Membrán

A rekeszizom alapvető szerepet játszik a testben, szabályozza a légzést, fenntartja a testtartást és segíti az emésztést. Az egészséges rekeszizom létfontosságú a test általános egészségéhez és működéséhez. A rekeszizmot légzőgyakorlatokkal lehet edzeni és erősíteni.

Mi az a membrán?

A mellkasi rekeszizom, más néven rekeszizom, egy nagy, kupola alakú izom a hasüregben. Ez a légzés - a légzés - elsődleges izma, amely a belégzésért és a kilégzésért felelős.

A rekeszizom funkciói

Inspiráció: A rekeszizom összehúzódik

Az inspiráció a légzés befelé irányuló része, amely a levegőt az orron és a szájon keresztül a tüdőbe szívja.

Ahogy a rekeszizom összehúzódik, a bordakosár megemelkedik és lefelé húzza a tüdőt, növelve annak térfogatát és negatív nyomást létrehozva. Ez a felhúzás a levegőt befelé húzza, így a tüdő légzsákjaiban gázcsere történhet.

Lejárat: A rekeszizom ellazul

Miután a tüdő kicserélte az oxigént szén-dioxidra, az elhasznált levegőt kilégzéssel ki kell lélegezni.

A rekeszizom ellazul, felfelé nyomódik, lefelé húzza a bordakosarat, és csökkenti a tüdő térfogatát, így a CO2-sűrű levegő az orron és a szájon keresztül távozik.

Koordináció más légzőizmokkal

Bár a rekeszizom a légzésben részt vevő elsődleges izom, nem az egyetlen. A rekeszizom számos más izommal koordinál önként és automatikusan a légzési funkciók elvégzése érdekében.

Ezeket a járulékos légzőizmoknak nevezik, és növelik a tüdő által feldolgozott oxigén mennyiségét. A mellizom (pectoralis major), a serratus anterior és a trapézizom segít a mellüreg tágításában, hogy több levegőt préselhessen be.

A rekesz fontossága

Mindennapi élet testfunkció

A test nem működik légzés nélkül. A rekeszizom az elsődleges izom, amely részt vesz a légzési folyamatban, mind a belégzés, mind a kilégzés során.

A légzést elsősorban a vegetatív idegrendszer - az agytörzsben szabályozott légzésszám - irányítja tudat alatt. Az agytörzs jelzi a rekeszizomnak, hogy az oxigénszükségletnek megfelelően lazítson és húzódjon össze.

A légzési sebességet manuálisan is lehet szabályozni. Az ágyban lustán fekve kisebb az oxigénigényünk, mintha futva érnénk el a buszt, de ez nem akadályozza meg az embert abban, hogy önként mély levegőt vegyen.

A rekeszizom a test egyik legaktívabb nagy izma, amely az egész élet során rendszeresen tágul és összehúzódik.

Aerobic edzés

Az aerob edzés során a szervezet oxigénigénye megnő. Ez azt jelenti, hogy több levegőre van szükség, ezért a rekeszizomnak keményebben kell dolgoznia.

A rendszeres aerob testmozgás erősítheti a rekeszizmot, ami hatékonyabb légzést jelent, és hosszabb ideig tart a fáradtság az erőteljes aerob testmozgás során.

Anaerob edzés

A rekeszizom létfontosságú az anaerob testmozgás során, még akkor is, ha a testnek nincs szüksége extra levegőre.

A rekeszizom és a hasfalizmok nagymértékben felelősek a "merevítésért" vagy a hasüregben lévő nyomás kialakításáért, amely ahhoz szükséges, hogy a törzs merev és stabil maradjon, amikor szükséges, például egy nehéz guggolás vagy szurkolói dobás során.

Elhelyezkedés és anatómia

A rekeszizom a törzs közepe táján helyezkedik el, elválasztva a mellkasi és a hasi üreget.

A mellüreg padlóját és a hasüreg tetejét alkotja, elöl a bordakosár és a szegycsont (mellcsont) alsó határához, hátul a gerinchez, oldalt pedig a bordaporcokhoz (a bordákat összekötő porcok) csatlakozik.

A rekeszizom alkotja az alsó mellkasi nyílás határát, lezárva a has- és a mellüreg közötti nyílást.

A rekeszizom izomrostjai befelé futnak, és a kötőszerveik a központi ín felé konvergálnak, amely az izmon keresztül és belül fut, de nem kapcsolódik egyetlen csonthoz sem. A szívet körülvevő rostos szívburok közvetlenül a rekeszizom felett összeolvad a központi ínnal.

Kapcsolódó szervek

A szív a test bal felén, a mellüregben, közvetlenül a rekeszizom felett helyezkedik el. A gyomor, a máj, a vesék és más létfontosságú hasi szervek a rekeszizom alsó felszíne alatt, a hasüregben helyezkednek el.

A rekeszizom határt képez a szív, a tüdő és a hasi szervek között.

Kapcsolódó izomzat

A rekeszizom lehet a légzés legfontosabb izma, de mint a legtöbb izom, ez sem működik egyedül.

A hát kiegyenesítése, az áll felemelése és a tüdő teljes kitágítása a mély lélegzetvételhez nem lenne lehetséges a bordaközi izmok, a felső hát- és nyakizmok, a mellkas, a ferde és a hasizmok munkája nélkül.

Csontváz anatómia

A test elülső részén a rekeszizom a mellcsont egy kis porcos nyúlványán, az úgynevezett xiphoid processuson ered.

Oldalt a perifériás rögzítései a bordaporcok belsejében, az alsó bordák, a 6-12. borda alsó határán találkoznak. A test hátsó részén a rekeszizom a gerincben az L1-L3 ágyéki csigolyák íves szalagjaihoz csatlakozik.

Frenikus ideg és artériák

A légzésben betöltött létfontosságú szerepe miatt a rekeszizomnak sajátos vér- és idegrendszerrel rendelkezik.

A nervus phrenicus a nyaki gerincvelőből (C3-C5) ered, és a nyakon és a mellkason keresztül a rekeszizomig halad. A nervus phrenicus kettéválik és jeleket ad a rekeszizomnak, hogy automatikus vagy kézi vezérléssel összehúzódjon és ellazuljon.

A vérellátást elsősorban a frenikus artériák biztosítják, amelyek a belső mellkasi artériákkal kezdődnek, majd az izomfrenikus és az alsó frenikus artériákba ágaznak.

Az izomzatban található vénák összegyűjtik a vena cava inferiorban lévő vért, és a rekeszizomban lévő nyíláson, a cavalis nyíláson keresztül visszajuttatják a szívbe, hogy megismétlődjön az oxigénellátási ciklus.

A mellüregtől a hasüregig: Csak áthaladás

A rekeszizom elválasztja a mellkasi és a hasüreget, de néhány dolognak, például az ételnek és a vérnek még át kell haladnia rajta. Emiatt a rekeszizmon keresztül több átjáró is létezik. Mindegyik átjárót hiatusnak nevezzük, és külön célt szolgál.

• Nyelőcső sípcsont: rés, amelyen keresztül a nyelőcső áthalad, hogy az étel a szájból a gyomorba jusson.
• Aorta hiatus: az aortán keresztül a keringési rendszerbe történő vérszállítás nyílása. Az aortát az íves középső szalag veszi körül, amely körbetekeri, és az első vagy második ágyékcsigolyánál csatlakozik a gerinchez.
• Cavanyílás: két kis rés egyike, amelyek lehetővé teszik, hogy a jobb oldali alsó véna cava és a bal oldali kisebb véna hemiazygos visszavezesse a szívbe az oxigénmentes vért.
• Mellkasi ductus: a nyirokfolyadék összegyűjtésének és a testben történő szállításának létfontosságú portja, a ductusba lefolyó nyirokerek. A rekeszizom pumpaként működik, hogy ezt a nyirokfolyadékot visszaáramoltassa a nyirokrendszeren keresztül.

A rekeszizom egészsége

Az egészséges rekeszizom fontossága

Az egészséges rekeszizom létfontosságú a légzéshez, és ezért az élet minden más területén is.

A légzésben betöltött szerepe miatt a rekeszizommal kapcsolatos problémák vagy állapotok súlyos tüneteket és szövődményeket okozhatnak, beleértve a mellkasi fájdalmat, légzési nehézségeket, ellenőrizhetetlen csuklást, felfúvódott gyomrot (gyomorfekélyt), savas refluxot és egyebeket.

A rekeszizom egészségének rendszeres testmozgással és céltudatos tevékenységgel történő megőrzése csökkenti az orvosi vészhelyzet valószínűségét. Ezen túlmenően az egészséges rekeszizom támogatja az egészséges életmódot.

Gyakori rendellenességek és állapotok

A rekeszizom néhány gyakori rendellenessége és állapota különböző tünetekkel és súlyossággal jár. A rekeszizom egészségének mindenki számára prioritást kell élveznie.

Ha valakinek aggályai vannak a pesszáriummal kapcsolatban, feltétlenül fontos, hogy azonnal megbeszélje azokat egy orvossal. Néhány gyakori rekeszizom állapotok közé tartoznak:

• Veleszületett rekeszsérv: a rekeszsérv egy formája, amely már születéstől fogva jelen van. A sérv ezen formája egy lyuk a rekeszizomban, amelyen keresztül a belső szervek mozoghatnak. Ezt az állapotot gyakran terhesség alatti ultrahangvizsgálattal diagnosztizálják, és a születés után műtéti javítást igényel.
• Szerzett rekeszsérv: a veleszületett sérvektől eltérően a szerzett rekeszsérv akkor alakul ki, amikor a rekesz gyengül vagy elszakad a születés után, és így anyagok vagy szervek jutnak be a mellüregbe. Súlyosságától függően a szerzett sérv műtéti javítást igényelhet, és a légzési vagy szervfunkciós komplikációk megelőzése érdekében az azonnali műtét a legjobb megoldás.
• Szájsérv: Ez a speciális sérv a gyomornak a rekeszizom alsó felszínén keresztül történő mozgásával jár. Hiatalis sérv esetén a gyomor felfelé tolódik és benyúlik a mellüregbe. A hiatalis sérv ritkán életveszélyes, de gyomor- vagy mellkasi fájdalmat, kellemetlen érzést és savas refluxot okozhat, és nyelőcsőgyulladáshoz vagy gastrooesophagealis refluxbetegséghez (GERD) vezethet.
• Neuromuszkuláris rendellenességek: egyes neuromuszkuláris rendellenességek befolyásolhatják a rekeszizom működését. Ezek a rendellenességek akadályozhatják a rekeszizom neuromuszkuláris szabályozórendszerét, és megakadályozhatják a működését, ami sekélyes légzéseket, nehézlégzést vagy a légzés teljes megszűnését okozhatja. A neuromuszkuláris rendellenességek eredhetnek betegségből, fertőzésből vagy genetikából, és általában komoly orvosi ellátást igényelnek.
• Rekeszizombénulás: A rekeszizombénulás olyan állapotokra utal, amikor a rekeszizom mozgása részben vagy teljesen megszűnik. A bénulást általában a frenikus idegek sérülése okozza, amikor a frenikus idegek elszakadnak vagy traumának vannak kitéve.

A rekeszizom edzése és erősítése

A rekeszizom, mint minden izom, erősíthető és edzhető tudatos gyakorlással. Mivel elsődleges funkciója a légzés, a rekeszizom edzése általában speciális légzésmunkát foglal magában.

• Rekeszlégzés: A rekeszlégzés, más néven hasi légzés vagy mélylégzés, nagyon mély, lassú légzéseket jelent, és a tüdőt a lehető legnagyobb mértékű tágulásra kényszeríti. A rekeszizom nyújtása és erősítése mellett a hasi légzés növelheti a tüdőkapacitást és hatékonyságot, elősegítheti a relaxációt és csökkentheti a stresszt.
• Wim Hof légzés: A Wim Hof légzésmódszer a módszer népszerűsítőjéről, Wim Hofról, azaz "A Jégemberről" kapta a nevét. Az eljárás során mély, ritmikus légzéseket alkalmaznak, amelyeket hosszú légzéstartások váltogatnak. Ezeket a légzőgyakorlatokat gyakran kombinálják hideg merítéssel - a krioterápia egy formájával -, hogy felnagyítsák hatásukat. Ez a rekeszizommunka javítja a vér oxigénkoncentrációját, elősegíti a keringést, javítja az energiát és csökkenti a stresszt.

Gyakran ismételt kérdések

Mit csinál a rekeszizom?

A rekeszizom a légzésért felelős mozgást produkálja, de segít a jó testtartás fenntartásában, az emésztésben, a törzs stabilitásában és még sok másban is. A mindennapi élet számos aspektusa szempontjából létfontosságú.

Lehet-e edzeni a rekeszizmot?

Igen! A rekeszizom légzőgyakorlatokkal edzhető. Az erős rekeszizom elengedhetetlen a légzőszervek egészségéhez, valamint a sportteljesítményhez. Az énekesek és a fúvósok is profitálhatnak a rekeszizom edzéséből.

Mi okozhat rekeszizomproblémákat?

A rekeszizommal kapcsolatos legtöbb problémát a rossz egészségi állapothoz kapcsolódó életmódbeli tényezők okozzák vagy súlyosbítják. A dohányzás, az elhízás, az erős alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód a rekeszizomproblémákkal kapcsolatos leggyakoribb állapotok.

Hivatkozások

A frenikus ideg sérülése - StatPearls - NCBI Bookshelf

Alsó mellkasi nyílás | Radiológiai referencia cikk | Radiopaedia.org

Membrán: Mi a rekeszizom?

Membrán: Funkció, anatómia és rendellenességek

Wim Hof légzés: módszer, előnyök és még sok más

A normál rekeszizom anatómiája - Thoraxsebészeti Klinika

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.