Placebo

Tudjon meg többet a placebo fogalmáról és a placebohatás erejéről, és értse meg, hogy a placebohatás többről szól, mint a pozitív gondolkodásról.

Mi az a placebo?

Az American Society of Pain Management szerint a placebo olyan kezelés vagy anyag, amely úgy tűnik, mint egy tényleges orvosi kezelés, de nincs semmilyen terápiás haszna. A placebók lehetnek a következőkben:

• Shots
• Pills
• Színlelt műtét
• Inert injekciók
• Egyéb eljárások

A placebók hatással lehetnek arra, hogy a betegek hogyan látják és érzékelik egészségi állapotukat, és arra ösztönzik a szervezetet, hogy enyhítse a tüneteket és tapasztalja a fájdalomcsillapítást, de nem befolyásolják magát a betegséget vagy állapotot.

A placebókat az orvosi kutatásokban használják, hogy segítsenek a kutatóknak megérteni az új gyógyszerek vagy kezelések hatását bizonyos körülmények között.

Placebo válasz

A placebointervenciók típusok és erősségek szerint változnak. Például számos formában, például injekció vagy cukortabletta formájában. A klinikai vizsgálatok gyakran használják ezeket a vizsgált kezelés kontrolljaként.

Klinikai vizsgálatok

A klinikai vizsgálatokban és a gyógyszerkutatásban a placebo hasonlít az aktív terápiához vagy gyógyszerhez, hogy kontrollként funkcionáljon. Ez megakadályozza, hogy a placebót kapó személy megtudja, hogy az inaktív vagy az aktív terápiát vagy gyógyszert kapja-e, és ez az egyén beleegyezésével történik.

A randomizált, kontrollált vizsgálat célja a torzítás minimalizálása, mivel az egyéneknek lehetnek elvárásaik egy adott gyógyszer vagy kezelés hatékonyságával kapcsolatban, ami befolyásolhatja a kezelésre vagy anyagra adott válaszukat.

Így a placebocsoportokban bekövetkező változásokat vagy a kontrollcsoportban lévő alanyok mért válaszát bármely randomizált, kontrollált vizsgálatban placeboválasznak nevezzük.

Mi a Placebo hatás?

A kezelés elmaradása és a placeboválasz közötti különbséget placebohatásnak nevezzük.

A placebohatás olyan terápiás eredmény, amelyet az egyének egy inaktív vagy inaktív kezelés hatására tapasztalnak.

A placebohatás ereje a 20. században vált egyre elterjedtebbé, és egy 1955-ös befolyásos tanulmányból származik, amely kiemelte a placebohatás klinikai jelentőségét.

A placebohatások közé tartozhat, hogy a betegek olyan javuló eredményekről számolnak be, mint a hányinger és a krónikus fájdalom.

A placebohatást még a legjobban vezetett klinikai vizsgálatban is nehéz mérni, mivel a betegek tapasztalatai szubjektívek, és előfordulhat, hogy az objektív mérések nem mutatnak látható javulást.

Például az álmatlansági vizsgálatokban a betegek beszámolhatnak arról, hogy jobban alszanak, de nem biztos, hogy az alváskezdési latenciát mérik.

Hogyan működik a placebo hatás

• Pszichológiai hatás: A placebohatás egy kezelésnek az egyénre gyakorolt fizikai vagy pszichológiai hatását írja le. A placebók hatásának pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott.
• Neurotranszmitterek: A kutatások azt állítják, hogy ez a koncepció neurobiológiai reakciókat foglal magában a jó érzésű neurotranszmitterek, köztük a dopamin és az endorfinok növekvő felszabadulásával.
• Agyműködés: Mások az agy azon területeinek magasabb aktivitásával hozzák összefüggésbe, amelyek az önismerettel, a hangulattal és az érzelmi tudatossággal kapcsolatosak.
• Pszichológiai elméletek: A placebohatás magyarázatára szolgáló általános pszichológiai elméletek közé tartozik a klasszikus kondicionálás, az elváráselmélet, a placeboanalgézia és az agy-test kapcsolat.

Az életkilátások elmélete és a klasszikus kondicionálás

A placebohatás az egyén előzetesen kialakult elképzeléseiben és elvárásaiban jelentkezik egy adott kezelésnek a betegségére vagy állapotára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Ha az egyén arra számít, hogy az anyagnak vagy a tablettának hatása lesz, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a szervezetben bekövetkező kémiai változások a gyógyszerekhez hasonló hatást váltanak ki.

A placebóra adott válasz lehet negatív vagy pozitív. A személy tünetei javulhatnak, ami a pozitív hatást jelenti, vagy pedig a nocebo hatást tapasztalhatja.

A nocebo hatás akkor jelentkezik, amikor a placebokezeléssel kapcsolatos negatív hiedelmeik valóra válnak, és negatív hatásokat tapasztalnak.

A placebohatás eredménye általában a személynek a kezeléssel kapcsolatos elvárásaival függ össze. Ha a személy negatív hatást vár, akkor valószínűleg ez lesz az eredmény, és fordítva.

Hasonlóképpen, a klasszikus kondicionálás magyarázhatja a placebo hatást is, ahol a tényleges inger és a placebo egyidejűleg kerül alkalmazásra, amíg a placebo nem kapcsolódik a tényleges inger hatásához.

A klasszikus kondicionálásnak hosszabb ideig tartó hatása van, mint az élettartam-elméletnek, mivel az egyénekre az információfeldolgozás korai szakaszában hat.

Placebo fájdalomcsillapítás

A funkcionális képalkotó vizsgálatok és az agyi régiók aktivációja aktivitást mutatnak az amygdala, a nucleus accumbens, a prefrontális, orbitofrontális és inzuláris agykérgekben, valamint a gerincvelőben, amikor placebo analgetikumokat adnak.

A placebo analgéziát az agyban lévő endogén opioidok felszabadulása befolyásolja.

A placebohatást a felülről lefelé irányuló folyamatok és a dopaminerg pályák közvetítik, mivel az opioidok aktiválása megváltoztatja az alsó agyféltekében zajló folyamatokat.

A placebo használatával kapcsolatos etikai aggályok

Az orvosi gyakorlatban és a kutatási vizsgálatokban gyakran merülnek fel etikai aggályok a placebo kezelések alkalmazásával kapcsolatban. Az egyének fájdalomcsillapítást és egyéb előnyöket tapasztalhatnak, ha tudják, hogy placebót szednek. A megközelítésnek azonban vannak korlátai, és tudattalan megtévesztéssel jár.

Az egyik etikai aggály a klinikai vizsgálatok placebója. A placebókat már régóta használják a klinikai vizsgálatokban a gyógyszerek tesztelésére, így az új terápiák és kezelések kutatásának elengedhetetlen részét képezik.

A kettős vak vizsgálatokat olyan esetekben végzik, amikor az egyéneknek tudniuk kell, hogy tényleges kezelést vagy placebót kapnak-e, hogy minimalizálják a torzított eredményeket. Ez az a hely, ahol a placebóra vonatkozó tájékozott beleegyezés megkérdőjeleződik. A kutatási vizsgálatokban való részvétel előtt általában kijelentik, hogy az egyén a valódi kezelés helyett placebo tablettát kaphat.

A placebohatás felhasználása

A placebohatás nyilvánvaló a fájdalommal kapcsolatos állapotok kezelésében, valamint a folyamatos és szubjektív mérések esetében a Cochrane Collaboration áttekintése alapján.

Számos klinikai vizsgálatban használják, hogy elfogulatlan és objektív adatokat nyerjenek bizonyos orvosi kezelések hatékonyságáról.

Depresszió

A metaanalízis adatai azt mutatják, hogy a depresszióval kapcsolatos tanulmányok 82%-ában a placebók okozták az antidepresszánsokra adott választ.

Az antidepresszánsokat gyakran cukortabletta placebókkal helyettesítik, lehetővé téve a kutatók számára, hogy randomizált vizsgálatokat végezzenek. Az elsődleges vizsgálatok áttekintése azt mutatja, hogy a placebós antidepresszánsok hatásosak voltak.

Fájdalom

A tanulmányok azt állítják, hogy a placebók megváltoztathatják az egyén fájdalomérzetét, és a fájdalomélmények újraértelmezését eredményezhetik. A placeboanalgézia a placebók fájdalomcsökkentő képességére utal. Ezek gyakran a fájdalomérzet csökkenésének fizikai hatását okozhatják.

A placebo analgézia nagyságát általában rejtett és nyílt vizsgálatok elvégzésével mérik, amelyekben a résztvevők egy részét tájékoztatják a kapott fájdalomcsillapítóról (nyílt), míg másoknak a fájdalomcsillapítót a tudta nélkül adják (rejtett).

A fájdalomcsillapítók általában hatékonyabbak a nyílt placebóknál.

Elvitelre

A jelenlegi és jövőbeli kutatások a placebohatás hatékonyságának feltárására összpontosítanak, és arra, hogyan lehet azt előnyösen kihasználni a placebohatás minimalizálása vagy elutasítása helyett.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a placebók számos helyzetben beváltak, különösen az új kezelések tesztelésekor és a hagyományos orvosi kezelésekkel és terápiákkal való alkalmazásuk során.

Számos tényező járul hozzá a placebók hatékonyságához és egy inaktív anyag valódi betegségre vagy állapotra gyakorolt hatásához.

A személy elvárásai és a kezeléssel kapcsolatos elképzelései elkerülhetetlenül meghatározzák a hamis kezelés tényleges eredményét. Ez gyakran valósággá válik, ha az illető pozitív kimenetelű és hatékony kezelést vár.

Másrészt az a személy, aki szkeptikus, és fél a negatív eredménytől vagy mellékhatásoktól, szinte mindig ezt fogja tapasztalni.

Gyakran ismételt kérdések a placebóval kapcsolatban

Mi a példa a placebokezelésre?

A placebohatást gyakran használják orvosi tanulmányokban és kutatási kísérletekben a tényleges kezelés hatékonyságának meghatározására. Magukat a placebókat is alaposan kutatták annak megállapítására, hogy mennyire pontos az eredményük.

Ezek gyakran cukortabletták, hamis injekciók és más hamis kezelések formájában jelennek meg. A placebohatás azonban nem csak az orvostudományban fordul elő. Számos mindennapi eseményben is megfigyelhető.

Egyesek például azt állítják, hogy a zebra gombnak placebo-hatása van, amely azt a benyomást kelti az emberekben, hogy nem várakoznak olyan sokáig. Akár igaz ez, akár nem, tökéletes példája az agy azon képességének, hogy megkonstruálja az igazságot.

Valódi a placebohatás?

Számos tanulmány bizonyította a placebohatás hatékonyságát és jogosságát. Ezek közül sokan objektív bizonyítékokkal bizonyították, hogy a placebohatás valódi biológiai válaszreakció.

A kezelésekkel kapcsolatos megfelelő elvárásokkal az agyat pozitív vagy negatív eredményekre lehet rávenni.

Hivatkozások

Placebók: A placebo hatás ereje

Placebo hatás - Better Health Channel

A placebo hatás ereje - Harvard Health

Placebo | Psychology Today

Placebo - Wikipedia

Felelősségi nyilatkozat

A cikk tartalma kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Mindig ajánlott konzultálni egy képzett egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt bármilyen egészséggel kapcsolatos változtatást hajtana végre, vagy ha bármilyen kérdése vagy aggodalma van az egészségével kapcsolatban. Az Anahana nem vállal felelősséget semmilyen hibáért, mulasztásért vagy következményért, amely a közölt információk használatából adódhat.