Csökkent csontsűrűséggel jellemezhető állapot, amely a csonttörések fokozott kockázatának teszi ki az embereket.
A csontritkulás egyik legjelentősebb kockázati tényezője az, hogy a csonttörések fokozott kockázatának teszi ki az embert, még enyhe ütés hatására is. A csontritkulásban szenvedő embereknél leggyakrabban előforduló csonttörések közé tartoznak a csípőtörések, a csuklótörések és a gerinctörések.
A hormonszintek a csontritkulás kialakulásának fokozott kockázatát is jelezhetik. Konkrétan a nőknél a menopauza miatt alacsony ösztrogénszint jelentősen növeli a csontritkulás kockázatát. Az alacsony tesztoszteronszint, amelyet férfiaknál leggyakrabban a prosztatarák kezelése okoz, szintén a csontritkulás fokozott kockázati tényezője. Bizonyos gyógyszerek, mint például a kortikoszteroidok, szintén akadályozhatják a szervezet új csontszövet kialakulását, növelve ezzel a csontritkulás kockázatát. Az étkezési zavarok és a vitaminokban és ásványi anyagokban, például D-vitaminban és kalciumban szegény étrend szintén nagyobb csontritkulás-kockázatnak teszi ki az embert. Néhány egyéb, a csontritkulással összefüggő állapot; pajzsmirigy-túlműködés, tüdőbetegség, rák és endometriózis.
A csontritkulás oka jelenleg elsősorban ismeretlen. Az ismert, hogy a szervezet kalciumot és ásványi anyagokat raktároz a csontokban. A csontok lebomlanak, majd újraépülnek (csontátalakítás), hogy a szervezet szükség esetén kalciumot tudjon felvenni. A csontritkulásban szenvedő embereknél a csont lebomlása nagyobb mértékű, mint a csont újjáépülése, ami a csontok meggyengülését és alacsony csontsűrűséget okoz.
A csontritkulást leggyakrabban csontsűrűség-vizsgálattal, más néven DEXA-vizsgálattal diagnosztizálják, amely a csontok ásványi sűrűségét vizsgálja. Az orvos a diagnózis felállításához szűrőkérdéseket, releváns kockázati töréseket és fizikális vizsgálatokat is felhasználhat.
A csontritkulás legjelentősebb szövődménye a megnövekedett törésveszély. Konkrétan csípőtörés vagy gerinctörés esetén a mobilitás és a függetlenség jelentős mértékben csökkenhet, sőt akár hosszú távú rokkantság is kialakulhat. A gerinctörések néha esés vagy ütközés nélkül is bekövetkezhetnek. A gerinctörések hátfájást és görnyedt testtartást okozhatnak.
A csontritkulás kezelésére különböző gyógyszereket használnak, többek között: kalcitonin, Raloxifen, biszfoszfonátok és Denosumab. A legtöbb ilyen gyógyszer csökkenti a csontok lebomlási sebességét, hogy csökkentse a csontvesztést és megőrizze a csontok szilárdságát.
A csontritkulás otthoni kezelése magában foglalja az aktivitás megőrzését a testmozgás kezelhető formáin keresztül. Ezeknek a mozgásformáknak az egyensúlyra kell összpontosítaniuk az esések megelőzése érdekében, a csontokat erősítő, súlyzós gyakorlatokra és az erősítő gyakorlatokra. A jóga olyan mozgásforma, amely támogatja az egyensúly és a rugalmasság fenntartását. Bizonyos jógatípusok, mint például a Hatha és a helyreállító jóga, kisebb terheléssel járnak, és a csontritkulásban szenvedők számára a legalkalmasabbak.
Az is előnyös, ha megfelelő kalciumot és D-vitamint tartalmazó étrendet fogyasztunk. Ha ez nem lehetséges, a kalcium-kiegészítők alternatív módszerrel biztosíthatják a megfelelő napi kalciumadagot. A fizikoterápia olyan kezelés, amely az általános egyensúly és erősség. A támogató csoportok szintén hasznosak a csontritkulás diagnózisának érzelmi hatásainak kezelésében.
Néhány életmódbeli döntés segít megelőzni a csontsűrűség csökkenését, beleértve a fizikai aktivitást, a súlyzós és erősítő gyakorlatokat, a kiegyensúlyozott, elegendő kalciumot és D-vitamint tartalmazó étrendet, az egészséges testsúly fenntartását, az alkoholfogyasztás korlátozását és a dohányzást.
A 65 év feletti nőknél és a 70 év feletti férfiaknál csontsűrűség-vizsgálatot kell végezni, vagy korábban, ha csontritkulással kapcsolatos kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Feltétlenül beszélni kell orvosával, ha a családban már előfordult csontritkulás, és ha olyan tüneteket tapasztal, mint a többszörös törések és a hátfájás.
Próbálja meg megelőzni az eséseket egyensúly- és erősítő gyakorlatokkal, szükség esetén járást segítő eszközök, például járókeret vagy botok használatával, szükség esetén megfelelő világítással és korlátokkal ellátott lakásban.
Küzdelem vagy menekülés válasz
Vezetett meditáció az alváshoz
Mi a szimpatikus idegrendszer?
Spondilózis kontra spondylolízis
Csontritkulás - Tünetek és okok - Mayo Clinic
Csontritkulás | National Institute on Aging.
Csontritkulás: Tünetek, okok, vizsgálatok és kezelés.
Csontritkulás: Johns Hopkins Medicine | Johns Hopkins Medicine
Jógázhatok-e, ha csontritkulásom van?
Mit tehet most a csontritkulás megelőzése érdekében | Johns Hopkins Medicine
Csontritkulás kezelése: Mayo Clinic.
Jóga a csontritkulás ellen: 5 jótékony póz és hogyan kell csinálni őket