmirigy az agyban található, és a melatonin hormont termeli. A melatonin segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklust és a szervezet természetes cirkadián ritmusát.
Hormon egyensúlytalanságok
Hormonegyensúlyhiány akkor fordul elő, ha egy vagy több hormonból túl kevés vagy túl sok van. Bizonyos hormonok túl magas vagy túl alacsony szintje érezhető hatással lehet a szervezetre. A hormonegyensúlyhiány cukorbetegséget, meddőséget, pajzsmirigybetegségeket és elhízást okozhat. A szervezetben végbemenő egyes természetes folyamatok megváltoztathatják a hormonszinteket, például a pubertás, a menopauza és a terhesség.
A hormonszintek rendellenes változását okozhatja még a magas stresszszint, a környezeti hatások és az életmód, beleértve az étrendet, a testmozgást vagy a gyógyszereket. A megfelelő hormonszintek fenntartásának néhány természetes módja közé tartozik a kiegyensúlyozott, megfelelő fehérjét tartalmazó étrend, a rendszeres testmozgás, a stressz csökkentésének módja, például a meditáció vagy a jóga, valamint az egészséges testsúly fenntartása.
Gyakran ismételt kérdések: Hormonok: Mik azok a hormonok
Melyik a legfontosabb hormon a szervezetben?
Nincs egyetlen "legfontosabb" hormon a szervezetben. A különböző hormonok különböző funkciókhoz nélkülözhetetlenek. Például a pajzsmirigyhormonok segítenek az anyagcsere szabályozásában, míg a mellékvesekéreg-hormonok a stresszreakció szabályozásában.
Milyen tünetei vannak a hormonháztartás egyensúlyhiányának?
A hormonháztartás egyensúlyhiányának tünetei attól függően változhatnak, hogy mely hormonok nincsenek egyensúlyban. A pajzsmirigyhormonok egyensúlyhiánya például fáradtságot, súlygyarapodást vagy depressziót okozhat. A nemi hormonok egyensúlyhiánya szabálytalan menstruációt, hőhullámokat vagy alacsony libidót okozhat. Ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztal, beszélnie kell egy egészségügyi szolgáltatóval annak megállapítása érdekében, hogy egy esetleges hormonegyensúlyhiány okozza-e ezeket a tüneteket. A hormonegyensúlyhiány kimutatásában segíthetnek a laboratóriumi vizsgálatok.
Mi a különbség a hormon és a neurotranszmitter között?
A hormonok olyan vegyi anyagok, amelyek segítenek a szervezet növekedésének és működésének szabályozásában. A hormonok mirigyek által termelt vegyi anyagok. A véren keresztül jutnak el a test különböző részeibe. A neurotranszmitter olyan vegyi anyag, amely segít az idegrendszer idegsejtjei közötti üzenetek továbbításában.
ANAHANA FIZIKAI EGÉSZSÉGÜGYI ERŐFORRÁSOK
FIZIKAI EGÉSZSÉG WIKIK
Küzdelem vagy menekülés válasz
Vezetett meditáció az alváshoz
FIZIKAI EGÉSZSÉG BLOGOK
Mi a szimpatikus idegrendszer?
Spondilózis kontra spondylolízis
ReSources
Hormonok: Hormonok: Mik ezek, működésük és típusaik
18.1 A hormonok típusai - A biológia fogalmai - 1. kanadai kiadás
Endokrin rendszer: Szervek: Mi az, funkciók és szervek
Reaktom | Glikoprotein hormonok
A hasnyálmirigy | Johns Hopkins Medicine
Epinefrin | Leírás, előállítás és működés | Britannica
Noradrenalin: Mi ez, funkció, hiány és mellékhatások.
HGH (emberi növekedési hormon): Hormon: Mi ez, előnyök és mellékhatások
Adrenokortikotrop hormon (ACTH): MedlinePlus orvosi teszt
Kortizol: Kortisolszintek szabályozása: Mit tesz és hogyan szabályozza a kortizolszintet?
Aldoszteron | Ön és a hormonjai az Endokrinológiai Társaságtól
10 természetes módja a hormonok kiegyensúlyozásának
Hormonális egyensúlyhiány: Hormonális hormonháztartás: okok, tünetek és kezelés
