Csökkent csontsűrűséggel jellemezhető állapot, amely a csonttörések fokozott kockázatának teszi ki az embereket.
A legfontosabb tudnivalók
- Meghatározás: A csontritkulás olyan csontbetegség, amelyet a csontsűrűség csökkenése jellemez, ami gyenge és törékeny csontokhoz vezet.
- Kockázati tényezők: Magasabb a kockázata a posztmenopauzában lévő nőknek, a fehér és ázsiai nőknek, a családban előfordult, reumatoid artritisz, alacsony kalcium- vagy D-vitaminszint, dohányzás és izomgyengeség esetén.
- Tünetek: Gyakran tünetmentes, amíg csonttörés nem következik be, ami a testtartás megváltozásához és magasságvesztéshez vezet.
- Csontok egészsége: Az egészséges csontsűrűség fenntartása étrenddel és testsúlyos testmozgással létfontosságú.
- Kezelések: A csontsűrűséget növelő gyógyszerek, az életmódváltás, a testsúly, a testmozgás, az izomlazítók, a fizikoterápia, valamint a kalcium és a D-vitamin megfelelő bevitele a csontok egészségének javítása érdekében.
Mi a csontritkulás
A csontritkulás szó porózus csontot jelent. A csontritkulást néha "csendes betegségnek" is nevezik, mivel több éven keresztül tünetmentesen fejlődhet. A csontritkulás olyan betegség, amely alacsony csonttömeget és csökkent csonterősséget eredményez. Az egészséges csontokban a csontszövet egy része lebomlik, és új csontszövet pótolja a csontveszteséget. A csontritkulásban szenvedőknél a csontvesztés jelentősebb, mint az új csontok képződése. Ez a csontok gyengülését és törékenységét okozza.
A csontritkulás egyik legjelentősebb kockázati tényezője az, hogy a csonttörések fokozott kockázatának teszi ki az embert, még enyhe ütés hatására is. A csontritkulásban szenvedőknél leggyakrabban előforduló törések közé tartoznak a csípőtörések, a csuklótörések és a gerinctörések.
A csontritkulás kockázati tényezői és okai
A csontritkulás kialakulásának néhány kockázati tényezője közé tartozik a csontritkulás családi előzménye, a kalcium- vagy D-vitamin-hiány, a hosszú ideig tartó mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alacsony testtömegindex. Egy másik kockázati tényező az idősebb kor, mivel a csontritkulás kockázata az életkor előrehaladtával nő. A nőknél négyszer nagyobb a csontritkulás kialakulásának valószínűsége, és a menopauza után jelentősen hajlamosabbak a csontritkulás kialakulására. 50 éves kor után várhatóan minden második nőnek lesz csontritkulással összefüggő törése élete során. A kis testalkat a csontritkulás másik kockázati tényezője, mivel a kis testalkatú emberek összességében kevesebb csonttömeggel rendelkeznek.
A hormonszintek a csontritkulás kialakulásának fokozott kockázatát is jelezhetik. Különösen a menopauza miatt a nőknél az alacsony ösztrogénszint jelentősen növeli a csontritkulás kockázatát. Az alacsony tesztoszteronszint, amelyet leggyakrabban a férfiaknál a prosztatarák kezelése okoz, szintén fokozott kockázati tényezője a csontritkulásnak. Bizonyos gyógyszerek, például a kortikoszteroidok, szintén akadályozhatják a szervezet új csontszövet kialakulását, növelve ezzel a csontritkulás kockázatát. Az étkezési zavarok és a vitaminokban és ásványi anyagokban, például D-vitaminban és kalciumban szegény étrend szintén növeli a csontritkulás kockázatát. Néhány egyéb állapot, amely a csontritkulással összefüggésbe hozható; pajzsmirigy túlműködés, tüdőbetegség, rák és endometriózis
A csontritkulás oka jelenleg elsősorban ismeretlen. Köztudott, hogy a szervezet a kalciumot és az ásványi anyagokat a csontokban tárolja. A csontok lebomlanak, majd újraépülnek (csontátalakítás), hogy a szervezet szükség esetén fel tudja venni a kalciumot. A csontritkulásban szenvedőknél a csontok lebomlása nagyobb mértékű, mint a csontok újjáépülése, ami a csontok meggyengülését és alacsony csontsűrűséget okoz.
A csontritkulás diagnózisa
A csontritkulást leggyakrabban csontsűrűség-vizsgálattal, más néven DEXA-vizsgálattal diagnosztizálják, amely a csontok ásványi sűrűségét vizsgálja. Az orvos a diagnózis felállításához szűrési kérdéseket, releváns kockázati töréseket és fizikális vizsgálatokat is felhasználhat.
A csontritkulás tünetei és szövődményei
A csontritkulás kialakulásának korai szakaszában gyakran nincsenek tünetek. Ha a csonttömeg jelentősen csökken, a tünetek közé tartozhatnak a csonttörések, amelyek kis hatásra bekövetkeznek, a testtartás megváltozása és a testmagasság csökkenése.
A csontritkulás legjelentősebb szövődménye a megnövekedett törésveszély. Különösen csípőtáji törés vagy gerinctörés esetén jelentősen csökkenhet a mobilitás, a függetlenség, sőt, akár hosszú távú rokkantság is kialakulhat. A gerinctörések néha esés vagy ütközés nélkül is előfordulhatnak. A gerinctörések krónikus fájdalmat és görnyedt testtartást okozhatnak.
A csontritkulás kezelése
A csontritkulás kezelésére különböző gyógyszereket használnak, többek között: kalcitonin, Raloxifen, biszfoszfonátok és Denosumab. A legtöbb ilyen gyógyszer csökkenti a csontok lebomlási sebességét, hogy csökkentse a csontvesztést és megőrizze a csontok szilárdságát.
A csontritkulás otthoni kezelése magában foglalja az aktivitás megőrzését a testmozgás kezelhető formáin keresztül. Ezeknek a mozgásformáknak az egyensúlyra kell összpontosítaniuk az esések megelőzése érdekében, a csontokat erősítő, súlyzós gyakorlatokra és az erősítő gyakorlatokra. A jóga egy olyan mozgásforma , amely támogatja az egyensúly és a rugalmasság fenntartását. Bizonyos jógatípusok, mint például a Hatha és a helyreállító jóga, kisebb hatásúak, és a csontritkulásban szenvedők számára a legalkalmasabbak.
Az is előnyös, ha megfelelő kalciumot és D-vitamint tartalmazó étrendet fogyasztunk. Ha ez nem lehetséges, a kalcium-kiegészítők alternatív módszerrel biztosíthatják a megfelelő napi kalciumadagot. A fizikoterápia olyan kezelés, amely az általános egyensúlyt és az erőt. A támogató csoportok a csontritkulás diagnózisának érzelmi hatásainak kezelésében is hasznosak.
Gyakran ismételt kérdések
Megelőzhető a csontritkulás?
-
Néhány életmódbeli döntés segít megelőzni a csontsűrűség csökkenését, beleértve a fizikai aktivitást, a súlyzós és erősítő gyakorlatokat, a kiegyensúlyozott, elegendő kalciumot és D-vitamint tartalmazó étrendet, az egészséges testsúly fenntartását, az alkoholfogyasztás korlátozását és a dohányzást.
Mikor kell csontritkulás miatt orvosi vizsgálatra menni?
-
A 65 év feletti nőknél és a 70 év feletti férfiaknál csontsűrűség-vizsgálatot kell végezni, vagy korábban, ha csontritkulással kapcsolatos kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Fontos, hogy beszéljen orvosával, ha a családban már előfordult csontritkulás, és ha olyan tüneteket tapasztal, mint a többszörös törések és a hátfájás.
Hogyan lehet megelőzni a csontritkulással járó töréseket?
-
Próbálja meg megelőzni az eséseket egyensúly- és erősítő gyakorlatokkal, szükség esetén járást segítő eszközök, például járókeret vagy botok használatával, szükség esetén megfelelő világítással és korlátokkal ellátott lakásban.
Források
Csontritkulás - Tünetek és okok - Mayo Clinic
Csontritkulás | National Institute on Aging.
Csontritkulás: Tünetek, okok, vizsgálatok és kezelés
Csontritkulás: Mit kell tudni az életkor előrehaladtával | Johns Hopkins Medicine
Jógázhatok-e, ha csontritkulásom van?
Mit tehet most a csontritkulás megelőzése érdekében | Johns Hopkins Medicine
Csontritkulás kezelése: Agyógyszerek segíthetnek - Mayo Clinic.
Jóga a csontritkulás ellen: 5 jótékony póz és hogyan kell csinálni őket
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.
