Most a mindennapi élet számos aspektusa kiválthat stresszreakciókat, például a munkahelyi határidők, a kapcsolatok és a családi kötelezettségek. Bár a stresszreakció várható, a krónikus és hosszú távú stressz negatívan befolyásolhatja az elmét és a testet.
Mi a szervezet stresszreakciója?
A stresszválasz az a mód, ahogyan a szervezet reagál az érzékelt fenyegetésekre. Mindenki érezte már, hogy beindul a stresszválasz, a szapora szívverés és az izzadó tenyér, amit akkor érez, amikor besétál egy állásinterjúra. Ez a szervezet flight or fight response (menekülés vagy harc) válasza, amely segít az embereknek túlélni, amikor a környezetükben lévő veszélyekkel szembesülnek. Napjainkban a stresszválasz a mindennapi élet stresszoraira adott válasz lehet, beleértve a környezeti stresszt és a pszichológiai stresszt is.
A stresszválaszt a autonomikus idegrendszer irányítja, amely a szimpatikus idegrendszerre és a parasympatikus idegrendszerre oszlik. A szimpatikus idegrendszer felelős a szervezet harcolj vagy menekülj válaszreakciójáért. A szimpatikus idegrendszer stresszes eseményre vagy észlelt veszélyre reagál. Számos élettani változást vált ki, többek között megemelkedett szívritmust, vérnyomást, légzésszámot, izomfeszültséget és vércukorszintet.
A stresszválasz kiváltó okát először az amygdala érzékeli, amely az agy érzelmi feldolgozásért felelős része. Az amygdala ezután érzékeli a potenciális fenyegetést, és üzenetet küld a hipotalamusznak. A hipotalamusz az agynak az idegrendszerrel kommunikáló része. A hipotalamusz ezután információt küld a mellékveséknek, amelyek felszabadítják az adrenalin és a noradrenalin hormonokat. A mellékvesék a vesék tetején helyezkednek el, és két részből állnak: a mellékvesekéregből és a mellékvesekéregből. Az adrenalin az a hormon, amely fiziológiai változásokat okoz a szervezetben, például megnövekedett pulzusszámot, megnövekedett vérnyomást és vércukorszint felszabadulását.
A mellékvesék a kortizol nevű hormont is felszabadítják stressz hatására. Amikor az adrenalin kezdeti szintje csökken, egy másodlagos stresszválasz veszi kezdetét, amelyet HPA-tengelynek neveznek, és amely a szimpatikus idegrendszert tartja aktívan. Ebben a másodlagos rendszerben a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormont (CRH) bocsát ki, amely az agyalapi mirigyet az adrenokortikotrop hormon (ACTH) nevű hormon felszabadítására készteti. Végül ezekre válaszul a mellékvese kortizolt szabadít fel. A kortizol egy szteroid hormon, amely a stresszválaszban arra szolgál, hogy a szervezetet ebben a stresszes állapotban tartsa. A kortizolnak más létfontosságú szerepe is van a szervezet számára, többek között szabályozza az anyagcserét, a vérnyomást, a vércukorszintet és a test alvási ciklusát.
Stresszreakció vs. krónikus stressz
Tipikusan, amint az érzékelt fenyegetés vagy stresszor csökken, a stresszválasz lecseng, és a szervezet visszatér a normális működéshez. Ez egy természetes és egészséges válasz a felmerülő stresszhelyzetekre. A krónikus stresszt átélő személynél a harc vagy menekülés válasz nem csökken, és a stresszhormonok szintje hosszú ideig magas marad. A krónikus vagy hosszú távú stressz megemelkedett kortizolszintet eredményezhet. Az emelkedett kortizolszint hatással lehet az immunrendszerre, az emésztőrendszerre és a reproduktív rendszerre.
A krónikus stressz tünetei
A krónikus stressz megviseli a szervezetet, és számos káros tünetet produkálhat. A krónikus stresszben szenvedő emberek hajlamosabbak a szorongás vagy a depresszió kialakulására. A krónikus stressz néhány jele; elalvási vagy alvási nehézségek, alacsony energia, csökkent étvágy, csökkent társas érintkezési kedv, zavaros gondolatok és emésztési problémák. A krónikus stressz más egészségügyi állapotokhoz, például magas vérnyomáshoz (hipertónia) és szívbetegségekhez vezethet.
Hogyan hat a stresszválasz a szervezetre
A stresszválasz kellemetlen tüneteket okozhat, például szívdobogást, de amint a stresszor megszűnik, a stresszhormonoknak csökkenniük kell, és a szervezetnek vissza kell térnie a normális működéshez. A szervezet normális működését befolyásolja, ha a stresszválasz hosszú ideig aktiválva marad. A krónikus stressznek számos káros hatása van a szervezetre, és más egészségügyi problémákat is kiválthat. A krónikus, hosszú távú stressz a következőkhöz vezethet: Emésztési problémák, migrén, szorongásos zavarok, izomfeszültség, ialvatlanság, alvászavarok, és a csökkent immunrendszeri aktivitás miatt gyakori megbetegedés.
A krónikus stressz más betegségekkel is összefügg, mint például a magas vérnyomás, a szorongás és a depresszió, a függőség, az elhízás stb. A krónikus stressz egészségtelen megküzdési mechanizmusokat eredményezhet, többek között alul- vagy túlevést, túlzott alkoholfogyasztást, dohányzást stb.
Stratégiák a stressz csökkentésére
A stressz kezelése a mentális és a fizikai egészség szerves része. A stresszkezelési technikák segíthetnek az embernek kezelni a stresszes helyzeteket, segíthetnek a mindennapi szorongás szintjén, és javíthatják a mentális egészséget. A stresszkezelés fizikailag is alapvető fontosságú a vérnyomás szabályozásához, az immunrendszer működéséhez, a testsúly kezeléséhez és az általános fizikai jóléthez.
Az egyik stresszcsökkentő technika a meditáció gyakorlása. A meditáció segít ellazítani mind az elmét, mind a testet. A meditáció beépíthető a napi rutinba, és segíthet valakinek felkészülni a napjára, segíthet elaludni, vagy akár segíthet elgondolkodni a tipikus stressz kiváltó okokon és reakciókon.
A rendszeres testmozgás szintén hatékony formája a stressz csökkentésének. A testmozgás minden formája, beleértve az állóképességet, az erősítést, az alacsony intenzitású és a magas intenzitású testmozgást is, jótékonyan hat a stressz csökkentésére. A testmozgás a fizikai egészség megőrzésében is segít, és javíthatja az energiaszintet és az alvás minőségét. A jóga a testmozgás egyik formája, amely segít csökkenteni a stressz-szintet. A jóga fokozza az endorfinok felszabadulását; segít a fizikai egészség javításában és a mentális ellazulásban.
Az alvás a fizikai és a mentális egészség létfontosságú része. A megfelelő alvás hasznos a test és az elme számára, hogy kezelni tudja az élet stresszhelyzeteit. Az olyan relaxációs technikák, mint a progresszív izomrelaxáció segíthetnek az elalvásban és a jó alvási rutin kialakításában.
A naplóírás olyan eszköz, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy elgondolkodjon a személyes stresszkiváltó tényezőkön. A naplóírás abban is segíthet, hogy az ember egészséges és hatékony megküzdési stratégiákat dolgozzon ki a stresszel szemben. Végül, a szociális támogatáshoz való kapcsolódás nagyon fontos a stressz kezelésében. Ha támogató barátokkal és családtagokkal vesszük körül magunkat, az óriási különbséget jelenthet a stresszel való megküzdésben.
Gyakran ismételt kérdések a stresszreakcióról
Miért van a szervezetben stresszválasz?
A szervezetnek stresszreakciója van, hogy felkészítse az elmét és a testet a lehetséges fenyegetésekre vagy veszélyekre. Az olyan fiziológiai válaszok, mint a megnövekedett szívritmus, a megnövekedett légzésszám és a vércukorszint felszabadulása felkészítik a testet és az elmét arra, hogy felkészüljön a veszély elől való menekülésre vagy a harcra. A stresszreakció segíthet a mindennapi élet kihívásaival való szembenézésben, mivel egy energiahullámot, valamint fokozott tudatosságot és összpontosítást biztosít számunkra.
Melyek a stressz normális szintjei?
A stressz bizonyos szintjei teljesen normálisak, sőt egészségesek. Amikor a stressz hosszú távú fizikai tüneteket kezd okozni, mint például migrén, emésztési problémák, álmatlanság stb. ez annak a jele, hogy a stressz szintje túl magas.
Miért van az, hogy egyes embereknél a stresszre adott válaszreakció nagyobb mértékűnek tűnik, mint másoknál?
Az, hogy az emberek miért reagálnak különbözőképpen a stresszre, vagy miért birkóznak meg könnyebben vagy nehezebben az élet stresszhelyzeteivel, számos oka lehet. A stresszszint és a stresszválasz genetikai összefüggésekkel is rendelkezhet. Jelentős életesemények is befolyásolhatják azt, hogy valaki hogyan reagál a stresszre, különösen gyermekkorban. Az, hogy egy személy hogyan kezeli a stresszt, a környezetével, a szociális támaszokkal és a megküzdési mechanizmusokkal is összefügghet.
ANAHANA MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ERŐFORRÁSOK
MENTÁLIS EGÉSZSÉG WIKIK
Megközelítés Elkerülés Konfliktus
MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI BLOGOK
Mentális egészségügyi megbélyegzés
Hogyan hagyjuk abba az aggódást
Hogyan hagyja abba a halogatás
Hogyan hagyjuk abba a túlgondolkodást
Érzelmi szabályozási készségek
Források
A stresszválasz megértése - Harvard Health
A krónikus stressz veszélyezteti az egészséget - Mayo Clinic
A stressz hatása a szervezetre
Krónikus stressz > Tájékoztatók > Yale Medicine
A stressz hatása a szervezetre
Meditáció: A stressz csökkentésének egyszerű és gyors módja.
Jóga a stressz ellen: Légzés, pózok és meditáció a szorongás csillapítására
Kortisol: Mi ez, funkciója, tünetei és szintjei
A krónikus stressz veszélyezteti az egészségét - Mayo Clinic
DISCLAIMER
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.
