Csakra karkötők
A csakra karkötők az évek során egyre népszerűbbé váltak, mivel képesek segíteni a test energiaközpontjainak egyensúlyát.
A skoliózis a gerinc rendellenes, oldalirányú görbülete, amely befolyásolja a gerinc szimmetriáját.
A skoliózis egy olyan állapot, amikor egy személy gerincének rendellenes oldalirányú görbülete van. A gerinc 24 csontból, úgynevezett csigolyákból áll. Ezt nevezzük gerincoszlopnak, amely támasztékot nyújt és segít megvédeni a gerincvelőt. Bár a gerincnek van némi természetes elülső és hátsó görbülete, jellemzően nincs oldalirányú görbülete.
Ezért egy normális gerinc elölről történő vizsgálata egyenesnek fog tűnni. Egy szkoliózisban szenvedő személy gerincének szemből történő vizsgálata S- vagy C-alakú görbületet fog mutatni. A skoliózis görbületek a mellkasi és az ágyéki gerincben vannak. A gerinc görbülete tíz foktól, ami enyhe skoliózisnak számít, száz fokig vagy még tovább terjedhet. A skoliózis mások számára látható lehet, mivel a skoliózisban szenvedő emberek egyenetlenül állnak, vagy egyenetlen a válluk és a csípőjük. A skoliózis kezelhető konzervatívabb kezelésekkel, vagy sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A skoliózis általában tíz és tizenöt éves kor közötti gyermekeknél és serdülőknél jelentkezik. A skoliózisnak ezt a típusát idiopátiás skoliózisnak nevezik, és ez a leggyakoribb skoliózis típus. Az idiopátiás skoliózis oka ismeretlen, bár családokban előfordulhat. Az idiopátiás skoliózis kezdetben enyhe, de a gyermek növekedésével és a pubertáskor előrehaladtával súlyosabbá válhat.
A gerinc deformitása veleszületett skoliózist okoz születéskor. Pontosabban, a veleszületett skoliózis gyakran a születéskor jelenlévő csigolyák hibás elhelyezkedése miatt alakul ki. A leggyakoribb ok az, amikor egy vagy több csigolya nem alakul ki teljesen a születéskor, amit félcsigolyának is neveznek. A veleszületett scoliosis oka lehet az is, hogy a csigolyák nem válnak szét.
Neuromuszkuláris skoliózisról akkor beszélünk, ha egy személynek olyan neuromuszkuláris állapota van, mint például agyi bénulás, spina bifida vagy izomdisztrófia, amely skoliózist okoz. A neuromuszkuláris skoliózis görbületei gyakran korábbi életkorban jelennek meg, mint az idiopátiás skoliózis, és gyorsan előrehaladnak.
Az idősebb felnőttek skoliózisa lehet degeneratív skoliózis. A degeneratív skoliózis felnőttkorban jelenik meg degeneratív állapotok, például a gerinc degeneratív porckorongbetegsége vagy ízületi gyulladása miatt. Leggyakrabban a degeneratív skoliózis a gerinc fakultatív ízületeinek degenerációja miatt alakul ki. A degeneratív scoliosis gyakran okozhat hátfájást, lábfájást vagy bizsergő érzést, amely a lábakon lefelé terjed.
A skoliózis néhány gyakori jele látható, ha egy személyt és természetes testtartását nézzük. A skoliózisban szenvedő embereknél előfordulhat, hogy a vállak vagy a derék egyenetlen. Állás közben úgy tűnhet, hogy a skoliózisos személynek eltérő hosszúságú karjai vannak. Az is előfordulhat, hogy a skoliózisban szenvedő személy egyik lapockája jobban látható, mint a másik. A bordák is lehetnek aszimmetrikusak. Előrehajláskor a háton kiemelkedés jelenhet meg.
A scoliosis egyéb tünetei közé tartozik a hátfájás, a zsibbadás vagy bizsergés a lábban. Mivel a skoliózis görbülete tartásbeli egyensúlyhiányt okoz, egyes izmoknak alkalmazkodniuk kell ehhez az egyensúlyhiányhoz, ami krónikus hátfájást okozhat. Ezenkívül a gerinc rendellenes oldalirányú görbülete összenyomhatja az idegeket, ami olyan tüneteket okozhat, mint a bizsergés, a fájdalom vagy a finommotoros kontroll károsodása. Fáradtságot és merevséget is tapasztalhat az illető.
A szociolózis megakadályozhatja a liquor keringését az agyban, ami feszültség okozta fejfájáshoz és migrénhez vezet. A szkoliózis csökkent tüdőfunkciót is okozhat. Súlyos skoliózis esetén a bordakosár teljes kitágulása nagyobb kihívást jelenthet, ami miatt az emberek nehezen vesznek teljes és mély levegőt. A szociolózis az emésztőrendszerre is hatással lehet, mivel nyomást gyakorolhat a gyomorra és a belekre, és emésztési problémákat okozhat.
A skoliózis diagnózisának felállításához az orvos általában fizikális vizsgálatot és neurológiai vizsgálatot végez, beleértve a röntgenfelvételt is. Megvizsgálják a váll és a csípő egyensúlyhiányát, a bordakosár eltéréseit, valamint az előrehajláskor jelentkező kiemelkedéseket. Az MRI-képalkotás is segíthet a mögöttes állapotok diagnosztizálásában.
A csigolyák rendellenessége okozza a veleszületett skoliózist. A neuromuszkuláris skoliózis olyan neuromuszkuláris betegségek miatt alakul ki, mint az izomdisztrófia, az agyi bénulás és a spina bifida. Az idiopátiás skoliózisnak, amely a leggyakoribb, nincs ismert oka. De ez a skoliózis leggyakoribb formája (az esetek mintegy 80%-ában). Az idiopátiás skoliózis előfordulhat a családokban; ezért ha a családban előfordult már skoliózis, akkor nagyobb lehet a kockázata a skoliózis kialakulásának.
A szociolózis kezelése számos tényezőtől függ, többek között a szkoliózis súlyosságától és okától, valamint az életkortól. A szkoliózis kezelésének célja a gerincferdülés súlyosbodásának megakadályozása vagy a gerinc kiegyenesítése. A kezelések a testtartás egyensúlyhiányának javítására és a tünetek, például a hátfájás csökkentésére is összpontosíthatnak.
A közepesen súlyos vagy súlyos skoliózisban szenvedő gyermekek és serdülők esetében a gerincmerevítő segít megakadályozni a gerincferdülés súlyosbodását. A merevítőket általában napi 13-16 órát kell viselni.
Az orvos műtétet javasolhat, hogy megakadályozza a görbület súlyosbodását, vagy súlyosabb esetekben segíthet kiegyenesíteni a gerincet. A gerincfúziós műtét a skoliózis egyik sebészeti eljárása. A gerincfúziós műtét során két vagy több csigolyát csontátültetéssel összeolvasztanak, hogy segítsenek kiegyenesíteni a gerincet.
Egy másik skoliózisműtét során egy vagy több fémrudat helyeznek el, amelyek segítenek kiegyenesíteni a gerincet, és a gyermek vagy serdülő növekedésével bővülhetnek. Egy kevésbé invazív gerincműtét a csigolyatestek rögzítése, ahol fémhorgonyokat rögzítenek a csigolyákhoz. Ezután a horgonyokon keresztül egy zsinórt kötnek be, amelyet megfeszítenek, hogy segítsen kiegyenesíteni a gerincet.
A scoliosis egyik alternatív kezelése a jóga. A jóga a skoliózis kezelésére segíthet megerősíteni azokat az izmokat, amelyek a skoliózis okozta egyensúlyhiány miatt gyengévé válhattak. A jóga segíthet a helyes testtartás támogatásában és a skoliózis okozta hátfájás csökkentésében is. A jóga segít az esetleg megfeszült izmok nyújtásában és a szimmetrikusabb igazodás kialakításában is.
A pilates is lehet alternatív skoliózis kezelés. A pilates hatékonyan korrigálja a testtartás egyensúlyhiányát és erősíti a megfelelő testtartást elősegítő izmokat. A skoliózis egyéb kezelési lehetőségei közé tartozik a fizikoterápia és a csontkovács által végzett korrekciók.
Küzdelem vagy menekülés válasz
Vezetett meditáció az alváshoz
Mi a szimpatikus idegrendszer?
Spondilózis kontra spondylolízis
Skoliózis | Johns Hopkins Medicine
Skoliózis: Tünetek, kezelés és műtét
Felnőttkori idiopátiás skoliózis
Felnőttkori scoliosis: Tünetek, diagnózis, kezelés és kimenetel
Skoliózis - Tünetek, diagnózis és kezelés
Skoliózis - Tünetek és okok - Mayo Clinic.
8 mód, ahogy a scoliosis hatással van a testre | Dr. Jason Lowenstein
Idiopátiás skoliózis gyermekeknél és serdülőknél - OrthoInfo - AAOS
Veleszületett skoliózis - OrthoInfo - AAOS
Neuromuszkuláris skoliózis - OrthoInfo - AAOS
Skoliózis megelőzése: Hogyan lehet megállítani a skoliózis görbe további progresszióját?
A csakra karkötők az évek során egyre népszerűbbé váltak, mivel képesek segíteni a test energiaközpontjainak egyensúlyát.
A hagyományos kínai orvoslásból származó akupunktúra olyan technika, amely a bőrbe szúrt kis steril tűket használ számos egészségügyi állapot...
A csontkovács olyan egészségügyi szakember, aki a mozgásszervi rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott. A kiropraktikus kezelés...