A skoliózis a gerinc rendellenes, oldalirányú görbülete, amely befolyásolja a gerinc szimmetriáját.
A legfontosabb tudnivalók
- Meghatározás: A skoliózis a gerinc rendellenes, oldalirányú görbülete, amely gyakran S- vagy C-alakú.
- Típusok: Ide tartoznak az idiopátiás (ismeretlen okú, leggyakoribb), a veleszületett (születéskor a csigolyák rendellenességei miatt), a neuromuszkuláris (például agyi bénulás okozta) és a degeneratív (korral járó gerincferdülés).
- Tünetek: A gyakori tünetek közé tartozik a vállak, csípők egyenetlensége, hátfájás, súlyos esetben pedig légzési nehézség.
- Diagnózis: Fizikai vizsgálat, röntgenfelvételek és néha MRI segítségével diagnosztizálják.
- Kezelés: A gerincferdülés kezelése a merevítéstől és a fizikoterápiától kezdve a sebészeti beavatkozásokig, például a gerincfúzióig terjedő lehetőségek a leggyakoribbak.
Mi a skoliózis?
A skoliózis egy olyan állapot, amikor egy személy gerincének rendellenes oldalirányú görbülete van. A gerinc 24 csontból, úgynevezett csigolyákból áll. Ezt nevezzük gerincoszlopnak, amely támaszt nyújt és segít megvédeni a gerincvelőt. Bár a gerincnek van némi természetes elülső és hátsó görbülete, oldalirányú görbülete általában nincs.
Ezért egy normális gerinc elölről történő vizsgálata egyenesnek fog tűnni. A skoliózisban szenvedő személy gerincének szemből történő vizsgálata S- vagy C-alakú görbületet mutat. A scoliosis görbületek a mellkasi és az ágyéki gerincben vannak. A gerincferdülés tíz foktól, ami enyhe skoliózisnak számít, száz fokig vagy még tovább terjedhet. A skoliózis mások számára látható lehet, mivel a skoliózisban szenvedő emberek egyenetlenül állnak, vagy egyenetlen a válluk és a csípőjük. A skoliózis kezelhető konzervatívabb kezelésekkel, vagy sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
Idiopátiás skoliózis
A skoliózis általában tíz és tizenöt éves kor között jelentkezik gyermekeknél és serdülőknél. A skoliózisnak ezt a típusát idiopátiás skoliózisnak nevezik, és ez a leggyakoribb skoliózis típus. Az idiopátiás skoliózis oka ismeretlen, bár előfordulhat, hogy családban fordul elő. Az idiopátiás skoliózis kezdetben enyhe, de a gyermek növekedésével és a pubertáskor előrehaladtával súlyosabbá válhat.
Veleszületett skoliózis
A gerinc deformitása veleszületett skoliózist okoz születéskor. Konkrétabban, a veleszületett skoliózis gyakran a születéskor jelenlévő csigolyák hibás elhelyezkedése miatt alakul ki. A leggyakoribb ok az, amikor egy vagy több csigolya nem alakul ki teljesen a születéskor, amit félcsigolyának is neveznek. A veleszületett skoliózis oka lehet az is, hogy a csigolyák nem válnak szét.
Neuromuszkuláris skoliózis
Neuromuszkuláris skoliózisról akkor beszélünk, ha egy személynek olyan neuromuszkuláris állapota van, mint például agyi bénulás, spina bifida vagy izomdisztrófia, amely skoliózist okoz. A neuromuszkuláris skoliózis görbületei gyakran korábbi életkorban jelennek meg, mint az idiopátiás skoliózis, és gyorsan előrehaladnak.
Degeneratív skoliózis
Az idősebb felnőttek skoliózisa lehet degeneratív skoliózis. A degeneratív skoliózis felnőttkorban jelenik meg degeneratív állapotok, például a gerinc degeneratív porckorongbetegsége vagy ízületi gyulladása miatt. A degeneratív skoliózis leggyakrabban a gerinc fakultatív ízületeinek degenerációja miatt alakul ki. A degeneratív scoliosis gyakran okozhat hátfájást, lábfájdalmat vagy bizsergő érzést, amely a lábakban is végigvonul.
Melyek a skoliózis jelei és tünetei?
A skoliózis néhány gyakori jele látható, ha egy személyt és természetes testtartását nézzük. A skoliózisban szenvedő embereknél előfordulhat, hogy a vállak vagy a derék egyenetlenek. Állás közben úgy tűnhet, hogy a skoliózisban szenvedő személynek különböző hosszúságú karjai vannak. A skoliózisban szenvedő személynél az egyik lapocka jobban látható, mint a másik. A bordák aszimmetriája is előfordulhat. A háton kiemelkedés jelenhet meg, amikor az ember előrehajol.
A scoliosis egyéb tünetei közé tartozik a hátfájás, a zsibbadás vagy bizsergés a lábban. Mivel a scoliosis görbülete tartásbeli egyensúlyhiányt okoz, egyes izmoknak alkalmazkodniuk kell ehhez az egyensúlyhiányhoz, ami krónikus hátfájást okozhat. Ezenkívül a gerinc rendellenes oldalirányú görbülete összenyomhatja az idegeket , ami olyan tüneteket okozhat, mint a bizsergés, a fájdalom vagy a finommotoros kontroll károsodása. Fáradtságot és merevséget is tapasztalhat az ember.
A szociolózis megakadályozhatja a liquor keringését az agyban, ami feszültség okozta fejfájáshoz és migrénhez vezet. A skoliózis a tüdő működésének csökkenését is okozhatja. Súlyos skoliózis esetén a bordakosár teljes kitágulása nagyobb kihívást jelenthet, ami miatt az embereknek nehézséget okoz a teljes és mély lélegzetvétel. A skoliózis az emésztőrendszerre is hatással lehet, mivel nyomást gyakorolhat a gyomorra és a belekre, és emésztési problémákat okozhat.
Hogyan diagnosztizálják a skoliózist?
A skoliózis diagnózisának felállításához az orvos általában fizikális és neurológiai vizsgálatot végez, beleértve a röntgenfelvételt is. Keresik a váll és a csípő egyensúlyhiányát, a bordakosár eltéréseit, valamint az előrehajláskor jelentkező kiemelkedéseket. Az MRI-képalkotás segíthet az alapbetegségek diagnosztizálásában is.
Mi okozza a skoliózist?
A csigolyák rendellenessége okozza a veleszületett skoliózist. A neuromuszkuláris skoliózis olyan neuromuszkuláris betegségek miatt alakul ki, mint az izomdisztrófia, az agyi bénulás és a spina bifida. Az idiopátiás skoliózisnak, amely a leggyakoribb, nincs ismert oka. De ez a skoliózis leggyakoribb formája (az esetek 80%-ában). Az idiopátiás skoliózis családonként előfordulhat, ezért ha a családban már előfordult skoliózis, akkor Önnél nagyobb lehet a skoliózis kialakulásának kockázata.
Hogyan kezeljük a skoliózist?
A skoliózis kezelése számos tényezőtől függ, többek között a skoliózis súlyosságától és okától, valamint az életkortól. A skoliózis kezelésének célja a gerincferdülés súlyosbodásának megakadályozása vagy a gerinc kiegyenesítése. A kezelések a testtartás egyensúlyhiányának javítására és a tünetek, például a hátfájás csökkentésére is összpontosíthatnak.
A közepesen súlyos vagy súlyos skoliózisban szenvedő gyermekek és serdülők esetében a gerincmerevítő segít megelőzni a gerincferdülés súlyosbodását. A fogszabályzót általában napi 13-16 órát kell viselni.
Az orvos műtétet javasolhat, hogy megakadályozza a görbület súlyosbodását, vagy súlyosabb esetekben segíthet kiegyenesíteni a gerincet. A gerincfúziós műtét a skoliózis egyik sebészeti eljárása. A gerincfúziós műtét két vagy több csigolyát olvaszt össze csontátültetéssel, hogy segítsen kiegyenesíteni a gerincet.
Egy másik skoliózisműtét során egy vagy több fémrudat helyeznek el, amelyek segítenek kiegyenesíteni a gerincet, és a gyermek vagy serdülő növekedésével bővülhetnek. Egy kevésbé invazív gerincműtét a csigolyatestek rögzítése, ahol fémhorgonyokat rögzítenek a csigolyákhoz. Ezután a horgonyokon keresztül egy zsinórt kötnek át, és azt meghúzzák, hogy segítsen kiegyenesíteni a gerincet.
A scoliosis egyik alternatív kezelése a jóga. A jóga a skoliózis kezelésére segíthet megerősíteni azokat az izmokat, amelyek a skoliózis okozta egyensúlyhiány miatt gyengévé válhattak. A jóga segíthet a helyes testtartás támogatásában és a scoliosis okozta hátfájás csökkentésében is. A jóga segít az esetleg megfeszült izmok nyújtásában és a szimmetrikusabb igazodás kialakításában is.
A pilates is lehet alternatív skoliózis kezelés. A pilates hatékonyan korrigálja a testtartás egyensúlyhiányát és erősíti a megfelelő testtartást elősegítő izmokat. A skoliózis egyéb kezelési lehetőségei közé tartozik a fizikoterápia és a csontkovács által végzett korrekciók.
Gyakran ismételt kérdések: Mi a skoliózis
Minden skoliózis kezelésre szorul?
- Az enyhe skoliózis nem mindig igényel kezelést, de a jóga vagy a pilates gyakorlása enyhe skoliózis esetén segíthet a helyes testtartás támogatásában és a mozgástartomány fenntartásában.
- A közepesen súlyos és súlyos skoliózis előrehaladhat és káros hatásokat okozhat, beleértve a fájdalmat és a tüdőre gyakorolt hatásokat, és kezelést igényel.
Megelőzhető a skoliózis?
- Mivel a legtöbb skoliózis típus oka, beleértve a gyermekkori idiopátiás skoliózist és a serdülőkori idiopátiás skoliózist is, viszonylag ismeretlen, kevés megelőző módszer létezik.
- Ha genetikai hajlam van a scoliosisra, a testtartást elősegítő gyakorlatok megelőzésként alkalmazhatók.
A serdülőkori scoliosis megáll a serdülőkor után?
- Az enyhe vagy közepesen súlyos gyermekkori és serdülőkori skoliózis progressziója gyakran megáll, amint a gerinc növekedése megáll.
- Súlyosabb gerincferdülések esetén a görbületek a serdülőkor után is folytatódhatnak.
Források
Skoliózis | Johns Hopkins Medicine
Skoliózis: Tünetek, kezelés és műtét
Felnőttkori idiopátiás skoliózis
Felnőttkori scoliosis: Tünetek, diagnózis, kezelés és kimenetel
Skoliózis - Tünetek, diagnózis és kezelés
Skoliózis - Tünetek és okok - Mayo Clinic.
8 mód, ahogy a scoliosis hatással van a testre | Dr. Jason Lowenstein
Idiopátiás skoliózis gyermekeknél és serdülőknél - OrthoInfo - AAOS
Veleszületett skoliózis - OrthoInfo - AAOS
Neuromuszkuláris skoliózis - OrthoInfo - AAOS
Skoliózis megelőzése: Hogyan lehet megállítani a scoliosis görbe további progresszióját?
Felelősségi nyilatkozat
A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a megadott információk használatából adódhat.
