Csakra karkötők
A csakra karkötők az évek során egyre népszerűbbé váltak, mivel képesek segíteni a test energiaközpontjainak egyensúlyát.
A hormonok olyan kémiai hírvivő anyagok a szervezetben, amelyek segítenek szabályozni a különböző testi folyamatokat. Sokféle hormon létezik, és mindegyiknek meghatározott feladata van.
Az agy, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy vagy a mellékvesék termelhetnek hormonokat. Ezek a véráramban eljutnak a különböző testrészekbe, kölcsönhatásba lépve a sejtekkel, szövetekkel és szervekkel. A hormonok számos testfunkciót befolyásolnak, például a növekedést, az anyagcserét, a hangulatot és a szaporodást. Kémiai felépítésük szerint a hormonok három kategóriába sorolhatók: szteroidhormonok, peptidhormonok és aminosav-származékok.
A koleszterinből előállított szteroid hormonok közé tartoznak az olyan nemi hormonok, mint az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, valamint a mellékvesekéreg hormonjai, köztük a kortizol, az aldoszteron és az androgének. A szteroid hormonokat a szervezetben a véráramban transzportfehérjék szállítják.
A peptid- vagy fehérjehormonok közé tartoznak az agyalapi mirigy hormonok, a növekedési hormon, a prolaktin, az LH és az FSH, a pajzsmirigyhormonok (T3 és T4), az inzulin, a glükagon és a PTH. A peptidhormonok gyorsan lebomlanak, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy hosszan tartó jelzés nélkül is hatékonyan felhasználják őket a folyamatok irányítására.
Az endokrin rendszer több, hormonokat termelő mirigynek nevezett szervből áll. A hormonok aztán kémiai hírvivőként működnek, és számos testfunkciót koordinálnak. A legfontosabb endokrin mirigyek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékvesék, amelyek mind az endokrin rendszer részét képezik. Az e mirigyek által termelt hormonok segítenek szabályozni a szervezet alapvető funkcióit, beleértve a növekedést, az anyagcserét és a stresszre adott válaszreakciókat.
Az agyalapi mirigy az agy alján helyezkedik el. Gyakran nevezik "főmirigynek", mivel olyan hormonokat termel, amelyek szabályozzák a többi mirigy hormontermelését. Az agyalapi mirigyet elsősorban a hipotalamusz irányítja, amely érzékeli a szervezetben lévő hormonok szintjét, és jelzi az agyalapi mirigynek, hogy olyan hormonokat szabadítson fel, amelyek növelik vagy csökkentik a célmirigyek hormontermelését. Az agyalapi mirigy két részből áll: az elülső lebenyből és a hátsó lebenyből. Az elülső agyalapi mirigy hat hormont termel: növekedési hormont, pajzsmirigy-stimuláló hormont, adrenokortikotrop hormont, tüszőstimuláló hormont, luteinizáló hormont és prolaktint. Az agyalapi mirigy hátsó lebenye csak két hormont termel: a vazopresszt és az oxitocint.
A növekedési hormon (hCG), más néven szomatotropin, felelős a csont- és izomnövekedésért, valamint a sejtek szaporodásáért. Részt vesz a csont- és izomnövekedés és az energiaanyagcsere szabályozásában. A növekedési hormon jelentős szerepet játszik a pubertáskori testmagasság növelésében és a csontok szilárdságának fenntartásában egész felnőttkorban.
A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szabályozza a pajzsmirigy működését. A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek szabályozzák az anyagcserét, a szívritmust és a testhőmérsékletet. A pajzsmirigy-stimuláló hormon igyekszik biztosítani a pajzsmirigyhormon megfelelő szintjét a szervezetében. A túl magas pajzsmirigyhormonszint pajzsmirigy túlműködést, míg a túl kevés pajzsmirigyhormon pajzsmirigy alulműködést okozhat.
Az adrenokortikotrop hormon (ACTH) szabályozza a mellékvesék működését. A mellékvesék olyan hormonokat termelnek, amelyek részt vesznek a stresszválaszban, az anyagcserében és a vérnyomás szabályozásában. Az ACTH szabályozza a mellékvese kortizol nevű hormonjának, a stresszhormonnak a termelését. A kóros kortizolszint károsan befolyásolhatja a szervezetet, és más betegségeket, például Cushing-szindrómát jelezhet.
A follikulus-stimuláló hormon (FSH) a reproduktív szervek egyik alapvető hormonja. Az FSH szabályozza a nőknél a petefészkeket, a férfiaknál pedig a heréket. Konkrétan az FSH a nőknél a petesejtek, a férfiaknál pedig a spermiumok fejlődésében vesz részt.
A luteinizáló hormon (LH) egy másik, a reproduktív rendszerben szerepet játszó hormon, amely a női petefészkeket és a férfiaknál a heréket szabályozza. Az LH részt vesz az ovulációban (a petesejt felszabadulása a petefészekből) a nőknél és a tesztoszteron termelésében a férfiaknál.
A prolaktin részt vesz a tejtermelésben és az emlőmirigyek fejlődésében.
A vazopresszin, más néven antidiuretikus hormon (ADH) a szervezet vízháztartását szabályozza a vesékből történő vízkiválasztás szabályozásával. A vazopresszin például a vizeletürítés csökkentésével segít a szervezetnek a víz megőrzésében.
Az oxitocin részt vesz a szaporodásban, a szoptatásban és a kötődésben. Néha "ölelkezési hormonnak" is nevezik, mivel az oxitocin az ölelés és a testi kontaktus más formái során szabadul fel.
A pajzsmirigy a nyakban található. Két hormont termel: tiroxint (T4) és trijódtironin (T3). Ezek a hormonok segítenek szabályozni az anyagcserét, a szívritmust és a testhőmérsékletet.
A mellékvesék a vesék tetején helyezkednek el, és hormonokat termelnek a szervezet stresszválaszában, az anyagcserében és a vérnyomás szabályozásában. A mellékveséknek két része van: a mellékvesekéreg és a mellékvesekéreg-központ. A mellékvesekéreg három fő hormont termel: glükokortikoidokat, mineralokortikoidokat és androgéneket. A mellékvesekéreg két hormont termel: adrenalin és noradrenalin. Mindezek a hormonok részt vesznek a szervezet harc vagy menekülés válaszában.
A glükokortikoidok részt vesznek a stresszválaszban, az immunrendszer szabályozásában és az anyagcserében. A legfontosabb glükokortikoid a kortizol, a szervezet elsődleges stresszhormonja.
A mineralokortikoidok részt vesznek az elektrolit-egyensúlyban és a vérnyomás szabályozásában. A legkritikusabb mineralokortikoid az aldoszteron, amely a szervezet nátrium- és káliumszintjét szabályozza.
Az androgének férfi nemi hormonok. A legfontosabb androgén a tesztoszteron, amely szabályozza a férfi reproduktív rendszer fejlődését, és szerepet játszik az izom- és csonttömegben. Az androgének kis mennyiségben a nőkben is jelen lehetnek.
Az adrenalin, más néven adrenalin, felkészíti a szervezetet a menekülés vagy ijedtség reakcióra akut stressz esetén. Növeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a szív teljesítményét, és emeli a glükózszintet.
A noradrenalin neurotranszmitter és hormon. A noradrenalin akut stressz hatására is felszabadul, és a szervezet számos szervére és szövetére hatással van. Ide tartozik a pupillák tágulása, a légutak megnyitása és a szívfrekvencia növekedése.
A petefészkek a kismedencei területen találhatók. Két fő hormont termelnek: ösztrogént és progeszteront. Az ösztrogén részt vesz a női nemi jellegek kialakulásában és a menstruációs ciklus szabályozásában. A progeszteron a méh felkészítésében vesz részt a terhességre.
A herék a herezacskóban találhatók, és két elsődleges hormont termelnek: a tesztoszteront és az inhibint. A tesztoszteron részt vesz a férfi nemi jellegzetességek, például az izomzat és a szőrzet fejlődésében, valamint a spermatermelésben. Az inhibin a spermiumtermelés szabályozásában vesz részt.
A hasnyálmirigy a hasüregben található, és olyan hormonokat termel, amelyek segítenek a vércukorszint szabályozásában, beleértve az inzulint, a glükagont és a szomatosztatint. Ezek a hormonok segítenek a vércukorszint szabályozásában. A hasnyálmirigy inzulint bocsát ki a vércukorszint csökkentésére, és glükagont bocsát ki, emelve a vércukorszintet. A szomatosztatin gátolja a glükagon és az inzulin felszabadulását.
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mögött helyezkedik el. A mellékpajzsmirigy hormon (PTH) nevű hormont termel, amely szabályozza a vér kalciumszintjét, ami elengedhetetlen a csontok egészségének megőrzéséhez.
A tobozmirigy az agyban található, és a melatonin hormont termeli. A melatonin segít szabályozni az alvás-ébrenlét ciklust és a szervezet természetes cirkadián ritmusát.
Hormonegyensúlyhiány akkor fordul elő, ha egy vagy több hormonból túl kevés vagy túl sok van. Bizonyos hormonok túl magas vagy túl alacsony szintje érezhető hatással lehet a szervezetre. A hormonegyensúlyhiány cukorbetegséget, meddőséget, pajzsmirigybetegségeket és elhízást okozhat. A szervezetben végbemenő egyes természetes folyamatok megváltoztathatják a hormonszinteket, például a pubertás, a menopauza és a terhesség.
A hormonszintek rendellenes változását okozhatja még a magas stresszszint, a környezeti hatások és az életmód, beleértve az étrendet, a testmozgást vagy a gyógyszereket. A megfelelő hormonszintek fenntartásának néhány természetes módja közé tartozik a kiegyensúlyozott, megfelelő fehérjét tartalmazó étrend, a rendszeres testmozgás, a stressz csökkentésének módja, például a meditáció vagy a jóga, valamint az egészséges testsúly fenntartása.
Nincs egyetlen "legfontosabb" hormon a szervezetben. A különböző hormonok különböző funkciókhoz nélkülözhetetlenek. Például a pajzsmirigyhormonok segítenek az anyagcsere szabályozásában, míg a mellékvesekéreg-hormonok a stresszreakció szabályozásában.
A hormonháztartás egyensúlyhiányának tünetei attól függően változhatnak, hogy mely hormonok nincsenek egyensúlyban. A pajzsmirigyhormonok egyensúlyhiánya például fáradtságot, súlygyarapodást vagy depressziót okozhat. A nemi hormonok egyensúlyhiánya szabálytalan menstruációt, hőhullámokat vagy alacsony libidót okozhat. Ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztal, beszélnie kell egy egészségügyi szolgáltatóval annak megállapítása érdekében, hogy egy esetleges hormonegyensúlyhiány okozza-e ezeket a tüneteket. A hormonegyensúlyhiány kimutatásában segíthetnek a laboratóriumi vizsgálatok.
A hormonok olyan vegyi anyagok, amelyek segítenek a szervezet növekedésének és működésének szabályozásában. A hormonok mirigyek által termelt vegyi anyagok. A véren keresztül jutnak el a test különböző részeibe. A neurotranszmitter olyan vegyi anyag, amely segít az idegrendszer idegsejtjei közötti üzenetek továbbításában.
Küzdelem vagy menekülés válasz
Vezetett meditáció az alváshoz
Mi a szimpatikus idegrendszer?
Spondilózis kontra spondylolízis
Hormonok: Hormonok: Mik ezek, működésük és típusaik
18.1 A hormonok típusai - A biológia fogalmai - 1. kanadai kiadás
Endokrin rendszer: Szervek: Mi az, funkciók és szervek
Reaktom | Glikoprotein hormonok
A hasnyálmirigy | Johns Hopkins Medicine
Epinefrin | Leírás, előállítás és működés | Britannica
Noradrenalin: Mi ez, funkció, hiány és mellékhatások.
HGH (emberi növekedési hormon): Hormon: Mi ez, előnyök és mellékhatások
Adrenokortikotrop hormon (ACTH): MedlinePlus orvosi teszt
Kortizol: Kortisolszintek szabályozása: Mit tesz és hogyan szabályozza a kortizolszintet?
Aldoszteron | Ön és a hormonjai az Endokrinológiai Társaságtól
10 természetes módja a hormonok kiegyensúlyozásának
Hormonális egyensúlyhiány: Hormonális hormonháztartás: okok, tünetek és kezelés
A csakra karkötők az évek során egyre népszerűbbé váltak, mivel képesek segíteni a test energiaközpontjainak egyensúlyát.
A hagyományos kínai orvoslásból származó akupunktúra olyan technika, amely a bőrbe szúrt kis steril tűket használ számos egészségügyi állapot...
A csontkovács olyan egészségügyi szakember, aki a mozgásszervi rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott. A kiropraktikus kezelés...