Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a migrén az összes betegség közül a hetedik legrokkantságot okozó betegség. Becslések szerint világszerte az egyének 10%-a szenved migrénben.
A migrénes fejfájással járó gyakori tünetek közé tartozik a hányás, a hányinger, valamint a fényre és hangra való fokozott érzékenység. Egyéb tünetek közé tartoznak a beszédzavarok, az aurák, az étvágytalanság vagy az étvágytalanság. Az aurás migrénben szenvedő egyéneknél előfordulhat, hogy a migrén előtt vagy után villogó fények formájában jelentkeznek az aurák. Az aurával járó migrén klasszikus migrénnek is nevezik, amikor a migrén megjelenése előtt figyelmeztető jelek jelentkeznek.
A leggyakoribb migrén az aura nélküli migrén. Egyesek migrénes fájdalmat tapasztalnak a nyakban is, ahol összetéveszthető az izom- vagy ízületi görccsel, vagy az arcon, ahol összetéveszthető az arcüregben jelentkező fejfájással. A migrénes fejfájás kombinálódhat sinus-szerű tünetekkel is, beleértve az arc nyomását, a könnyező szemeket és az orrdugulást. Egyes betegeknél a migrén súlyos és hosszan tartó, a mindennapi tevékenységeket befolyásoló migrén lehet.
A migrén gyakori kockázati tényezői közé tartozik az életkor, a nem és a kórtörténet. Bár a migrén az élet bármely szakaszában jelentkezhet, leggyakrabban a 20-50 év közötti egyéneket érinti. A fejfájás az egyén 30-as éveiben tetőzhet, és a súlyossága az életkor előrehaladtával csökken. A nem is szerepet játszik, a nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek migréntől, mint a férfiak. A gének is hozzájárulnak a migrén gyakoriságához; az egyén sokkal nagyobb valószínűséggel szenved migrénes fejfájástól, ha egyik vagy mindkét szülője migrénben szenved.
Bár a migrén pontos okai ismeretlenek, a környezeti, életmódbeli és genetikai tényezők szerepet játszhatnak benne. A migrén feltételezhetően olyan rendellenes agyi aktivitásnak köszönhető, amely átmenetileg befolyásolja az agyban lévő vegyi anyagokat, idegjeleket és vérereket. A kutatások szerint a túlműködő idegsejtek jeleket küldenek a trigeminális idegnek, ami a szervezetben kalcitonin génekkel kapcsolatos peptidek (C.G.R.P.) és szerotonin felszabadulását okozza. A C.G.R.P. duzzanatot okoz az agyi erekben, ami migrénes gyulladást és fájdalmat eredményez. A fej egyik oldalán jelentkező fejfájás átvándorolhat a fej másik oldalára, és az egész fejet érintheti.
Az epizodikus migrén azt jelenti, hogy havonta tizenöt napnál kevesebbszer jelentkezik migrén. A három vagy több egymást követő hónapban vagy havonta több mint tizenöt napon át jelentkező migrén krónikus migrén. Az epizodikus migrén krónikus migrénné alakulhat olyan kiváltó okok miatt, mint a túlzott koffeinfogyasztás vagy a túlzott gyógyszerfogyasztás, beleértve a N.S.A.I.D.S.-t, az opioidokat és a barbiturátokat. A fájdalom rosszabbodik, ha az egyének fény- és hangérzékenyek. A krónikus migrén tünetei közé tartozik a kettős látás, a beszédzavar, az egyensúlyvesztés és a szédülés.
Az, hogy a migrén hogyan jelentkezik az egyéneknél, a migrén típusától függ. Például a vestibuláris migrén gyakori a mozgásbetegséggel küzdő egyéneknél. A vestibuláris migrén gyakori tünetei közé tartozik a hányinger és hányás fejfájással vagy anélkül.
A gyermekeket érintő migrén gyakori típusa a hasi migrén, amely hányingert és hányást okoz. A hasi migrénre a gyermekeknél hasi fájdalom és étvágytalanság jellemző. Idővel klasszikus migrénes fejfájássá alakulhat. A retinális migrén a migrén másik típusa, amely a szemben lévő erek szűkülése miatt alakul ki, ami a szem véráramlásának csökkenését okozza. Az okuláris vagy retinális migrén ismételt rohamokkal jár, amelyek során az egyik szemen átmeneti vagy részleges vakság vagy látáscsökkenés jelentkezik.
A migrénes rohamok nem csak azt az időtartamot foglalják magukban, amikor valakinek fáj a feje. A legtöbb egyénnél a rohamok három fázisban jelentkeznek. A migrénes roham kezdetén az egyének körülbelül 60%-a tapasztalja a prodrome fázis tüneteit. Ezek a finom jelek közé tartoznak a hangulatváltozás, az étvágytalanság, az étel utáni sóvárgás, a székrekedés, a hasmenés, a fokozott vizelés és a gyakori ásítás. Egyes egyének azonban nem ismerik fel ezeket a jeleket a migrénes roham jelzőiként.
A migrénben szenvedők egyharmada tapasztalhat aurát a migrénes roham előtt vagy alatt. Az aura reverzibilis és átmeneti látászavarokra és neurológiai tünetekre utal, amelyek a központi idegrendszerből erednek. A tünetek általában fokozatosan, 5-20 perc alatt kezdődnek, és kevesebb mint egy órán át tartanak. Az aurával járó migrén fényvillanások, fekete pontok, hullámos vonalak, hallucinációk vagy alagútlátás formájában jelentkezhet. Egyeseknél előfordulhat a látás teljes elvesztése, zsibbadás vagy bizsergő érzés a test egyik oldalán.
Az aura nélküli migrén a migrén leggyakoribb típusa, amely minden figyelmeztető jel nélkül jelentkezik. Egy másik típus a fejfájás nélküli migrénes aura, más néven csendes migrén, amikor az aura és a migrénes tünetek migrénes fejfájás nélkül jelentkeznek. A csendes migrén, más néven acephalgiás migrén gyengítő tüneteket okozhat látászavarokkal, látásvesztéssel, a színérzékelés megváltozásával, valamint fény-, hang- és szagérzékenységgel.
A roham során a migrénes fejfájás tompa fájdalomként kezdődik, majd lüktető vagy lüktető fájdalommá fokozódik, amely a fej egyik oldalán jelentkezik. A migrénes fejfájással együtt az egyének mintegy 80%-a émelygést és hányást tapasztal. Az egyének sápadtak, nyirkosak vagy szédülnek. A legtöbb migrénes fejfájás körülbelül négy órán át tart, de a súlyos migrén több mint három napig is eltarthat.
A fejfájás fázisában a fájdalom a fej egyik oldaláról a másikra vándorolhat, esetleg az egyén fejének elejét is érintheti. Olyan érzés is lehet, mintha az egyén egész fejét érintené. Az ebben a fázisban jellemző tünetek közé tartozik a fény- és zajérzékenység, hányinger és hányás.
Végül, miután az egyének migrénes fejfájást tapasztalnak, a posztdrómás szakasz akár egy napig is eltarthat olyan tünetekkel, mint a fáradtság, testfájdalom, izomfájdalom/gyengeség, szédülés, koncentrációs zavarok, valamint fény- és hangérzékenység.
Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a gyermekek migrénes rohamainak megélésében van néhány kritikus különbség. A különbségek közé tartozik a ritkább migrénes rohamok és az egyoldalú, rövidebb ideig tartó migrénes rohamokhoz képest több kétoldali fájdalom megtapasztalása. A kétoldali fájdalom a homlokon keresztül jelentkezik, szemben az egyoldali, a fej egyik oldalán jelentkezővel.
Azokat az endogén vagy exogén elemeket, amelyek rövid időn belül megnövelik a migrénes roham valószínűségét, migrén kiváltó tényezőknek nevezzük. Néhány kiváltó ok közé tartozik a stressz, valamint az olyan ételek és italok, mint az élelmiszer-adalékanyagok, az érlelt sajt, az alkohol és a mononátrium-glutamát. A hormonális változások szintén gyakori migrénkiváltó okok a nőknél. Sok nő észleli, hogy a terhesség, illetve a menopauza vagy a menstruációs ciklus alatt az ösztrogénszint ingadozása miatt migrénes rohamok lépnek fel. A menstruációs ciklus után három nappal vagy a menstruáció kezdete előtt két nappal jelentkező migrént menstruációs migrénnek nevezzük.
A tünetek közé tartozhat az aura nélküli migrén, a fej egyik oldalán lüktető fájdalom, hányinger, hányás és fokozott fényérzékenység. A menstruációs migrén az ösztrogénszint csökkenéséből ered, és kiválthatja a stressz, a koffein vagy az étkezés kihagyása. A hormonális és a fogamzásgátló gyógyszerek, például a fogamzásgátlók szintén súlyosbíthatják a migrénes fejfájást.
A migrén kiváltó okai közé tartozik még az étkezések kihagyása, a koffeinfogyasztás, a kiszáradás, valamint az időjárás vagy az érzékszervi ingerek hirtelen változása. A migrénes fejfájással összefüggésbe hozható időjárási változások közé tartozik a magas páratartalom, a túlzott hőség, a viharok, a légnyomás változása és a zivatarok.
Bár az időjárás változásait nem lehet befolyásolni, az egyéneknek azt kell tenniük, ami a migrénjük számára kedvező. Továbbá az erős szagok, például a füst, a parfümök és a festékhígítók egyeseknél migrént váltanak ki. Az egyén kiváltó okainak azonosítása és megértése kulcsfontosságú a migrén megelőzésében.
Nem minden közös kiváltó ok van jelen minden egyénnél, és a migrénes egyének másképp élik meg a kiváltó okokat. A kiváltó okok nyomon követése összetettebb lehet, és gondos mérlegelést igényel. Fontos, hogy a migrénben érintett egyének azonosítsák és megértsék a kiváltó okokat.
A gyakori migrénkezelés a migrénes rohamok súlyosságának és gyakoriságának csökkentését célzó megelőző gyógyszeres kezelés. Az orvosok különböző típusú gyógyszereket használnak a migrén megelőzésére. A megelőző kezeléshez tartoznak az eredetileg a magas vérnyomás kezelésére kifejlesztett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek. Ezek a megelőző gyógyszerek közé tartoznak az angiotenzinreceptor-blokkolók, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók, antidepresszánsok, például triciklikus antidepresszánsok, szerotonin-norepinefrin és görcsoldó gyógyszerek, valamint a valproinsavak.
Az egészségügyi szolgáltatók azt javasolják, hogy a migrénes betegek 2-3 hónapon keresztül szedjenek egy vagy több megelőző gyógyszert a hatékonyság értékeléséhez, hacsak nem tapasztalnak mellékhatásokat. A megelőző vagy abortív gyógyszerek a fejfájás enyhítésére és a fájdalom súlyosabbá válásának megakadályozására összpontosítanak.
A migrénes fejfájás újabb és drágább gyógyszerei közé tartoznak a kalcitonin-génnel kapcsolatos peptidek vagy receptoraik elleni antitestek és antagonisták. A C.G.R.P.-gátlók egy olyan génhez kapcsolódó peptidet blokkolnak, amely a migrénes roham során megemelkedik, ami segíthet megelőzni a migrénes fejfájást. A krónikus migrén megelőző kezelése magában foglalja a topiramátot és az A típusú botulinum toxint. Egyéb orvosi eszközök, amelyek segíthetnek a migrén kezelésében, a nem invazív vagusideg-stimuláció, a külső trigeminális idegstimulátor és a transzkraniális mágneses stimuláció.
A gyakori migrén kezelése magában foglalhat olyan fizikai kezeléseket, mint a masszázs, az akupresszúra, az akupunktúra, a csontkovácsolás és a craniosacralis terápia, amelyek segítenek enyhíteni a fejfájás tüneteit. Fontos azonban, hogy az alternatív kezelések kipróbálása előtt konzultáljunk az orvossal. A megfelelő kezelés meghatározásához elengedhetetlen, hogy az egyén leírja a fejfájás tüneteit, beleértve a tünetek súlyosságát és gyakoriságát.
Azoknak a nőknek, akiknek a migrénes tünetei a menstruációs ciklusukhoz kapcsolódnak, és menstruációval összefüggő migrénnel küzdenek, a hormonterápia segíthet az egyéb tüneteken.
A túl gyakran fájdalomcsillapítót szedő egyéneknél súlyos gyógyszer-túlhasználati fejfájás jelentkezhet. A gyógyszeres túlhasználat okozta fejfájás kockázata akkor a legnagyobb, ha az egyén koffein, paracetamol és aszpirin kombinációját szedi. Az ibuprofén vagy aszpirin 14 napnál hosszabb ideig történő szedése, valamint a triptánok havi kilenc napnál hosszabb ideig történő szedése szintén kiválthat gyógyszer-túlhasználati fejfájást. A gyógyszer-túlhasználat okozta fejfájás akkor jelentkezik, amikor a gyógyszer már nem hatékony a migrénes fájdalom enyhítésében, és fejfájást okoz. A körforgás folytatódik, ha valaki több gyógyszert használ.
Egyes migréngyógyszerek az ereket is szűkíthetik, ezért a szívbetegség vagy szívroham kockázatának kitett egyéneknek használat előtt konzultálniuk kell egészségügyi szakemberrel. Alternatívaként a terhes nőknek és az egyéb társbetegségben szenvedő betegeknek a használat és a mellékhatások értékelése előtt konzultálniuk kell egészségügyi szolgáltatójukkal.
Az alváshiány vagy a rendszertelen alvás migrént vagy migrénes rohamot válthat ki. Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint a migrénes egyéneknél akár 8-szor nagyobb valószínűséggel fordulnak elő alvásproblémák, mint másoknál. Az egyéni alváshigiénia javításának néhány módja közé tartozik a szabványos és rendszeres alvási rutin követése, a szoba hűvös és sötét tartása, a hálószobában az elektronikai eszközök használatának kerülése, valamint a lefekvés előtti relaxációs technikák alkalmazása.
A rendszeres és egészséges étkezés nagy különbséget jelenthet, különösen az éhségérzetet kiváltó egyének esetében. A viszonylag magas fehérjetartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételek általában előnyösek a migrénes egyének számára, hogy elkerüljék a vércukorszint ingadozását. A legnagyobb kihívást annak felmérése jelenti, hogy bizonyos ételek migrént vagy fejfájást váltanak-e ki, mivel ez egyénenként jelentősen eltérhet.
Ezért fontos felismerni, hogy milyen étrend vagy ételek váltják ki a fejfájást. Néhány általános stratégia azonban, amelyet el lehet fogadni, magában foglalja a napi legalább háromszori étkezést, a koffeinfogyasztás abbahagyását vagy korlátozását, valamint a napi 7-8 pohár víz fogyasztásával történő hidratáltság megőrzését.
A mérsékelt és rendszeres testmozgás hatékony lehet a migrén megelőzésében. Óvatosnak kell lenni, mivel a megerőltető testmozgás és a fizikai aktivitás súlyosbíthatja a rohamot. A testmozgás előnyei közé tartozik az általános egészségi állapot javulása és a jobb alvás. A migrénben szenvedő egyének számára ajánlott gyakorlatok közé tartozik a rendszeres, legalább heti háromszor 30 perces aerob testmozgás, valamint hetente néhányszor körülbelül 30 perc kardió edzés.
Válassza ki a kívánt testmozgást és tevékenységet; kezdje lassan a testmozgás időtartamára és gyakoriságára vonatkozó célok kitűzésével, és fokozatosan növelje a testmozgás gyakoriságát és időtartamát. Ez a fokozatos folyamat segít az egyénnek tartózkodni a migrént kiváltó megerőltető testmozgástól.
A fejfájás/migrén napló vezetése praktikus eszköz a kiváltó okok, a diagnózis, a gyógyszerek hatékonyságának és a jelenlegi kezelés hatékonyságának kezelésében, lehetővé téve az egyén számára, hogy jobban megértse a betegséget. A naplón kívül például több alkalmazást is használhatunk a migrén/fejfájás nyomon követésére.
A napló néhány előnye közé tartozik, hogy segít az orvosnak diagnosztizálni a migrént, megmutatja a támadás mintáját, segít az egyéneknek felismerni a figyelmeztető jeleket és a kiváltó okokat, és értékeli az akut vagy megelőző gyógyszeres kezelést. A naplót mindig tartsa egyszerűen, és rögzítse az alapvető információkat, amelyek hasznosak lehetnek a migrén kezelésében és megelőzésében.
A stressz fokozhatja a migrénes tüneteket. Ezért a stresszkezelésnek alapvető fontosságúnak kell lennie a természetes migrénmegelőzési és -ellenőrzési tervekben. Állítson fel egy napi rutint, amely magában foglalja a relaxációs időket. A relaxációs időszakoknak relaxációs stratégiákból kell állniuk. Ezek közé tartozik például a lassú, mély lélegzetvétel, a lágy relaxáló hangok és fény, vagy egy nyugtató képre vagy jelenetre való összpontosítás.
A stressz kezelését segítő egyéb ajánlott stratégiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia, a biofeedback, a légzéstechnika, a hála, az irányított meditáció és a tudatosság, valamint a pozitív mantrák.
Egyeseknél a migrénes fejfájás a stroke kockázati tényezője. A szélütés nagyobb kockázatának kitett személyek közé tartoznak a dohányosok, az aurás migrénben szenvedő vagy fogamzásgátló tablettát szedő nők, valamint azok, akik egészségtelenül táplálkoznak, ami magas vérnyomást vagy koleszterinszintet eredményez.
Hívja a 911-et vagy menjen a sürgősségi osztályra, ha az egyén élete legrosszabb fejfájását tapasztalja, vagy olyan neurológiai tüneteket tapasztal, amelyek korábban nem fordultak elő, például egyensúly-, látás- vagy beszédproblémák, bizsergő érzés, bénulás, gyengeség, görcsök, vagy ha a fejfájás fejsérülés után jelentkezik, vagy hirtelen jön. Ha többet szeretne megtudni a migrénről, olvassa el a National Headache Foundation, az American Headache Society és a Migraine Research Foundation forrásait.
Küzdelem vagy menekülés válasz
Vezetett meditáció az alváshoz
Mi a szimpatikus idegrendszer?
Spondilózis kontra spondylolízis
Mi a migrén? | Fejfájás | JAMA
https://www.ingentaconnect.com/content/wk/wco/2022/00000035/00000003/art00016
Migrén: Migrén: Tünetek, okok, diagnózis, kezelés és megelőzés